Lőrincz Zsuzsánna sosem adja fel. Az Artera Alapítvány vezetője évekig azt érezte, valami olyant csinál, amivel az udvarhelyieket, a közösséget, és nem utolsó sorban a kézműveseket, az alkotókat szolgálja. Aztán tavaly jött a pofoncsapás. Kénytelen volt bejelenteni, hogy forráshiány miatt 2015-ben tizenöt év után nem rendezik meg a Míves Emberek Sokadalmát.

Elmondása szerint úgy érezte, mintha a saját gyerekét kellene elengednie. De egy anya sosem veszíti el a reményt, így Zsuzsa néni sem tette. Szinte láttam a mosolyt az arcán, amikor telefonon megerősítette a hírt, hogy egy új korszak kezdődhet a MES történetében.

Amikor megérkeztem az alapítványhoz a Kornis Ferenc utcába, épp az idei első Mesefalu alkotótábor záróprogramjába csöppentem, ahol a szülők már javában morzsolgatták az örömkönnyeiket. Miklós Zsuzsánna, a tábor vezetője és Zsuzsa néni viszont mosolyogva osztogatták a jól megérdemelt okleveleket. Na, meg a híresen finom máréfalvi lepényt. A gyerekek is gyorsan teletömték a szülők kezét a héten készített gyöngyfával, szalmabábuval és festett fa falidísszel.

Bukarestig görgetnek

Mint mondják, kell a kézműves utánpótlás, és nem csak a hagyományőrzés a cél. Ez a tábor az érték és a szépség iránti fogékonyságra való nevelés kell, hogy legyen, de Zsuzsa néni szerint sosem lehet tudni, kiből lesz a cserebogár. Ki az, aki majd nemcsak kedvtelésből kézműveskedik, hanem egyszer a családját is el tudja ebből tartani. A kicsiktől a nagyokig mindenki belekóstolhat ebbe az életformába, segítséget az Artera Alapítványtól mindenképpen kap.

A Míves Emberek Sokadalma is nagy lehetőséget jelentett mindig az erdélyi kézműveseknek a bemutatkozásra, termékeik népszerűsítésére. Idén már egy beadvány megfogalmazását is tervezik eljuttatni az ország vezetőihez.

– Édesapám Máréfalván székelykapu faragó volt, így én tudtam, milyen érték van a kezükben. Ezeket az embereket meg kellett mutatni a nagyvilágnak – mondja Zsuzsa néni. Úgy gondolom, hogy sokkal többet érdemelnének ezek az alkotók a román kormánytól. Egy szóval el kell indítani egy kereket, és addig kell gurítani, amíg Bukarestbe ér. Meg kell keresnünk azokat a szerveket, szervezeteket, akár pártokat is, akik ezt sikerre viszik. Akik zászlójukra tűzik azt, hogy Romániában is hozzanak olyan törvényeket, mint Norvégiában, vagy Finnországban. Ott hatalmasak a kedvezmények, a népművészek, kézművesek vállalkozói adómentességet élvezhetnek. Az lenne igazából a cél, hogy a kézműves ne vesszen el a bürokrácia útvesztőiben – magyarázza a célt az alapítványvezető.

Az Erdélyi Kézműves Céh vezetőjével beszélgetve számára kiderült, hogy vannak már szándékok épp olyanok, mint az övéi. Zsuzsa néni szerint, ha ezeket a szándékokat egységesítenék, közösen tudnának lépni.

– Az sem baj, ha nem mi vagyunk a kivitelezői ennek a célnak. Nekem épp elég, ha elindul valami. Egyfajta bátorságot adunk majd, hogy a többiek is lépjenek. Nem számít, hogy mikor, csak az, hogy eljussanak a megfelelő helyre ezek az emberek, mert ha nem, le kell, hogy mondjanak a mesterségükről. Már megvannak a visszajelzések is a több mint tizenöt kézműves egyesülettől Erdélyből. Ebben vannak román kézművesek is természetesen, tehát nem csak a magyar alkotókról szól a kezdeményezés. Nem várhatjuk el, hogy a román kormány csak a kisebbséget támogassa, már csak azért sem, mert nagyon sok értékes román kézműves is van.

Ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódik az a konferencia is,

amit a MES első napjára, július 29-ére szerveznének. Zsuzsa néni elmondása szerint olyan egyesületeket és vezetőiket hívták meg, akik már tényleg letettek valamit az asztalra.

– Ilyen például Igyártó Gabriella, a magyarországi Népművészeti Egyesületek Szövetségének igazgatója, vagy Veress Ferenc, a Háromszéki Népművészeti és Kézműves Egyesület elnöke, vagy akár szatmári Nezezon Enikő, az Aranykapu Kulturális Egyesület elnöke. De sorolhatnám tovább. Van most Csíkszeredában egy partnerünk, egy fiatal csapat, akik online eladói rendszerben gondolkodnak, és a kézműveseknek külön engedélyt adnak. Máthé Zsolt, az ügyvezetőjük el is jön hozzánk. Ez egy nagyon jó lehetőség lesz, aminek a segítségével Amerikától egészen Ausztráliáig el lehet bárhová juttatni a termékeket. Szóval, ez a konferencia lenne az idei MES egyik alappillére – mondja az idei egyik újdonságról.

Idén újításnak számít az is, hogy most nem jelentkezhetnek a kézművesek erre a rendezvényre. Az alapítvány hív meg egyesületeket, akik maguk dönthetik el, kikkel képviseltetik magukat. Így az egyesületek közösségépítő jellegét is megerősítenék, ez pedig szorosan kapcsolódik a konferencia témájához.

A konferencián részt vehet bárki, akit érdekel a téma, és azok a kézműveseknek is jó lehetőség lehet az egyesületekkel való ismerkedés, akik eddig még nem csatlakoztak ilyen szervezethez. – A másik cél, hogy a fiatalokat is bátorítsuk arra, hogy ezekben a mesterségekben dolgozzanak. Vannak jó példák előttünk, ezzel kapcsolatban szombaton tartunk is egy kerekasztal beszélgetést olyan kézművesekkel, akik a mesterségükből élnek. Cél lenne az is, hogy az alkotókat ráébresszük arra, hogy egy kicsit hosszabb idő alatt sokkal értékesebb terméket készítsenek, amit aztán drágábban adhatnak el – sorolja a szakmai lehetőségeket Zsuzsa néni.

Sok lesz a meglepetés

– Úgy érzem, nagyon jól ki van találva a program felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. A Székely Támadt várban állandó programok is lesznek, mint a népművészeti és iparművészeti kiállítás és vásár, valamint László Károlynak A csempék bűvöletében című kerámia- és égetettagyag-kiállítása. A látogatók megtekinthetik a Sokadalom első tíz évéből készült fotókiállítást, a Kis Mívesek Háza pedig a gyereket játszóházzal, kézműves foglalkozásokkal, fa körhintával várja. Házikenyeret és tejfölös lepényt is sütünk hagyományos kemencében, és a látogatókat zsíros kenyérrel kínáljuk. Idén újdonság Bíró Melinda mandalakiállítása, és bár eléggé vitatott, hogy ez népművészet vagy sem, de én ezt most felvállalom – mondja nevetve.

Megtudtuk azt is, hogy innen elszármazott művészek és előadásaik is színesítik idén a programot, így péntek este Cári Tibor ad koncertet, szombaton pedig Soós Emőke és a Békéscsabai Napsugár Bábszínház egy zenés vásári szatírával örvendeztetik meg a felnőtteket, gyerekeket. Fazakas Júlia színművésznőt se felejtsük el, aki ezúttal az Eugenia nevű zenekarral érkezik hozzánk. Lesz idén is belépő, de a szervezők idén felajánlják, hogy, aki népviseletben érkezik, az egész nap ingyen vehet részt a rendezvény programjain.

Van egy szomorú vonatkozása is az idei programnak

− Üröm az örömben, hogy Horváth Károly halálával tavaly óriási veszteség ért bennünket. Karcsi nem csak az alapítvány művészeti vezetője volt, hanem a Tomcsa Sándor Színház megalakulásának egyik fő mozgatórugója is. Már csak ezért is megérdemelné a város a MES-t. Sok mindent hagyott ő hátra, nyugodt lélekkel távozott – mondja gombóccal a torkában Zsuzsa néni.

Július 30-ára, szombat estére emlékkoncertet szerveznek Horváth Károly emlékére a színházban, ahol fellép többek közt Józsa Erika Ausztráliából, Márkus Barbarossa János, Gáspár Álmos és zenekara, Hána László, Szűts István, Major Gábor és Újhelyi Kinga is.

Lesz-e vagy nem lesz?

Szinte mindenhol feltételes módban beszél Zsuzsa néni az idei MES-ről és a programokról, mert mint kiderült, a program ugyan már rég készen áll, de még kérdés, hogy lesz-e mögötte szándék, és hogy a város magáénak érzi-e a rendezvényt.

– Ezzel úgy van az ember, mint egy új vállalkozással: nem olyan nehéz kitalálni, mint sikerre vinni és fenntartani. Az egyik legfontosabb dolog mindig az volt, hogy a színvonalat megtartsuk. Amikor a minimális pénz sem volt meg, akkor már nem tudtuk garantálni a minőséget, így inkább nem rendeztük meg – magyarázza Zsuzsa néni a tavalyi döntés okát.

Azért jött létre, hogy egy olyan színvonalas program legyen, ami a turistákat itt tartja. Legyen minimum három nap, amikor itt tartózkodnak – folytatja. Egy pár év után úgy gondoltuk, ki kellene bővíteni. Tekintettel arra, hogy nyáron van, jó ötletnek látszott egy olyan program szervezése, ami miatt az emberek egész vakációkat tervezhetnek Székelyudvarhelyre. Ebből született meg a Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok gondolata. Túl nagy falatnak bizonyult ez Székelyudvarhelynek – emlékszik vissza.

– Nem mondhatom, hogy nincs semmilyen pénz a MES-re, de ki sem merem mondani, mennyi. Tulajdonképpen meg is mutathatnám: 1000 lej van a kasszában. Én abban bízom, hogy ez nem az én rendezvényem, és hogy ezzel a várost szolgáljuk. Ha a város mellénk áll, akkor biztosan lesz Míves Emberek Sokadalma, sőt a következő években akár még gazdagabb is lehet a rendezvény. Ha nem lesz meg rá a költségvetés, akkor csak az emlékkoncertet tartjuk meg.

A beszélgetésünk után kaptuk a hírt az Artera Alapítvány vezetőjétől, hogy most már biztos: a város a szárnyai alá veszi a rendezvényt, és támogatja az idei program létrejöttét.