1920. október 22-én, a trianoni döntés után néhány hónapra egy megkeseredett ember szállt sírba a közeli Felsőboldogfalván: igazán elismert, országos hírű költő nem tudott lenni és mindössze 59 éves volt, amikor elragadta egy rákos daganat. Fülöp Áron a székely „makacsság" egyik szimbóluma volt, de halála után 95 évvel mégis azt mondhatjuk, hogy bárcsak több lett volna a hozzá hasonló székelyekből.

1861. március 21-én született Felsőboldogfalván, ő azonban 15-ét tartotta születése napjának. Édesapja Fülöp Sándor gazdálkodó, édesanyja Bencze Rozália volt. Öccse, Albert otthon maradt gazdálkodónak, Áront pedig papnak szánta az apja. A faluban kezdett iskolába járni, középiskolai tanulmányait az udvarhelyi Református Kollégiumban végezte.

1871-ben, harmadik osztályosnak kerül tíz évesen a kollégiumba, évfolyamtársa volt Benedek Eleknek. Nem volt fegyelmezett fiúcska, nem jött be az iskolai rend és fegyelem, hiszen életrajzából tudjuk, hogy haza is szökött, csak az atyai szigor elől ment vissza tanulni. 1881-ben kitűnő eredménnyel érettségizett le, a középiskolában verseket, prózai műveket kezdett írni, inkább az irodalom felé kacsingatott.

Habár az érettségi után elment a nagyenyedi papneveldébe, onnan is lelépett: a pénzét barátaival elmulatta, nagynénje pedig kitette a szűrét, Áron pedig inkább Budapesten lett orvostanhallgató. Ám ez sem sokáig, mert a boncoláskor a hullák látványa miatt úgy „megiszonyodott", hogy inkább magyar–latin szakos tanárjelöltnek állt.

Itt is érték csalódások, a szerelmi dolgok mellett az is, hogy az Attila fiai című verses nagyeposzát már elkezdte írni, pályázatra is benyújtotta, de nem ő nyerte a 200 arannyal járó Nádasdy-díjat, hanem csak első dicséretben részesült. Egyik nagyon ismert tanára, a híres Gyulai Pál volt az, aki Fülöp pályamunkáját „elmeszelte", haragudott is rendesen rá az ifjú székely poéta.

A dicséret elég volt ahhoz, hogy aránylag ismert költő lehessen az 1880-as évek elején. Ez azzal is járt, hogy vizsgáit hanyagolni kezdte, nem végezte el a tanárit, így csak segédtanár lehetett Hódmezővásárhelyen. Apjával összeveszett, az idős székely földműves nem tudta elfogadni, hogy fia nem tud bánni a pénzzel. Áronnak a kezdeti tanárkodása után jött az egyéves katonai szolgálat, amit Budapesten, a 28-as vadászzászlóaljnál töltött le.

A székelyudvarhelyi tudományos könyvtárban őrzött végelbocsátó-levele és Népfölkelési igazolványa szerint nem léptették elő, nem vett részt hadicselekményben, ütközetben, szerencsére azok a boldog békeidők voltak, amelyekben Fülöp leszerelése után, 1884-től Szatmárnémetiben helyettes, majd rendes tanár és könyvtáros lett. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Sargavy Erzsébetet. Majd újságírónak állt, 1893-tól egy évig a Szatmári Hírlap szerkesztője lett. Apjával kibékült a felesége hatására, majd Pestre kerültek, ott lett tanár, ám vizsgáit még mindig nem tette le. Közben írt, de nem voltak sikerei az irodalomban sem, Arany János egyik epigonjának tartották.

A szerencse 1896-ban mosolygott rá, amikor az országgyűlési könyvtár segédkönyvtárosa lett. A könyvtár létrehozásának egyik javaslattevője Ugron Gábor udvarhelyszéki képviselő volt, amint azt Zepeczaner Jenő történész közölte. Igaz, felesége ezalatt Fiuméban volt óvó- és tanítónő, csak 1901-ben került Pestre, végre együtt volt a család. Fülöp pedig 1902-től az új épületébe költözött könyvtárban dolgozott továbbra is, ami anyagi biztonságot is jelentett, ugyanakkor a pesti értelmiség köreiben foroghatott. Az akkori könyvtári rendet ő alakította ki, persze a laptopok még hiányoztak a díszes olvasótermi asztalokról.

Közben tovább írta az említett nagy hun eposzát, a Csabát 1908-ban, az Attilát 1909-ben ki is adta. Ezeknek későbbi kiadásai az udvarhelyi tudományos könyvtárban is megvannak, a maguk idejében sikeres munkáknak számítottak. Pesten felolvasóesteket tartottak belőlük, de szerzőjük mégsem lett országos hírű, nagy költő.

Fülöp már anyagilag jól állt, 1905-ben elhunyt öccse hat gyerekét örökbe fogadták feleségével, mert nekik nem született utódjuk. Egyik fogadott lánya, Annus 21 évesen 1909-ben meghalt, másikuk, Laci sokat betegeskedett. A fiút besorozták a hadseregbe és – habár szépen gyógyult – 1918-ban mégis fiatalon halt meg a gyulai szanatóriumban.

Fülöp Áront 1911. június 29-én nevezte ki az országgyűlési könyvtár igazgatójának Justh Gyula házelnök. A kinevezéséről szóló irat szintén megtalálható a Tudományos Könyvtárban. Ezekben az években egyre többet járt haza Felsőboldogfalvára a Fülöp család, majd Áron kúriát építetett. A könyvtárigazgató 1916-ban nyugdíjba vonult, a család 1917 januárjában költözött haza, de utolsó évei már megkeseredettségben teltek.

Fogadott fia elvesztése mellett valószínűleg a vesztes háború is rányomta bélyegét a hangulatára, megtört, csendes ember lett. Nyakán rákos daganat keletkezett, 1920. júniusában megoperálták, de sajnos ez sem segített, pontosan 95 évvel ezelőtt, 1920. október 22-én meghalt. Sírja szülőfalujában, kúriája mellett van.

Fülöp Áron könyveit, kéziratait, hagyatékát a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár őrzi. Nemcsak megjelent köteteit, hanem kéziratban fennmaradt verseit, leveleit is tartalmazzák a nevével ellátott, könyv alakú díszdobozok. Szülőfalujának iskolája 1993-ban vette fel a nevét, a Szabó János által készített mellszobra előtte áll. Fülöp Áron életéről itt is lehet részletesen olvasni, itt megtalálható a levelezése is, irodalmi művei a világhálón is elolvashatók.

(Cikkünkhöz felhasználtuk P. Buzogány Árpád korábban megjelent írását, illetve a Tudományos Könyvtárban fellelhető hagyaték egy részét, ezen belül a Lampérth Géza és Bakóczy Károly által írt részletes életrajzokat – külön köszönet érte Róth András Lajosnak, illetve Zepeczaner Jenőnek a szóbeli közlésekért.)