Az egykori város: Méhes György emlékezete
MEGOSZTÓ
Tweet
Nézd meg, kik lépnek fel (videók)
Szombaton a műfaj nagyjai szórakoztatják az udvarhelyi...Kányádira emlékeznek a Budavárban
És ebből városunk sem marad ki. Kattints és nézd meg,...Sátorosok a Spanyár-ház udvarán
Holnap a Haáz Rezső Múzeum Képtárát is beveszik, csak...Nagyon népszerű írásai voltak, nemcsak a gyerekek és az ifjak körében
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Idén májusban múlt száz éve, hogy a romániai magyar újságírás és gyermekirodalom egyik legnagyobb alakja, Méhes György megszületett Székelyudvarhelyen.
Udvarhely, a szép szerelmek városa
Tény, hogy fizikailag nem sok minden kötötte a későbbi írót Udvarhelyhez, hiszen születése, 1916. május 14. után egy évvel Kolozsvárra költözött a család – ám apai ágról felmenői ízig-vérig udvarhelyiek, illetve környékbeliek voltak.
Méhes György Nagy Elek néven született, árvátfalvi születésű ügyvéd édesapját is így hívták – a későbbi író az ötvenes években kénytelen volt nevet változtatni, mert az ekkor „legmenőbbnek" számító, asztalossegédből kommunista íróvá lett Nagy István nem tűrte el, hogy még egy Nagy vezetéknevű író legyen a romániai magyar irodalom horizontján.
A Méhes György név egy 18. századi bölcseleti doktor és református főiskolai tanár neve – Nagy Elek az iránta való tiszteletből vette fel.
Ami Udvarhelyet illeti, az író 2002-ben megjelent regényében, a Szép szerelmek krónikájában írta meg szülei szerelmének és rokonainak a történetét.
„Szüleim nagyon szerették egymást, és ez a legnehezebb napjaikban is megvédte őket" – ezzel a híressé vált mondattal kezdődik a könyv, amiben nagyon-nagyon sok helytörténeti érdekesség, valós személy jelenik meg.
Ha valaki a 20. század eleji Székelyudvarhelyről, akkori emberekről szeretne olvasni, üsse fel Méhesnek ezt a könyvét – így talán nem lepődik meg akkor, amikor a katolikus, a református vagy a zsidó temetőben jár, mert néhány sírkövön szereplő név ismerős lesz neki.
A Fiatalember, aki megírta a bizalmas jelentést
A fiatal Nagy Elek Kolozsváron, a református kollégiumban érettségizett, majd apja nyomdokain haladva jogi pályára készült – szintén a kincses városban járta ki az egyetemet a harmincas években, de nem dolgozott ezen a pályán, inkább újságíró lett.
Fiatalkori életéről, főleg a negyvenes évek elejéről szól az önéletrajzi regényként is felfogható Bizalmas jelentés egy fiatalemberről – ez még 1982-ben jelent meg, de istenigazából a rendszerváltás után, az író népszerűvé válásakor lett ismert.
Méhes György nem ismert megalkuvást soha, semmilyen rendszerrel – az ötvenes évek első felében abba kellett hagynia az újságírást és ekkor döntött úgy, hogy a gyermekirodalommal fog foglalkozni.
Meséket, ifjúságnak szóló történeteket írt, megteremtette Gyöngyharmat Palkó, Szikra Ferkó vagy Világhíres Miklós figuráit, ezek a következő néhány évtizedekben nagyon népszerűek voltak, de főleg Romániában.
A kígyószemű toll, az Ártatlanok bandája, A tizenkét éves felnőtt, az egy Egy tucat léggömb általában ott voltak egy általános iskolás diák könyvespolcán, mellette pedig olyan nagy nevek voltak a sorban, mint Bajor Andor, Marton Lili, Péterfy Emília, Fodor Sándor, Bálint Tibor és mások.
Méhes nagyon sikeres színpadi szerzőnek is számított a hetvenes-nyolcvanas években, több vígjátékát rendszeresen játszották az erdélyi magyar színházak. Felnőtteknek szóló regényeket is publikált a hetvenes években (Orsolya, Gina).
Élete végén kapott hivatalos elismerést
A rendszerváltás utáni években Méhes György könyvei kezdték reneszánszukat élni, illetve újabb köteteket is publikált – a róla szóló monográfia (Orbán János Dénes: Bizalmas jelentés egy életműről) 2001-ben jelent meg Kolozsváron, egy évre rá pedig Kossuth-díjjal tüntették ki az írót. Egyik utolsó regénye az 1997-ben megjelent Kolozsvári milliomosok.
Fia, Nagy Elek ismert magyarországi üzletember, többek között az ő és a monográgfia szerzőjének nevéhez köthető a kolozsvári kultúrkocsma, a Café Bulgakov elindítása, illetve két éve Nagy Elek tulajdonába került a gyalui várkastély is.
Méhes György író 2007. április 10-én hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben van – a temetési szertartást Tőkés László végezte.
Méhes György egyike azoknak, akik ebben a városban születtek, de nem itt alkottak nagyot, életük máshol teljesedett ki – de az kétségtelen, hogy szülei és rokonsága, neveltetése révén annál többet kapott ettől a várostól, hogy életrajzában csupán ennyi álljon: született Székelyudvarhelyen.
Cikkünkhöz felhasználtuk Orbán János Dénes monográfiáját (Bizalmas jelentés egy életműről), a fényképek egy része is onnan származik, több Méhes György által írt, illetve róla szóló írást.
Hozzászólások | Szabályzat |
|
|