Arcukon fáradt mosollyal javasolják, írjuk meg, az első szülőértekezlet már lejárt, és úgy döntöttek javasolni fogják jövőre tegyenek ki padokat és húzzanak fel egy sörsátrat. Mert ugye, még a börtönben is leültetik az embert.

Szorítunk nekik, és gyerekeiknek. De reméljük, hogy nem teremtenek hagyományt.

A Mórában sem bízták a véletlenre az iratkozást a szülők - meséli szerkesztőségünknek egy, a beiratkozás traumáján frissen átesett anyuka. A harmadik apuka negyed hatkor már kiállt a dombtetőre. Nyolc óra után néhány perccel érkeztem, és az volt az érzésem, elkéstem. Egy gyors számolás, aztán megnyugszom. Elvileg, legrosszabb esetben is hatvanadikként bejutunk. Előttem még 31 szülő állt. A titkárságról egy hölgy próbálja eloszlatni a tömeget azzal, hogy aki a körzethez tartozik, biztos lehet a dolgában. Mindenki bólogat, de senki sem mozdul. Az útlevél osztályon annak idején megszoktuk az íratlan szabályokat.

Közben érkezik az ingyen kifli és tej. Na, nem az éhes szülőknek, a külvilág dolgaival mit sem törődő, javában éneklő előkészítősöknek. Néhány összeszokott anyuka közös óvodai ügyeket intéz, mások idegesen telefonálgatnak. Van olyan is, aki a nyugdíjas, ráérő nagyapát hívja sorba állni. A legnagyobb gond, hogy lassan fogy a sor, mert az internetes regisztráció miatt egy szülővel legalább 10 percet foglalkoznak a titkárságon. Egy órára mindenki sorra került, aki időben megjelent.