Ugyancsak árvízvédelmi munkálatként tekinthetünk a meder kiegyenesítésére, itt Malomfalván. Nem akarok kitérni arra, hogy milyen következményekkel jár a meder kiegyenesítése a halállomány és az élővilág szempontjából, hisz meggyőződésem, hogy ebben a fekete mocsadékban az élővilág fő képviselői a fekáliaevő bacik, és nem pedig a pisztrángok vagy a domolykók, amint egy régebbi horgászleírásban olvastam. Az árvízvédelmi mederegyengetés nem csak a patak csorgási sebességét befolyásolta, hanem az emberek elégedettségi szintjét is. Itt is voltak olyan esetek, hogy az új meder az emberek telkeit kettőbe vágta, míg a régi, betömetlen medret ki akarják mérni termőföldként az embereknek, akárcsak a közel tíz méter széles alapú, pár méter magas árvízvédelmi gátat is.