Szabó Hunor, Marosvásárhelyen élő fotóst kérdeztük, hogy milyen hangulatban zajlanak a tiltakozások a Maros parti városban. További képeket a vásárhelyi megmozdulásokról, illetve az ország más városiban zajló tüntetésekről ezen a blogon lehet nézni.

Hogyan zajlanak a tüntetések Vásárhelyen? Hol és ki szervezi őket?

Mint minden más városban: kulturáltan, békésen. Nem tudok semmiféle zavargásról, az emberek többnyire jókedvűek, a kialakult helyzet ellenére is. Hisznek a változásban. Általában a főtér végén, a Közigazgatási Palota előtt gyülekeznek, onnan elindulva végigjárják a főteret, érintve a PSD székházát, ahol néhány percre megállnak és gondoskodnak arról, hogy a skandálások címzettjei a lehető legközelebbről hallhassák a „jókívánságaikat".

Ezután szerre a város egy-egy negyedébe vonulnak a főutcák mentén, így toborozva minél több tüntetőt, majd velük együtt térnek vissza a Közigazgatási Palota elé. Azt nem tudom, hogy ki szervezi, a felvonulások élén többnyire egyetemistákat és a helyi Szabad Emberek Pártja (SZEP) néhány tagját láttam. Csak remélni tudom, hogy Vásárhelyen is kitartanak a tüntetők, amíg szükséges, de sajnos itt nem olyan jó a részvételi arány, mint mondjuk Kolozsváron vagy Temesváron, hogy Nagyszebenről ne is beszéljünk.

Vannak-e magyar véleményvezérek, vagy hangok a tömegben?

Hangok vannak, konkrétan magyar véleményvezéreket nem láttam, de a résztvevők között elég sok magyarral találkoztam. Érdekes volt látni ugyanakkor a kétnyelvű táblákat, feliratokat, amelyekkel néhányan tüntettek (elsősorban a SZEP képviselői és a SZEP-hez közeli emberek), de láttam csak magyar nyelvű táblát is.

Mennyien szoktak részt venni a megmozdulásokon és melyik korosztályból vannak a legtöbben az utcán?

Hál' Istennek voltunk annyian a napokban, hogy ne férjünk el a járdákon, így le kellett zárni a forgalmat a felvonulások útvonalán és a főtéren.

Többnyire fiatalok vesznek részt, legtöbben a 20-30 és 30-40-es korosztályba tehetők, de láttam egészen kis gyerekeket is, hatalmas mosollyal, akiket a számukra feltehetően első ilyesfajta megmozdulás hangulata egészen magával ragadott, illetve jóval tapasztaltabb, akár nyugdíjas emberek is jelen voltak, akiknek fontos a gyerekeik, unokáik jövője.

Milyen a hangulat a tömegben?

Az általános hangulatot én pozitívnak ítéltem meg; az embereket a tüntetésre vezérlő düh, harag és csalódottság érzetét felülmúlta a közösség érzete, az együtt skandálás, együtt vonulás, együtt ugrálás, együtt lélegzés érzete, illetve a kreatívabbnál kreatívabb feliratok és megnyilvánulások.

Milyen táblákat, üzeneteket vittek magukkal a tüntetők?

Változatos üzenetek jelentek meg a tüntetéseken, de a legtöbbet a humor jellemezte. Volt, aki kérte a keresztény egyházat, hogy módosítsa a 8. parancsolatot „Ne lopj!"-ról „Ne lopj 200.000 RON-nál többet!"-re, volt, aki mesterlövésznek adta ki magát és munkát keresett, mások Florin Iordache igazságügyi miniszter elhíresült mondatát, az „Altă întrebare"-t aknázták ki rendkívül kreatívan.

Milyen a rendfenntartók viszonyulása?

A csendőrök teljesen korrektnek tűntek, és ezt a tüntetők meg is köszönték nekik különféle formákban. Az egyik a virágok osztogatása, amely több városban is megtörtént. Vásárhelyen konkrétan az osztogatást én nem láttam, de úgy hallottam, hogy az egyik virágárus osztogatta a virágokat a tüntetőknek és a csendőröknek azzal a szöveggel kísérve, hogy „békés tüntetést!"

Amit viszont láttam, és volt szerencsém le is fényképezni, az az a pillanat, amikor néhány csendőr továbbadta a kapott virágokat egy hölgynek, akinek természetesen jó nagy mosolyt varázsoltak így az arcára... és persze ők sem tudták megállni, hogy ne mosolyogjanak, és ne készítsenek egy közös fényképet a hölggyel. Szép pillanatok voltak, és azt hiszem, jól tükrözik a tüntetések lényegét.

Aki a virágokat osztogatta, tulajdonképpen a jóságot, az ártatlanságot és a tisztaságot osztogatta. Azok az emberek, akik virágot kaptak, ezután nyilván jóval voltak feltöltve, és különböző formákban jót adtak tovább ők is. És az utánuk következők is, és így tovább. Ezt várjuk el a politikusainktól is, hogy ne a saját érdekeiket tartsák szem előtt, és meglopni próbáljanak minket, hanem a jót generálják, és azt adják tovább. És akik erre nem képesek, azok nincs, mit keressenek az ország élén!

Szerinted miért fontos a tiltakozás? Milyen élmény számodra ebben részt venni?

Azért fontos, hogy kinyilvánítsuk a nemtetszésünket, mert Dragnea úrnak és a PSD-nek meg kell értenie végre, hogy így nem lehet vezetni egy országot, az az idő lejárt! Az, hogy decemberben megválasztották őket nem jelenti azt, hogy most bármit megtehetnek a saját személyes érdekeikért, és azt sem jelenti, hogy az embereknek el kellene fogadniuk a jelenlegi kormányt!

A választópolgárok a pártot választották meg, nem a miniszterelnököt és főleg nem a többi korrupt vezetőt, akik a bűnügyi problémáik megoldása érdekében titokban, az éj leple alatt próbálnak törvényeket módosítani sürgősségi rendeletek révén!

A tüntetéseken való részvétel abszolút pozitív élmény, közösségkovácsoló hatású, és úgy érzem, hogy azok a fiatalok is jól tudják érezni magukat, akik nem állnak közel a politikához. Az egész felvonulás és tüntetés hangulatát hasonlítani lehet a diáknapos felvonulásokhoz és a fesztiválokhoz. Jól lehet érezni magunkat közben, lehet beszélgetni, megvitatni a helyzetet, az ember érzi, hogy hasonszőrűekkel van körülvéve és ez magabiztosságot ad, hogy igenis számít a szava, és lehet jobb irányba változtatni!