Minden év márciusában bezavar a tavasz ébredésébe a legelő- és tarlótűz. Ráadásul nemcsak a környékbeli legelőkön, hanem a város területén is.

Idén is előfordult az, hogy a Nagy-Küküllő partján, a Sziget utca és a sétatér közelében órákig abban merült ki a takarítás, hogy égtek a szemétkupacok.

Míg ősszel a házak környékén összegyűlt száraz növényi maradványokat rakják kupacba és gyújtják meg, tavasszal a legelőket, illetve – a vízügy bevett módszere szerint – a folyópartokat gyújtják fel.

A felperzselt föld taktikája ez, ugyanis – mint számtalanszor hallhattuk – a vízügynek nincs elég embere arra, hogy lekaszáltassa a füvet a folyó partjáról, ezért folyamodik ehhez a módszerhez. Az mellékes, hogy a folyópart élővilága károsodik, s az is, hogy levegőszennyezésről beszélünk.

Dima Valerian, a székelyudvarhelyi tűzoltóság vezetője portálunk kérdésére elmondta, hogy márciusban négy alkalommal kellett beavatkozzanak a tűzoltók: a Hunyadi János, a Termés, valamint a Szombatfalvi utcákban (utóbbi esetnél egészen közel a tűzoltóság székhelyéhez), és egyszer Kányádban is.

Általában minden márciusban nagyjából ennyi esetük van: a tűzoltóság elméletileg büntethet, de a területek tulajdonosait nem ismerik, nem is járnak utána – közölte Dima.

Bálint Attila, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője arról tájékoztatott, hogy idén egy bejelentett esetük volt, a hivatal illetékese a helyszínre ment, figyelmeztette a tulajdonost, de feljelentője már nem vállalta, hogy írásban is panaszt tegyen, így nem büntetett a hivatal.

A legelőégetésről tudni kell, hogy kizárólag szélcsend idején és nappal lehet végezni, maximum 10 hektáron, az égetendő területet pedig el kell szigetelni az épületektől, erdőktől. A tüzet folyamatosan felügyelni kell, s amennyiben öt hektárnál nagyobb kiterjedésű a terület, a helyszínen ekét és víztartályt kell biztosítani.

A száraz növényzetet csak összegyűjtve lehet elégetni, a fű benzinnel való locsolása és meggyújtása (ahogy több esetben a környéken is előfordult) nem tartozik a törvényes eljárások közé.

Ennyi járna érte

Az engedély nélküli tarló- és száraz növényzet égetése kihágásnak számít, amely (a 2005-ben megjelent 195-ös számú sürgősségi kormányrendelet, illetve az ezt módosító 2006-ban megjelent 265-ös számú törvény alapján) 3000-től 6000 lejig terjedő pénzbírsággal sújtható magánszemélyek esetében. Jogi személyeknél ez az összeg 25.000 és 50.000 lej között mozog.

 

Ha az égetés védett területeken történik, az már bűncselekménynek minősül, és három hónaptól egy évig terjedő börtönnel vagy 30.000-től 60.000 lejig terjedő bírsággal büntethető.