Az egykori város: Soó Rezső emlékezete
MEGOSZTÓ
Tweet
Nézd meg, kik lépnek fel (videók)
Szombaton a műfaj nagyjai szórakoztatják az udvarhelyi...Kányádira emlékeznek a Budavárban
És ebből városunk sem marad ki. Kattints és nézd meg,...Sátorosok a Spanyár-ház udvarán
Holnap a Haáz Rezső Múzeum Képtárát is beveszik, csak...Két emléktábla is van udvarhelyi szülőházán
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
A neves botanikus nem csak növénytani kutatásairól ismert, hanem arról is, hogy szenvedélyes bélyeg-, ex libris- és könyvgyűjtő is volt.
Korán elkerült szülővárosából
A huszadik század talán legnagyobb magyar botanikusa az udvarhelyi Soó-család sarja 1903. augusztus 1-jén született városunkban. A későbbi tudós gyerekkorának csak egy részét töltötte Székelyudvarhelyen, hiszen iskolába már Kolozsváron járt, a piarista gimnáziumban érettségizett, majd Budapestre ment egyetemre, ahol 1925-ben végzett, majd egy évvel később doktorátust is szerzett.
Soó Rezső portréja (dombormű, ifj. Blaskó János alkotása)
Ezután Berlinben dolgozott, majd a Dahlen-i Botanikai Intézetben és Botanikus Kertben.
Mindössze 27 évesen lett a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének vezetője, ahol megszervezte az egyetemi Növénytani Intézetet és Botanikus Kertet. Karrierje meredeken ível felfelé, hiszen a harmincas évek végén nyugat-európai szak-kongresszusokon vett részt, ottani egyetemeken tanít.
Vissza Erdélybe, majd ismét Debrecenbe
Az 1940-es bécsi döntés után a kolozsvári egyetem professzora és a Botanikus Kert igazgatója lett, de négy év múlva Budapestre költözött. Az ostromot túlélve ismét Debrecen lett a lakhelye, ahol tovább vezette az ottani tanszéket.
A kolozsvári botanikus kert 1941-ben, korabeli képeslapon
1955-től egészen 1969-ig az ELTE Növényrendszertani-Növényföldrajzi Tanszék és Botanikus Kert igazgató professzora volt. Ebben az időszakban kétszer is átvehette a Kossuth-díjat, 1951-ben és 1954-ben.
Tudományos munkássága igen jelentős: 29 könyve jelent meg, tudományos dolgozatainak száma több mint 400, de 3000 népszerűsítő cikk, előadás, ismertetés, útleírás is tartozik az életművéhez. Cikkei hét nyelven, tizenhat országban jelentek meg.
Soó Rezsőt szoros barátság fűzte a huszadik század második felének nagy magyar szellemi atyjaihoz, például Németh Lászlóhoz. A professzor nagyon nagy gyűjtő is volt: több mint tízezres volt a könyvgyűjteménye, 80 ezer darabos kisgrafikai gyűjteménye volt. Bélyeggyűjteménye kb.225 ezer darabból állt, ezt Debrecen városára hagyta, amiből évről évre újabb és újabb kollekciókat állítanak ki.
Kiállítás a professzor bélyeggyűjteményéből Debrecenben, napjainkban
Soó Rezső 1980. február 10-én, 77 évesen hunyt el Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.
Két emléktábla és egy szándék
Székelyudvarhely önkormányzata és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége ezelőtt tíz évvel, születésének századik évfordulóján emléktáblát avatott. A Bethlen Gábor utcai szülői ház (a Napsugár napközi) falára azonban két emléktábla is került, hiszen ugyanazon a nyáron a Debreceni Egyetem Biológia tanszéke is emléktáblát avatott.
Székelyudvarhely egyetlen kétszeres Kossuth-díjas tudósa emlékének adózva a Civilek az Örökségért Mozgalom idén ősszel javasolni fogja a város mostani önkormányzatának, hogy a városi sétateret a néhai Soó Rezső botanikusról nevezzék el.
(Cikkünkhöz felhasználtuk dr. Máthé Imre akadémikus korábbi írását, valamint a National Geographic folyóirat egyik cikkét.)
Hozzászólások | Szabályzat |
|
|