A világ egyik legnevesebb tudományos folyóirata, a Nature Communications közölte azt a cikket néhány napja, aminek egy székelyudvarhelyi kutató is társszerzője.

A 26 éves PhD-hallgató Szabó István az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanárával, Czakó Gáborral közösen tett olyan felfedezést, ami a szakvélemények szerint a szerves kémiát, ha nem is alapjaiban rengeti meg, de „az eredmények alapvető jelentőségűek a tankönyvi kémiai ismeretek és törvényszerűségek újraértelmezésében, illetve azok kiterjesztésében". Legalábbis ezt írja az új reakcióút felfedezéséről a National Geographic Magyarország, illetve a témával kiemelten foglalkoztak más magyar sajtóorgánumok is, ma reggel a Magyar Televízió meghívottja volt Czakó Gábor.

Amikor reggeliztél, ő már kísérletezett

Szabó István az általános iskolát az Orbán Balázsban végezte, a Tamási Áron Gimnáziumban évfolyamelsőként végzett 2007-ben, természettudomány osztályba járt.

Kémiatanárnője az általánosban Vida Györgyi volt, a gimiben Tőkés Ildikó, a fizikát pedig Benczi Tibor tanította osztályának. Érettségi után Kolozsvárra járt egyetemre, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyészmérnöki Karán végzett, majd Budapestre, az ELTÉ-re járt mesterizni. Jelenleg a Kémiai Intézet doktori iskolájába jár, ahol az elméleti és fizikai kémia, valamint az anyagszerkezet kutatás a szakiránya.

Mint portálunknak elmondta, már általánosban imádta a kémiát meg a fizikát, majd a középiskolában tantárgyversenyekre járt, illetve a matematikát is szerette. „Emlékszem, hogy reggel előbb bementem a suliba, hogy kísérleteket végezhessek a kémia laborban. Körülbelül tízedikes koromban biztos voltam benne, hogy egyetemen is ezt szeretném tanulni, majd tizenegyedikben fel is vettek a kémia karra" – emlékszik vissza István, akit a tantárgyversenyeken elért eredményei alapján hívott az egyetem.

Ott már az első hetekben csatlakozott az akkori témavezetője, Bolla Csaba kutatócsoportjához, mivel a fizikai kémia állt legközelebb hozzá – akkoriban kísérleti elektrokémiával próbálkozott. István itt is előbbre járt.

„Egy-két félév elteltével kiderült, hogy sok mindent értek, illetve tudok már, amit a kémián tanítanak, így felsőbb éves kurzusokra ültem be meg a fizika karra jártam. Ezért sokan azt hitték, hogy én is fizikus vagyok" – mondja a kolozsvári évekről.

Meghívóval az ELTÉ-re

Kolozsvár után Budapest lett a következő állomás (most is ott él), mostani csoportvezetőjével, Császár Attilával egy kolozsvári konferencián találkozott, aki meghívta az ELTÉ-re – nyáron kutathatott, ősztől Erasmus-ösztöndíjjal volt ott, majd eldöntötte, hogy a mesterit ott fogja elvégezni – ebben az mondta ki a döntő szót, hogy Budapesten egy nagyon aktív kutatócsoportba sikerült bekerülnie, első kutatási témája az elméleti molekulaspektroszkópia volt.

Ezen a téren már kapott löketet korábban is, az ehhez szükséges elméleti alapokat még Néda Zoltántól tanulta meg Kolozsváron, a fizika karon.

Szabó István szerényen jegyzi meg, hogy ma már tagja az ExoMol projektnek is: „Ennek központja Londonban van, az én feladatom az igen egzotikusnak számító C2 molekula elméleti színképének kiszámítása az asztrofizikai alkalmazásokhoz – ezt például a NASA is használhatja".

Az, hogy ilyen rangos folyóiratban jelent meg a kutatásuk eredménye, nemzetközi hírnevet is jelent. Istvánnak és PhD témavezetőjének, Czakó Gábornak az Egyesült Államokból, Kínából, Tajvanból írtak, ami nagyon jól jön, amennyiben a doktori cím megszerzése után posztdoktori ösztöndíjasként szeretne külföldön tanulni.

A Nature Communications-ban megjelent cikk előtt egy másik rangos tudományos folyóiratban, a Chemical Science-ben is jelent meg egy tanulmányuk, sőt az újság címlapjára kerültek.

Megváltoztathatják a tankönyvi példát

„– Tulajdonképpen egy elméleti kutatást végzünk. Segít megérteni nagyon fontos kémiai reakciók atomi szintű lejátszódását a kvantumkémia módszereinek felhasználásával. Az általunk vizsgált reakció tankönyvi példa az egyetemen, és sokáig egy adott mechanizmust feltételeztek a lejátszódására, ami feltételezte, hogy a központi szénatom körüli konfiguráció megváltozik – ezt inverziónak is nevezzük. Ez azért fontos, mert a vegyületeknek két sztereoizomérje lehetséges, például az egyik lehet biológiailag aktív gyógyszermolekula, a másik pedig teljesen hatástalan.

Később rámutattak, hogy a reakció lejátszódhat a konfiguráció változása nélkül is, és mi erre találtunk egy eddig ismeretlen mechanizmust számítógépes modellezéssel" – magyarázta a fiatal kémikus a jelenlegi kutatás eredményeit.

István még hozzátette, hogy a felfedezésnek inkább a kémiára van hatása, de tulajdonképpen egy problémát oldanak meg, jelenleg azon dolgoznak, hogy elméleti eredményeiket összehasonlítsák a kísérlettel. Az újdonságból a vegyipar, illetve a gyógyszeripar is profitálhat.

„Jelenleg elég sokat oktatok, főleg fizikai kémiát és matematikát" – beszél mindennapjairól Szabó, aki továbbra is szeretne kutatni az egyetemen vagy egy kutatóintézetben. Rövidtávon újabb kutatási témák érdeklik – ezekben szeretne alaposabban elmélyülni, illetve az adott tudományterületen eredményeket elérni. A távlati tervek között szerepel egy saját kutatócsoport megszervezése. Erre – a komoly nemzetközi tudományos visszhangot kiváltó cikk után – minden esélye megvan.