Kultúra » Alter

Az egykori város: Embery, aki Tamásit is tanította

Százötven éve született Embery Árpád, a gimnázium egykori tanára. “Táti” az iskola névadóját, Tamási Áront is tanította.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
sztokkszlem

Nézd meg, kik lépnek fel (videók)

Szombaton a műfaj nagyjai szórakoztatják az udvarhelyi...
konyvunnep

Kányádira emlékeznek a Budavárban

És ebből városunk sem marad ki. Kattints és nézd meg,...
Pulzus1801

Sátorosok a Spanyár-ház udvarán

Holnap a Haáz Rezső Múzeum Képtárát is beveszik, csak...

embery-arpad-ff
Negyvenkét évet tanított a gimnáziumban
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2013. január 04., 14:56
3 hozzászólás. 

Kolozsváron látta meg a napvilágot, de szülei Felvidékről költöztek a kincses városba – az 1863 január 5-én született Embery Árpád életének javarésze mégis az udvarhelyi gimnáziumhoz kapcsolódik, hiszen az iskolában negyvenkét évet tanított, rövid ideig igazgatója is volt.

A középiskolát és az egyetemet szülővárosában végezte, mindkettőt a piaristáknál. Latin-görög szakot végzett, de későbbi tanári pályafutása alatt nemcsak ezt a két tárgyat, hanem francia, német és magyar irodalmat is tanított.

1886-ban került az udvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumba, említett év szeptember elsején kezdett tanítani itt, s mint tudjuk, ekkor még a régebbi épület (a mai internátus) sem volt megépítve – ez csak néhány évvel később, 1892-ben történt meg, illetve 1910-11-ben készült el. Ekkor tanította az ifjú Tamási Áront is – a későbbi író mindig nagy szeretettel emlékezett az írásaiban is az akkor még fiatal, de nagy tudású tanárra.

embery-arpad-fiatal

Embery Árpád – akit a diákok generációkon keresztül Tátinak becéztek – egy rendkívül sokoldalú egyéniség volt: nemcsak tanárként alkotott maradandót, hanem művelődés-szervezőként, újságíróként, költőként, alkalmi szónokként is.

Elsősorban irodalmi és közéleti jellegű cikkei, tanulmányai nemcsak a helyi, hanem az egész Erdélyben kapható lapokban jelentek meg. Nemcsak újságíró, hanem szerkesztő is volt: 1895-től a Székelyudvarhely című lap, 1918–20 között pedig a Székely Közélet társszerkesztője volt, de még ezek előtt, 1892-től a Csíki Lapok székelyudvarhelyi tudósítójaként is dolgozott.

Közéleti szerepe is jelentős, hiszen többek között neki köszönhette a város a régi világ két legfontosabb emlékművét – az eredeti “millénáris székely emléket” (ezt 1897. június 26-án avatták fel), illetve a Vasszékelyt (ezt az udvarhelyi Deák-téren 1917. december 8-án állították fel).

A millenniumi emlékmű frontján az ő sorai (“Hont mutatott a magyarnak a székely / S harczola hűn sok ezernyi veszélylyel / Tiz század előtt is ez ősi honért; / Most ezer év diadalma jeléül / Hun eredetnek erényein épült / Kőoszlopa hirdeti, hogy ma is él!”) olvashatók, a Vasszékely felavatásakor pedig alkalmi beszédet mondott.

Alig két év múlva, a sóvidéki lázadáshoz kapcsolódóan, több udvarhelyi értelmiségivel, tisztségviselővel egyetemben 1919 tavaszán a románok letartóztatták. Ez egy nehéz korszak volt az életében, hiszen a milleniumi emlékoszlopot, illetve a Vasszékelyt is megsemmisítették a román katonák. Az oszlop címerei közül a városé épen megmaradt, a másik pedig félig (ma mindkettőt a múzeumban őrzik), a két kőoroszlánt a Nagy-Küküllőbe dobták.

A huszas években rövid ideig ún. “címzetes igazgatónak” nevezte ki a katolikus egyház. Embery Árpád a “román világban” is tovább folytatta művelődés-szervezői tevékenységét, hiszen előadásokat tartott a Polgári Önképzőkörben, színjátszócsoportot vezetett és ennek előadásokat is írt, illetve rendezett, továbbra is jelentek meg versei és más írásai a Székely Közéletben és más lapokban.

embery-arpad-sirja

1941. április 21-én halt meg, 78 éves korában – sírja szeretett iskolája közelében van, a Szent Miklós-hegyi római katolikus temetőkertben. Síremlékét úgy találjuk meg a legkönnyebben, ha lépcsők után jobbra, a Bálint-kripta felé vezető sétányra kanyarodunk, s Tomcsa Sándor sírja felé közeledve balra.

A síremlék nehezen található meg, mert néhány évvel ezelőtt a sírkövet átfordították – a sétány felé néző oldalán egyetlen női név van (a felirat szerint még nincs eltemetve), a sírkő hátán olvashatjuk az egykori tanár, illetve felesége és rövid életű gyerekük nevét.

A hely onnan is beazonosítható, hogy közvetlenül mellette van id. Mészáros Imre (1912-1994) sírja, aki szintén a gimnázium tanára és igazgatója volt – sírköve takarja is az Embery-síremlék feliratát.  

(Cikkünkhöz felhaszáltuk Lőrincz József, id. Péter Attila, Kápolnási Zsolt, Gidó Csaba és Vofkori György korábbi írásait)



3 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat
avatar
blazsek
2013-01-05 09:41:26
a cikkírónak
Örülök, hogy rég elfeledett, a helyi kultúrális, pedagógiai életet magas szinten szervező emberről írt. De, kérem, azért néha olvassa át amit ír. Én nem tudom értemezni például édes anyanyelvünkön az "aratott maradandót" szófordulatot. Olyant már hallottam, hogy valaki maradandót alkotott...
avatar
zkatona
2013-01-05 14:17:11
Köszönjük, javítva! :-)
avatar
esemes
2013-01-07 18:31:58
hasonmás vagy hasonlóság
A kedves "Táti" ezen az első képen tiszta Ványolós tanár úr.

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."