A védőoltások körül kialakult vitát tematizáló kétrészes cikksorozatunk második felében dr. Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük meg, aki a védőoltások fontossága mellett érvelt. Az első, dr. Ébert Jenő magyarországi oltáskritikus orvossal készült interjúnk a linkre kattintva olvasható.

Azért tartottam fontosnak a védőoltásokról beszélni, mert azt látom, hogy az oltáspártiak és az oltást ellenzők tábora között eléggé erős szócsaták folynak a különböző fórumokon. Kíváncsi vagyok nyilván az Ön véleményére, és megkérdeztem Dr. Ébert Jenőt, korábban Németországban, most Magyarországon praktizáló orvost is, aki közismerten oltáskritikus... A kérdéseket úgy állítottam össze, hogy mindkét oldal választ kapjon az esetleges kétségeikre.

Kérdezzen. Én azt szeretném mindenesetre előrebocsátani, hogy egyrészt hivatalos álláspontot is képviselek, de a magánvéleményem is mindenképpen oltás melletti, és nem is igazán ismerek praktizáló orvost, aki oltásellenes lenne.

Ön hogyan fogalmazná meg, mi a védőoltás, illetve annak szerepe?

Ha távolról akarok indulni és egy nagyon általános megfogalmazást adni, akkor a védőoltás az az eszköz, amivel sikerült a gyermekhalandóságot, és az általános halandóságot gyakorlatilag megfordítani, lecsökkenteni annyira, hogy bekövetkezett az ún. epidemiológiai paradigmaváltás. Ami azt jelenti, hogy a múlt század elejéig hosszú évszázadokon át, mondhatni évezredeken át az elhalálozás legnagyobb részét a gyermekkori betegségekből és a fiatalkori fertőző betegségekből bekövetkező elhalálozások adták.

A jelenkorban, a védőoltások bevezetése óta és azok általános elterjedése óta, melyeket a WHO szabályoz, gyakorlatilag megfordult a helyzet, és az emberiség nem fertőző betegségekben és gyerekkorban pusztul el, hanem időskorban, degeneratív betegségekben, kardiovaszkuláris betegségekben. De ide minden időskori halálokot be lehet sorolni azért, mert megérheti azt a kort. Annak idején nem volt gyakori az ilyen típusú elhalálozás, mert nem érték meg ezt a kort. Meg lehet nézni mennyi volt az átlagéletkor az oltáskampányok bevezetése előtt, és mennyi lett utána.

És ha megvizsgáljuk az elhalálozási statisztikákat, akkor egyértelműen bizonyítható, hogy összefüggés van, tehát meredeken lecsökkent a gyermekkori fertőző betegségekben történő elhalálozás, megnőtt az átlagéletkor és a fő halálokok az időskori degeneratív, metabolikus betegségek lettek.

Az oltáskritikusok azt mondják, valójában azért tűntek el ezek a fertőző betegségek, mert változtak az életkörülményeink, illetve a higiéniás feltételek.

Most is vannak járványok azok körében, azokban a rétegekben és azokban az országokban, ahol nincs általános védőoltás. Hozzájárult persze a higiéniás körülmények alakulása is, de mindez nem elegendő. Tehát abban a korban is nagy különbségek voltak a társadalmi rétegek között is a higiéniát tekintve, sőt háromezer évvel ezelőtt az ógörög romok bizonyítják, hogy voltak vízvezetékek azokban a poliszokban, városokban, amelyeknek a romjait feltárták. Voltak akkor is, akik jobb körülmények között éltek, de a járványok egyformán pusztítottak itt is, ott is.

Nem azt mondom, hogy nincs szerepe a higiéniának, van, mert a védőoltások mellett elő is írunk különböző higiéniai és járványtani szabályokat. Mint például azt, hogy a beteg embert nem kell közösségbe vinni, azért hogy megkíméljük a közösség többi tagját. De nagy járványoknál ez nem elég. Mert ha elég lett volna, senki nem áldozott volna se pénzt, se energiát a kutatásokra. Itt óriási emberi és anyagi erőforrások bevetéséről van szó, amíg ezeket kidolgozták, és sikerült általánossá tenni. Már a múlt században is jelentősen javultak a higiéniás feltételek az emberek életében. Az étkezési szokásokról itt most nem beszélek, mert azok lehet, hogy romlottak azóta.

A pestis is eltűnt védőoltások nélkül is.

A pestist és ezeket a gyermekbetegségeket nem ugyanaz terjeszti. A pestisnek van egy köztes gazdája, azt a patkányok terjesztik. Azt rágcsálóirtással sikerült visszaszorítani. A pestis tehát köztes hordozók nélkül nem nagyon alakult volna járvánnyá.

Ezek a betegségek, ami ellen a védőoltásokat adjuk, emberről emberre közvetlenül terjednek, és nagy a fertőzőképességük. Egy tüsszentéssel az egy helyiségben lévő összes embert meg lehet fertőzni.

A pestisnek a másik ellenszere az antibiotikum, ami szintén egy új beavatkozás ugyanúgy, mint a védőoltás. Mondjuk, tartózkodom azt mondani, hogy a védőoltás gyógyszer, mert nem az, hanem egy megelőző szer. Tehát gyógyászati beavatkozás, ha szigorúan meg akarom nevezni. A pestisnél is beavatkoztak, a beteg embereket lehet kezelni, mert vannak antibiotikumok, de az is csak a múlt század elejétől.

Ön szerint biztonságosak-e a védőoltások?

Abszolút biztonságosak. Minden egyes védőoltás kidolgozásánál óriási kutatási energiákat fektetnek abba, hogy biztonságos legyen. Tehát hosszas időszak, kísérletezés, tesztelés előzi meg azt, hogy egy védőoltással, vagy akármilyen gyógyszerrel – de mondjuk a védőoltásnál különösen, mert tömegesen adják őket – ne legyenek problémák.

Minden gyógyszer és minden beavatkozás tulajdonképpen nem egy természettől való dolog, tehát mindennek lehetnek mellékhatásai. Úgy, ahogy a sima étkezésnek is lehetnek mellékhatásai. Tudunk ugye olyan embereket, akik olyan súlyos ételallergiában szenvednek, amibe akár bele is lehet halni. Pusztán az életnek is vannak mellékhatásai, ha nagyon sarkítani akarunk. Ha nem lennének mellékhatások, gyógyszerekkel táplálkoznánk, és nem lenne semmilyen betegségünk. Azért óvjuk a lakosságot, a pácienseket is, hogy feleslegesen gyógyszerezzék magukat.

Az orvosok sem támogatják a fölösleges gyógyszerezést pont azért, hogy megelőzzük a fölösleges mellékhatásokat.

Mi a lényeg? Hogy a mérleg hogy dől el. Egy gyógyszer engedélyezése nagyon szigorú szabályoknak van alávetve. Mérlegre helyezik a jótékony és a káros mellékhatásokat, és a mérlegnek nagyon egyértelműen a jótékony hatások felé kell, hogy dőljön. Csak nagyon kicsi lehet a kockázata annak, hogy bekövetkezzen valamilyen mellékhatás. Persze ez mindig bekövetkezhet, mondom.

Ha nagyon sarkítani akarok, annak is van kockázata, hogy megyek az utcán, és elüt egy autó, vagy a fejemre esik egy tégla. Ez a baj, hogy ezeket a lehetséges mellékhatásokat a gyógyszercégek azért tűntetik fel a tájékoztatóban, hogy ne legyenek azzal vádolhatók, hogy nem figyelmeztettek. De ezek annyira kevésszer fordulnak elő, annyira kicsi a bekövetkezési lehetőségük, hogy szinte elhanyagolható. Tehát sokkal nagyobb a rizikója annak, hogy meghaljak szívinfarktusban, vagy netán alkoholmérgezésben, mint annak, hogy valamilyen oltóanyag súlyos mellékhatása következzen be. Az ilyen könnyebb mellékhatásokat, mint a bőrpír, nevetséges az oltások elleni harcban bevetni. Nem ér meg egy kicsi bőrpírt az, hogy nem betegszik meg a gyermekem gyermekbénulásban?

Valamiért csak elindult az oltásellenesség, mert olyan tapasztalataik vannak a szülőknek, ami nem hiszem, hogy a bőrpírral egyenlő súlyosságú.

Ebben nagy szerepe van az internetnek, ugyanis mindenki el kezdett összevissza terjeszteni és összevissza olvasni dolgokat. Az internet egy nagyon hasznos információközlési eszköz, de nagyon veszélyes is, mert nagyon nehéz ellenőrizni az információ hitelességét. Oda bárki bármilyen információt feltehet ellenőrzés nélkül. Én is feltehetném azt, hogy jártam a Holdon, és biztos lesz ezer ember, aki elhiszi.

Tehát arra, hogy hogyan alakultak a fertőző betegségek és az elhalálozás, nagyon hiteles adatok, nagyon komoly statisztikák vannak több százezres, milliós nagyságrendű esetszámmal. Arra viszont, amit állítanak különböző áltudományos, maguknak népszerűséget óhajtó emberek a neten, hogy az oltások nem tudom, milyen autoimmun betegségeket okoznak, semmiféle bizonyíték nincs. Hiteles, tudományos bizonyíték nincs. Akárki felírhatja, hogy ő professzor az Egyesült Államokban bármelyik magánegyetemen, ami vagy nem létezik vagy nem tanított soha ott, vagy ki tudja, nem is adja hozzá a nevét ez az intézmény. Nehéz ellenőrizni.

Azért azt megjegyezném, hogy már Magyarországon is vannak komoly orvosok, akik felemelték a szavukat az oltások ellen, és a nevüket is adják ehhez.

Azért, mert frusztrált emberek, és maguknak ilyen úton próbálnak népszerűséget szerezni. Lehet ez a meggyőződésük, de ez nem hiteles, orvosi... Magyarországon, tudja, bírósági eljárás indul az ellen a szülő ellen, aki megtagadja az oltást a gyermekének. Gondolja el, ha így van, akkor csak nem indulhat bírósági eljárás egy hiteles orvosi kutatás ellen. Azok az emberek többnyire vagy tévúton járnak, és ez az én véleményem, vagy tudják nagyon jól, hogy milyen információt terjesztenek.

Az újdonságnak mindig anyagi hozadéka is lehet. Bevetünk egy új szert, körbevesszük mindenféle ködös bioelméleti indoklással, és ez azért fontos, mert ebben semmilyen idegen anyag nincs, és rögtön sokan harapnak rá. Hosszú időbe telik és nagyon költséges valaminek a hatásosságát igazolni, de nagyon nehéz megcáfolni is az ilyen ködös elméleteket. Mert, mondom, az interneten terjesztett bizonyítatlan elméleteket nagyon nehéz megcáfolni. Hogy vitatkozzam egy olyan emberrel, aki azt állítja, hogy az oltás az eszköze valamiféle világméretű születésszabályozásnak. Ilyen elmélet is terjed.

Na jó, ezek összeesküvés elméletek, de itt nem erről szeretnék beszélni.

Itt arról van szó, hogy ezeket a kötelező járványtani intézkedéseket nagyon sok pénzbe kerül foganatosítani, egyetlen államnak sem érdeke ezt a sok pénzt kidobni az ablakon, ha nem bizonyított és egyértelmű annak a haszna. Ezek az elméletek, hogy az államok és a gyógyszeripar összeesküvése...

A gyógyszeripar nagyon sok mindent próbál eladni, de érdekes módon senkit nem zavar, hogy rengeteg szer, amit az utóbbi időben bevezettek nyerészkedés céljával, és kiderült, hogy kizárólag placebo-effektusa van, azokról senki nem mondja, hogy csalás. Ez az egyik.

A másik, hogy nagyon sok olyan szer van, amit az emberiség évszázadok óta fogyaszt, mint az alkohol, vagy dohány, amiről nem születtek összeesküvés elméletek. Pedig a dohányiparról senki nem mondhatja, hogy érdek nélkül terjeszti a cigarettát. Az egészségügy ezekkel megpróbálja felvenni a harcot, de erre nem alakultak ki áltudósok, akik támogatnák ezt a harcot. Ott nincs baj, azt szabadon lehet. Az alkohol teszi tönkre Székelyföldön és Erdélyben a családok jó részét, akár a társadalmi problémák, amiket okoz, akár az egészségproblémák miatt. Ez ellen nem kutatnak, nem harcolnak az úgymond nagyon keményen megalapozott vagy meg nem alapozott elméletekkel.

A BCG-oltást Nyugat-Európában egyáltalán nem ajánlják, itt, nálunk és Magyarországon is kötelező.

Nem, nem ajánlják, nincs rá szükség. Ez pontosan azt bizonyítja, amit mondtam, hogy senki nem áldoz egy ilyen intézkedésre, ha nincs gyakorlati haszna. Mivel Nyugat-Európában a TBC-t sikerült visszaszorítani a BCG-oltással és hatékony kezeléssel, tehát nincs TBC, ezért nem ingyenes az oltás. Nincs benne a kötelező oltási programban, ezért nem adják ingyen. De amikor egy nyugat-európai Kelet-Európába utazik, akkor ott van az ajánlott oltások között. Hát ez az, itt nálunk van BCG, mert van TBC, van mit megelőzni.

De miért van még mindig TBC, ha van oltás ellene?

Azért, mert nem teljes körű az oltás. Mert még vannak olyan emberek, akik annak idején nem kaptak oltást, ők idősek. Azon kívül a TBC olyan betegség, amit tulajdonképpen nem 100 %-ban előz meg az oltás. A BCG-oltás egy segédeszköz. Nem minden oltás véd 100 %-osan, és ezt senki nem is állítja.

Ezen kívül, nem minden oltás hatékony. Tehát történhet egy olyan baleset, hogy maga az oltóanyag nem tud hatni, vagyis, hogy az illetőnek az immunrendszere nem képes ellenszereket termelni. Ha emlékszik, az Ön gyerekkorában is még ellenőrizték a heget, amit a BCG oltás okozott, és ha kicsi volt a heg, újraoltottak. Tehát ez egy olyan oltás, amit időnként újra kell adni, hogy hatásos legyen, és nem 100 %-ban véd.

A legjobb oltásoknak is 95-98%-os hatékonyságot tulajdonítanak maguk a gyártók. Senki nem állíthatja, hogy nincs olyan eset, akinél épp nem hatásos az oltás. De még mindig a 80-85%-os biztonság nagyon megéri, legalábbis nekem, a családomnak, gyerekeimnek.

Egy anyuka egyszer egy vitán megkérdezte, mekkora ez esélye Csíkszeredában, hogy a gyermeke gyermekbénulást kapjon. Akkor még jobbak voltak a statisztikák, mert azóta újból jelentek meg esetek, éppen amiatt, hogy lecsökkent az átoltottsági arány. Mondtam neki, körülbelül egy az ezerhez. Ő azt mondta, az semmi, elhanyagolható. Ha negyvenezer ember él Csíkszeredában, akkor egy kicsit alacsonyabb. Ha az én gyerekem esetleg egy lehet az ezer közül, én úgy érzem, hogy az nagy rizikó. Mindez persze megítélés kérdése.

És itt a másik probléma, hogy az én generációm, a negyvenesek-ötvenesek már csak irodalmi élmények szintjén tudtuk, hogy mi a gyermekbénulás, mi a torokgyík, vagy milyen a fekete himlő. Önök már irodalmi élmények szintjén sem tudják, mert a mai fiatalság nem is olvas olyan típusú szépirodalmat, ahol ezek a leírások nagyon dramatikusak és az interneten nem igazán terjednek ilyen információk. De, ha valaki látta volna, hogy fullad meg torokgyíkban egy gyerek, vagy milyen az élete egy gyermekbénulásos fiatalnak, aki gyerekkorától tolókocsiba kényszerül, és kiskanállal kell etetni, az biztos, hogy másképp látná, mint én, aki csak olvastam ezekről. Nyilván tanultam is róluk, és láttam is filmeket, fényképet vagy egy-egy beteget is, akik ezekben a betegségekben szenvedtek. Senkinek nem kívánom ezt a drámai élményt. Nyilván ennek is szerepe van abban, hogy nem tartják olyan súlyosnak a kockázatot.

A higanyt és az alumíniumszármazékot tartják a legveszélyesebb segédanyagnak a védőoltásokban.

A higanyos lázmérőktől nem félnek? Amalgám tömése van Romániában a lakosság nagy részének. Sokkal nagyobb mennyiségű higanyt nyel le nap mint nap, mint az az egyszeri picit... De nem vagyok a higany híve, pláne ezeket mind kiküszöbölik. Lehetnek minimális mellékhatások, de elhanyagolható. Tehát a természetes kőzetekből is bejuthat a szervezetünkbe akár higany, akár alumínium. Ne mondjam, hány háztartásban használnak kuktát, alumínium evőeszközt, edényeket még mindig. Vagy orvosi eljárások kapcsán, vagy netán a repülőgépen. Ott nem keletkezik súrlódás, nem kerülhet be elméletileg alumínium a szervezetbe? De igen, bekerülhet. Az, amit az oltóanyagok visznek be adott esetben, az nevetségesen minimális.

Ha valaki tudományos információkkal naponta kapcsolatba kerül, vagy olvas tudományos irodalmat, akkor ezekkel a nevetséges dolgokkal elő sem hozakodna. Annyira kicsi az az alumíniumszennyeződés, ami elméletileg bekerülhet, és ez nem azt jelenti, hogy gyakorlatban be is kerül, egy ember életében kétszer, maximum háromszor. A nehézfémeknél mindig a probléma a felhalmozódás, ezeket a vese nem tudja kiszűrni. A felhalmozódás által okoznak megbetegedést.

Ezekből olyan nevetségesen minimális kerül be, ezeket nem is kellene említeni. Ezek azoknak az embereknek az ijesztő érveik, akik nem tudják, mit jelent az alumíniummérgezés vagy higanymérgezés, hogy az mitől lesz, és miben nyilvánul meg. Én úgy érzem, nagyságrendi különbség van az érvek között. Ha tehát azt mondjuk, hogy milliókat mentett meg attól, hogy meghaljon vagy egy életen át nyomorék legyen, és azt mondjuk, hogy bekerült két alumínium molekula a szervezetedbe? Hát nevetséges.

Ismertem olyan szülőt, aki azt mesélte, hogy beengedte a gyermekét az út menti búzatáblába, hogy legeljen, mert az bio, mert az nyers. Nahát, elmondom, hogy abból az ólom és egyéb szennyezőanyagoktól telített nyers búzából, amit ott lelegelt, egyszerre sokkal több szennyezőanyag került be a szervezetébe, mint az összes oltásból, amit az élete folyamán bekaphat.

A gyermekbetegségek mitől gyermekbetegségek? Veszélyes lehet-e az egy nem oltott felnőttre nézve?

A gyermekbetegségek attól gyermekbetegségek, mert nagyon veszélyes kórokozók terjesztik őket. Ezeknek nagyon nagy az infekciozitási rátájuk, tehát a fertőzőképességük. Ez azt jelenti, ahogy talál egy szervezetet, ami nincs rákészülve, hogy védekezzen ellene, azonnal megfertőzi. Ezért kell nagyon korán oltani.

Addig nem oltunk, amíg úgy érezzük, úgy tudjuk, vagy azt bizonyította a tudomány, hogy a felkészült anyai szervezet, amelyik már az oltások által megvívta ezt a harcot, a fertőző betegségekkel szemben termel ellenanyagot. Ez az ellenanyag átkerül a placentán keresztül a magzat szervezetébe, mert a természet hálistennek nagyon okosan oldotta meg. Egy ideig még segít, mert ezek a fehérjék nem örökké tartanak. Ezek bonyolult fehérjemolekulák, amelyek elpusztulnak idővel, és a szervezet újat kellene, hogy termeljen. Amikor a járványtan úgy ítéli meg, hogy egyrészt nincs ilyen ellenanyag, másrészt meg nagyon megnő a fertőzés veszélye, mert az újszülöttet el kezdik közösségekbe vinni, akkor kezdődnek az oltási programok.

Nyilván, hogy a BCG-t már az újszülött osztályon beadják, mert az annyira általános nálunk, mármint annyira nagy a fertőzésveszély. Ha hazaviszik az újszülöttet a nagytatához, aki netán TBC-s, akkor már rögtön fertőzésveszély van. A többi betegség később valószínű, mert nem viszik közösségbe, és általában gyermekek terjesztik. A felnőtt is megbetegedhet, persze, ha nem volt beoltva, és ha addig nem találkozott azzal a betegséggel.

Ezek a gyermekbetegségek sem adnak 100%-ban elhalálozást, csak elég nagy a kockázatuk, mert mindenféle szövődményeik lehetnek. Én több férfit is ismerek, aki a mumpsz miatt, ami ellen most már oltunk, nem nemzőképes.

Azt mondja Ön, hogy az oltás nem véd egy életen keresztül. Ha viszont a korai oltással kitoljuk a fertőződés veszélyét fiatalkorra, tinédzserkorra, amikor egy kanyaró vagy egy mumpsz veszélyes lehet a fiatal férfire, akkor itt megint nem értem a logikáját az oltásnak.

A mumpsz védőoltás véd, ez egyáltalán nem igaz. Ki mondta, hogy nem véd élete végéig? Minden védőoltásnak megvan az előirata, hogy kell beadni úgy, hogy védjen életed végéig. Van olyan oltás, aminek van egy alapoltása, és két-három emlékeztető oltás. Ezeket így hívják, ezeket a gyerekek programszerűen megkapják kicsi korban. Nyilván kidolgozták azt a módot, amivel a legkevesebb szúrással oldják meg, mert higgye el, nagyobb trauma a gyereknek a szúrás, mint az, hogy úgymond ártalmas anyagokat kap.

Kikísérletezték, hogy milyen ritmusban csökken, és akkor jön az emlékeztető oltás, amikor már veszélyesen csökkenhet az ellenanyag szint. Nem egy emberes, százezres emberkísérletek voltak erre. Ezen folyamatosan dolgoznak, hogy a rendszert tökéletesítsék. Annyi emlékeztető oltást kap egy gyerek, hogy addig biztonságosan kihúzhassa, amíg a fertőzésveszély számára fennáll. Egy olyan betegségben, amely még nyolcvan éves korban elkapható, és veszélyesen csökkenne az ellenanyag szint, akkor esetleg bevezetnek egy felnőttkori oltást.

Tehát nagyjából mire elvégzik az iskolát, azaz tizennyolc éves korig, a gyerekek a nálunk veszélyes, járványos fertőző betegségek ellen védettséget kapnak. Ha viszont más országba utazunk, ahol más betegségek is vannak, mint például a malária, előírnak védőoltásokat. Ha például az Egyesült Államokban megyünk ösztöndíjjal tanulni, kötelező beadatni a meningitis elleni oltást, sőt Hepatitis A elleni védőoltást is kérnek tőlünk.

Önnek vannak-e tapasztalatai a nem beoltott és a beoltott gyermekek általános egészségi állapotával kapcsolatban? Erről készült statisztika?

Nem készült. Statisztikák nélkül nem is nagyon beszélnék erről. Hálistennek, nem nagyon gyakori az oltás visszautasítása. Én személyesen nem is ismerek olyan gyereket, aki ne lenne beoltva. Mindenki próbálkozik, elméleteket gyárt, vitatkozik, de azért az ember, ha belegondol, beoltatja a gyerekét. Itt a kötelező oltásokról beszélünk.

Olyant ismerek, hogy az anyuka nem akarta beadatni a lányának a HPV védőoltást akkor, amikor ingyenes volt. Aztán volt egy nagy kampány, hogy bele lehet halni, hogy jaj, ez történt, az történt. Most is van ingyenes program, de nem lehet hozzájutni, mert úgy tűnik a minisztérium megrettent attól, hogy egy csomó vakcinát el kellett égetni, mert lejárt, és nem nagyon rendel most már. És most, mikor jó lenne hozzájutni, Magyarországtól vásárolták meg pénzért.

Nem tudom, látta-e azt a dán dokumentumfilmet, amit az ottani köztelevízió is leadott. Ebben olyan lányokat mutatnak be, akik a HPV-oltások miatt nagyon komoly mellékhatások miatt szenvednek valószínűleg életük végéig.

Nem láttam ilyen dokumentumfilmet. Hallottam statisztikákról, amelyek arról szóltak, hogy lennének komoly mellékhatások. A legkomolyabb dolog az, hogy megelőzhetik a méhnyakrákot itt, ahol az egyik fő rákos halálok a nőknél. Európában, és különösen Romániában magas a kockázata ennek.

A magyarázatára lenne szükségem a következőkben. Minden orvos azt tanulja, hogy egy gyermek immunrendszere körülbelül három éves korára alakul ki. Sokan azt nem értik, hogy fér össze ez az újszülött életének első napján beadandó oltás logikájával.

Tudja, az immunitás csak az ellen tud kialakulni, amivel találkozik. Ez, hogy három éves koráig alakul ki az immunrendszer, nem nagyon igaz, mert még a felnőttnek is alakul az immunitása. Mondjuk, ha én nem találkoztam még macskával huszonöt éves koromig, vagy addig nem tartottam macskát, és csak akkor találkozom a macskakarom betegség vírusával, az én immunitásom még akkor is fejlődik, tehát tanul. Az immunrendszer egy olyan rendszer, ami holtig tanul tulajdonképpen.

Nagy butaság azt mondani, hogy három éves korig alakul csak az immunrendszer. Ezt nem tanítják sehol, legalábbis az új immunológiai felfogás szerint az immunrendszerünk holtig tanul. Mondjuk úgy, hogy egy általánosabb szint a három éves korig alakul ki, és ahhoz kell, hogy addig találkozzon azzal a bizonyos információval. Az immunrendszer letapogatja a kívülről jött információkat, és arra készül fel.

Bármikor, nem csak három éves korig. A gyerekek egyik fő immunszerve a timus, tizenkét éves korban fejlődik vissza. Ezt nem tudom, hogy miért mondják, ezzel nem tudok egyet érteni.

Azt is hangoztatják az oltáskritikusok, hogy az oltás egy erőszakos immunreakciót vált ki, amely hiperaktivitást okoz az immunrendszerben, ez pedig az autoimmun betegségekhez vezet. Ön lát-e összefüggést a rengeteg allergiás megbetegedés és az oltások között?

Nem, nem látok. Sokkal több kárt okoz és allergiás megbetegedést idővel az a sok szintetikus vegyület, amivel nap, mint nap kapcsolatba kerülünk, akár a műanyagok, akár a mosószerek. Ezek teljesen új molekulák, amelyekkel az emberiség még nem találkozott, mert most szintetizálták őket. Ezek sokkal nagyobb immunstresszt okoznak egy szervezetnek, mint azok az anyagok, amelyek az oltásban vannak.

Ugye tudjuk, hogy a genetikai információ tovább adódik valamilyen szinten, tehát valami emlékei a génekben vannak az emberek szervezetének ezekről a biológiai anyagokról, vírusokról, baktériumokról, de nem elegendő ahhoz, hogy tudjon ellenanyagot termelni, mert nem találkozott még közvetlenül ezzel az élőlénnyel. De ezek a szintetikus anyagok, amelyeket nap, mint nap megeszünk, megiszunk, érintkezünk velük, sokkal több allergiát okoznak.

Kérdezzen meg egy bőrgyógyászt, hogy az allergiás betegségek hány százalékát adják különböző mosószerek, festékanyagok, vegyszerek, és hány százalékát adják más biológiai anyagok. Meg fogja látni, hogy ez elenyésző. Nagyon sok szintetikus vegyület annyira új anyag, hogy nem is ismerjük a következményeit. Amint megismerjük, sokat kivonunk a forgalomból, mert kiderül, hogy káros az egészségre.

Az is egy fontos kérdés, hogy mitől tart az, aki be van oltva, holott annak lenne nagyobb félnivalója, aki nem kapta meg a vakcinát?

Hát, a gyermeknek lesz egy kis hőemelkedése, esetleg láza, bőrpír, nyugtalanabb lehet egy-két napig. A súlyos mellékhatásokat nyilván nagyon szigorúan kell, hogy kövesse a családorvos. Tehát bármi rendellenesség történik, azt azonnal a családorvossal meg kell konzultálni, akár telefonon is. Most már olyan világban élünk, hogy a hegy tetejéről is fel lehet hívni az orvost.

Bármi rendellenességet jelenteni kell hivatalosan is pont azért, hogy legyenek hiteles statisztikák. Mert az ilyen beszédek, hogy valakit ismerek, aki meghalt a gyermekbénulási oltás után két órára... igen, elütötte az autó. Tehát ezek ilyen mendemondák.

Jó lenne, ha ebben minden szülő segítene, hogy bármi rendellenességet észlel, azonnal jelezné. Erre nemzetközi online összesítő rendszer van, minden mellékhatást a bőrpírtól kezdve a súlyosabbig, mondjuk így, ha netalán adódnak, mindent be kell jelenteni ide. Ez Romániából is hozzáférhető a minisztérium honlapján keresztül. Minden egyes esetet ellenőriznek is ilyenkor. Sőt, megnézik az illető oltóanyag szériáját, hogy még abból a szállítmányból tapasztaltak-e hasonlót.

Ha észreveszik, hogy halmozódik, mondjuk több bőrpír vagy láz jelentkezik, azt a szállítmányt megvizsgálják. Tehát ez nagyon-nagyon jól le van követve. Ha valaki a mellékhatásoktól tart, próbáljon meg szakemberhez fordulni, és ne áltudományos információkat begyűjteni, mert nagyon ki van téve ezek ártalmának. Azért egy orvost tizennyolc éven keresztül képeznek.

Bocsásson meg, a kérdésem afelé irányult volna, hogy a törvény szerint nem vihetik a nem beoltott gyermekeiket a szülők közösségbe. Ilyen szempontból kérdeztem, hogy miért fél a beoltott személy a nem beoltottól, hiszen ő védve van.

Mint mondtam, az oltások hatékonysága nem 100%-os. A kötelezés egy eszköz, hogy rákényszerítsd a szülőt. Mivel közösségben él, és társadalmi felelőssége is van, nem csak egyéni felelőssége. A beteg gyermeket, vagy a betegségre hajlamos gyermeket soha nem szabad veszélyeztető tényezőként az egészségesek közé vinni. Ez egy általános elv. Ezért amúgy szigorúbban büntetnek majd.

A jelenlegi törvénykezésben is azt az orvost, aki nem olt, vagy valamiért, tőle függő okból elmulasztja az oltást, akkor büntetik. Ugyanúgy azt a pedagógust is büntetik, aki befogadja a beoltatlan gyermeket. Csak szigorítani kívánják ezt, és a szülőkre is kiterjeszteni ezt a felelősséget, ami szerintem teljesen helyénvaló.

Ha én egy közösségben szeretnék élni és nem elszigetelten egy lakatlan szigeten, akkor a többiekért is felelős vagyok. Úgy, ahogy nem köpködünk az utcán, és nem fújunk hagymaszagot a velünk beszélgetőre, vannak közösségi együttléti szabályok.

Ahogy természetes, hogy a jobb oldalon közlekedünk, ugyanolyan magától értetődőnek kell lennie, hogy én egy közösségben nem veszélyeztetem a többiek egészségét. Tehát mondom, ezt inkább szabályozó intézkedésként kell értelmezni, mert nekem is kell konformálódni. Nem élhet mindenki az egyéni kívánságai szerint. Lehet, hogy valaki az út közepén szeretne aludni, de az másokra és rá is veszélyes, ezektől védi meg a társadalom.

A járványtani intézkedések mindig kötelező jellegűek, mint a karantén. A fertőző betegeket ma is elzárjuk az egészségesektől a fertőző osztályon vagy a lakásán. Ezek nem kellemes intézkedések, az ember is szeretne közben ügyet intézni, szeretne közösségbe menni.

De kötelezzük rá, hogy ne tegye meg azért, mert nem minden egyén tud, vagy nem akar felelősen dönteni. Gonosztevők mindenütt vannak, más területen bűnözőnek nevezzük őket. De gonosztevő lehet olyan fertőző beteg is, aki szándékosan megfertőzi embertársait, hogy ha a sors neki ilyen betegséget adott, akkor ő is tovább adja. Akár AIDS-es, akár szifiliszes vagy olyan betegségben szenved, aminek nincsenek külső jegyei, de fertőz. Úgy, hogy nem számolhatunk azzal, hogy mindenki, aki megbetegszik, felelősen gondolkodik. Ezért a járványtani intézkedések mindig kötelező jellegűek, és valamilyen büntetéshez kötik őket.

Ahogy említette szigorítani fognak, de az oktatásban való részvétel kötelező. Az otthonoktatás Romániában viszont nem legális. Hogyan oldják ezt meg, vagy többrétű lesz a szigorítás?

Nem tudom, hogy lesz. Ugyanúgy, ahogy más téren is közösségi szolgáltatást akarok igénybe venni, akkor a közösség szabályait elfogadom. Ez nem hiszem, hogy az emberi jogokban való sértés, korlátozás lenne. Hogyha egy közösségben akarok élni, akkor annak a szabályait el kell, hogy fogadjam. Ha meg nem akarok közösségben élni, az az én problémám.

Felmerült, hogy a szülőt is büntethetik, nagyon heves ellenkezést váltott ki, pont azért mert Romániába, a román nyelvterületre csak most ért el az oltásellenesség. Nálunk már régebben, én jeleztem is többször a minisztériumnak, hogy Magyarországról begyűrűzött ez a divat. Mert én egy divatnak, egy hóbortnak tartom ezt az oltásellenességet. Sajnos nem a műveltséggel függ össze, azt kell, hogy mondjam, hogy egyfajta félműveltséggel. Felfedünk fél információkat, amiket nem tudunk ellenőrizni, és elhiszünk.

Nyilván most is nagy divatja van, hogy kérdőjelezzük meg az oltás hasznosságát. Gondolom, idővel le fog csengeni ez a hisztéria. Nem hiszem, hogy hosszas és tömeges oktatásban való korlátozásnak vagy kimaradásnak lehetünk majd tanúi. Meg lehet győzni szép szóval azokat a szülőket, tehát el lehet magyarázni azoknak, akik tévúton járnak. Én ezt tartanám hasznosnak, az egyéni elbeszélgetést, meggyőzést.

Persze, jó lenne, hogy szakembertől kapják meg ezeket az információkat, jó lenne, ha a rendszer művelné ki úgymond az embereket. Sajnos nálunk az egészségnevelés nagyon kezdetleges. Ezért is kardoskodtunk mi amellett, hogy vezessék be a kötelező egészségnevelést már óvodás szinttől egészen felsőoktatásig. Ezeket a dolgokat mind tisztázni lehet, és akkor senki sem kerül olyan helyzetbe, hogy kénytelen legyen a gyermekét valahol külföldön iskolába járatni. Ha egyáltalán befogadják.

Egyébként a külföldi oktatásban is az egyik első dolog, amit kérnek, az az oltási lap. Sőt, ezt tapasztalatból mondom, ha a gyermek az Egyesült Államokban akar továbbtanulni, még az itt hatályos oltási naptáron kívüli plusz oltásokat adatnak be.

Ön azt nyilatkozta nemrég, hogy az Európai Unió elvárja tőlünk, hogy a fertőző betegségek kontrollja megvalósuljon. Ezek alapján ön szerint Nyugat-Európában miért választható a védőoltás, nálunk meg kötelező?

Nem választható a védőoltás Nyugat-Európában sem, vannak helyek, ahol kötelező. Ahol választható, azért van, mert magasabb szintű az egészségnevelés, magasabb szintű a tájékozottság, és sokkal jobban tartanak a betegségtől, így önként is beoltatják magukat az emberek. Sőt, van, aki fizet azért, hogy beoltsák. Nyugat-Európában nem rosszak az oltási statisztikák, nálunk rosszak. Nyugat-Európában hallott-e olyant, hogy 80% alá essen az átoltottsági arány? Nem. Kiről beszél a WHO? Romániáról és a fejletlen országokról, ahol maga az állam nem tudja biztosítani. Nyugat-Európában önként is elmennek, nem kell kötelezővé tenni.

Ez a higiéniával is így van. Van, ahol nem kell kötelezővé tenni bizonyos higiéniai dolgokat. Például, hogy a pöcegödrödet ne ásd a kút közelébe, mert akkor fertőzött lesz az ivóvíz. De nálunk ez tradicionális. Ha megnézi a falvakban, nagyon sok esetben nincs meg a szükséges távolság a kút és a pöcegödör között. Az nem zavar senkit. Nálunk kötelezővé kell tenni, törvénnyel kell szabályozni. Itt vannak ilyen statisztikák, hogy az emberek 80%-a nem mos kezet vécézés után. Fabudiból jövet nehéz is lenne.

Nyugat-Európában ezek a statisztikák nem ilyen rosszak, mert egy kicsit rosszabbul állunk, mint ők. Amikor sikerül olyan szintre hozni az egészségtudatosságot, mint Nyugat-Európában, akkor valószínűleg itt sem lesz szükség a kötelező védőoltásokra, mert önként fognak védőoltásra jelentkezni a szülők.