A székelyek fáznak kimenni tüntetni, nem érdekli őket a kormány, nem érdekli őket Arafat, nem érdekli őket semmi, ami politikával kapcsolatos. A székelyföldi politikusokat sem.

Ők sem bíznak abban, hogy valami jó jöhet a román kormány részéről, nem bíznak, vagy túlságosan bíznak magukban. Őket Orbán Viktor, a beázott cipőik és a fűtésszámla érdeklik. A románok zsoszböszeszkuznak kifulladásig. Székelyföldön havazik. Csend és hó és halál?

Rákérdeztünk

Az RMDSZ legnagyobb magyar ellenlábasa, az MPP délelőtt még nem foglalt konkrétan állást az RMDSZ-t is magában foglaló kormány megbuktatását célzó tüntetés ellen vagy mellett. De inkább ellene van, mint mellette. Mármint a tüntetés ellen. Tudtuk meg délután.

Helyette felelősségteljes magatartásra hívnak fel minden romániai magyart. Meghívnak a magyar kormánnyal és Orbán Viktorral szimpatizáló tüntetésre, amelyet a budapesti tüntetéssel egy időben szerveznek meg.

Amellett kardoskodnak, aki állampolgárságot adott, és nem az ellen, aki többek közt elvette a közszolgák bérének negyedét, megadóztatta a nyugdíjasokat, levágta a gyes 15 százalékát.

Molnár Miklós, az MPP sajtószóvivője kifejtette, hogy a tüntetések Raed Arafat melletti szimpátiatüntetésként indultak el, ezekre telepedett rá a román politikai ellenzék, és nyilván politikai érdekből, háttérből szítja őket. A székelyföldi embereket szerintük a bukaresti kormány tevékenységéből csak az RMDSZ tevékenysége érdekli, a bukaresti kormánytól, bármilyen színezetű is legyen, nem várnak semmi jót.

Az RMDSZ nem fog saját maga ellen tüntetni,

a román ellenzék pedig gyenge ehhez – mondta a sajtószóvivő. Az MPP a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy az RMDSZ rossz, ciános, baloldali politikáját – ha valakinek eszébe jut valami érdekesebb jelző, bátran gondolja oda – nem az utcán, hanem a választófülkékben kell leváltani.

Borboly Csabát is megkérdeztük az ügyben: a Hargita megyei tanács RMDSZ-es elnöke azt válaszolta, hogy ő nem látott tökéletes kormányt, tökéletes politikust. Aki hibázik, aki rosszul irányítja az államot, az a következő választásokon elbukik, mást választanak helyette. Telefonbeszélgetésünk pillanatában körülbelül 20 szociáldemokrata ordítozott a csíkszeredai megyeháza előtt, őket valószínűleg a helyi ellenzéki vezetők toborozták. Körülbelül ekkora az ellenzéki pártok ereje a székely megyékben – közölte Borboly.

A megyei tanácselnök függetlenül attól, hogy az MPP szervezi, valószínűleg jelen lesz majd valamelyik székelyföldi városban szervezett szimpátiatüntetésen. Borboly fontosnak tartja, hogy Magyarország, amelynek ő maga is most már állampolgára, külpolitikailag független, erős állam legyen függetlenül attól, hogy a jelenlegi magyar kormánynak nem minden lépésével ért egyet.

"Nekünk nem mindegy, hogy az ezeréves Magyarország Európa gyarmatává, egy külső erők által gazdaságilag tönkretett, feketelistán levő állam-e. Nekünk egy erős Magyarországra van szükségünk, amely megvéd minket" – fogalmazott Borboly Csaba. Mivel a belső ügyeinkről mi döntünk, mind a román kormány, mind a magyar esetében, akkor is, ha jól, akkor is, ha rosszul vezetnek, de a külső erők elleni harcban szimpatizálnunk kell velük.

Nagy Pál, az EMNT székelyudvarhelyi szervezetének elnöke úgy véli, a székelyföldi magyarság nem érzi magáénak a román kormányt és az állami vezetést, ezért sem tüntetnek ellene. Véleménye szerint itt egy más kultúra uralkodik,

más nép él Székelyföldön, és a problémáik is másak.

A civil szervezet vezetője szerint bár az RMDSZ magyar párt, és benne van a kormányban, őket sem érzik magukénak a székelyek.

Úgy látja, hogy az itteniek figyelemmel követik az országos eseményeket, és ha ezeknek nagyobb tétje lenne, ha egy átfogóbb változás reményét látnák meg ezekben, akkor csatlakoznának a megmozdulásokhoz.

Zűr van a fejekben

Magyari Nándor László szociológus úgy gondolja, hogy a romániai magyarság valóban dilemmatikus helyzetbe került, nemcsak a „köznép", de az elit is. Olyan sok egymásnak ellentmondó hatás, manipulációs kísérlet, politikai üzenet bombázza, hogy képtelen szétszálazni a politikai mezőny szövetét.

Előtérbe került egyszeriben a kettős kötődés, a kettős figyelés is: egyfelől a magyarországi kapcsolódás és lojalitás, másfelől az erdélyi/romániai lojalitás (ezt a zavarodottságot a hoki-botrány is nagyszerűen illusztrálja), és erre tevődik rá a nagyon sokféle üzenet és kizárólagos elvárás is.

Csak vázlatosan felsorolva is szinte bábeli a zűrzavar. A helyi politikai üzenetek egyfelől a kormányon lévő szervezet felől azt üzenik, minden rendben, hiszen ott vagyunk, tudjuk és tesszük, amit a „romániai magyar érdekek megkövetelnek".

A probléma csak az, hogy csupa olyan probléma van, amelyek esetében igen nehéz egyértelműen romániai magyar érdeket megkülönböztetni: az egészségügy, szociális kérdések, Verespatak, a strukturális korrupció és társaik romániai magyar érdekként meg nem fogalmazhatóak, ezek közérdekké állnak össze.

Aztán az ellenzéki romániai magyar pártok, amelyek szintén néppártiak, nem ezen a területen, hanem a ki a „magyarabb" vonalon nyomulnak, és próbálnak pozíciókat elfoglalni. Ambivalens a viszonyuk a hatalomhoz és Băsescuhoz is.

Ők a magyarországi fejleményekre kapcsoltak – itthon jószerével autisták –, és üzeneteik arról szólnak, hogy az ottani mezőnyt felhasználva mutassák meg idehaza, ki a legény a gáton, ki a magyarabb. Ezt sajátosan az Orbán Viktorhoz való lojalitásba próbálják sűríteni, sejtve, hogy az ottani kormánypárt és a szövetség rossz viszonya nekik kedvez.

Azt jósolom, hogy a passzivitás lesz a lakossági válasz, és ez a választásokra is érvényes. A zűrzavar, az alternatívák világos megfogalmazásának hiánya – az elit is folyamatosan helyezkedik, „nem érti" vagy „nagyon is jól érti", ami történik – felfokozott zavarodottságot és passzivitást eredményez, a teljes politikai mezőnyből való kiábrándulást – foglalta össze a jelenlegi politikai helyzettel és az embereknek ehhez való viszonyulásával kapcsolatos álláspontját a szociológus.

Megkérdeztünk néhány székelyudvarhelyi járókelőt,

hogy hallott-e a romániai kormányellenes megmozdulásokról, és részt venne-e ilyeneken. A megkérdezettek majdnem mindegyike hallott a bukaresti kormányellenes megmozdulásról, de részletekbe menően senkit nem érdekel.

Hallottam róla, de igazából nem követtem nagy figyelemmel. Tudomásom szerint Vásárhelyen voltak megmozdulások, de hogy Csíkban vagy Szentgyörgyön miért nem tüntettek, fogalmam sincs. Hogy elmennék-e egy hasonlóra itt? Vannak olyan új rendeletek, amelyek nem tetszenek, úgyhogy valószínű azzal szimpatizálnék, akik ezek ellen tüntetnek – mondta egy harminc év körüli, civil szférában dolgozó nő.

Valószínű, hogy ezek a problémák, amelyek ellen most tüntetnek, általánosak, viszont a romániai magyarságnak lényegében és elsősorban más problémákkal kell szembenéznie, amelyek nem kevésbé fontosak. Ez megosztja a közvéleményt. Nem vennék részt egy kormányellenes tüntetésen. Szimpatizálok a résztvevőkkel és a céljaikkal, mert nekem sem tetszik, ahogy itt az utóbbi években alakult pár embernek a viszonyulása, hozzáállása ezekhez a társadalmi problémákhoz. Ennek ellenére nem érzem úgy, hogy ez az a pillanat, amikor én személyesen implikálódni szeretnék – vallotta egy szintén harmincas politikus férfi.

Igen, hallottam a bukaresti eseményekről. Nem tudom pontosan, hogy mi lehet az oka annak, hogy Hargita és Kovászna megyében miért maradtak el a hasonló tüntetések. Valamilyen szinten el vagyunk nyomva, és ezért nem szimpatizálunk az idézőjeles „tüntetőkkel". Ha itt szerveznének hasonlót, elmennék. Részben az egészségügyi törvény – bár úgy hallottam, hogy visszavonták – miatt, és mert ez a Boc-kormány sok olyan intézkedést hozott, ami nekem sem tetszik – tudtuk meg egy negyven körüli, kávézgató férfitól.

Hallottam és nagyjából sejtem is, hogy miről van szó. Nem igazán hiszek abban, hogy bármit is változtatna a romániai helyzeten. Valaki mondta, hogy tulajdonképpen eddig két ember miatt mozdult meg spontánul és vonult utcára a nép: az egyik Tőkés volt, a másik Arafat. Annak, hogy a magyar lakosságú városok kimaradtak ebből a tüntetésből, történelmi oka van. Ha a románok az utcára mentek, az soha nem jelentette azt, hogy a székelyek is kivonják a kardot. Sőt lehet, hogy ilyenkor még inkább üldögélnek otthon. Ez társadalmi probléma. Nem vagyok tüntető típus, biztos, hogy nem vennék részt egy udvarhelyi kormányellenes megmozduláson. A magyar sajtószabadságért viszont szívesen kimennék az utcára - állította egy harminc év körüli operatőr.

Nem értem a politikát, az a baj, hogy nem is érdekel, de lehetséges, hogy egy kormányellenes tüntetésen részt vennék - mondta egy, a közszférában dolgozó huszonéves

Nem nagyon vagyok témában. Szerintem benne van minden kisebbségben élőben, hogy úgysem megyünk semmire sem közösen, sem egyénileg. Mindenki a saját gondjával van elfoglalva, nem a többiével. Ha lenne a jelenlegi román kormány ellen tüntetés, talán elmennék. Talán... - gondolta végig egy huszonéves nő.

Hallottam a tüntetésekről, de nem érdekel egyáltalán. Gondolom, az elmaradás oka a „cseberből vederbe" eset. Ha a jelenlegi kormány megbukik, akkor sincs jobb lehetőség, variáció a változásra. Feltételezem, az „elmaradáshoz" az RMDSZ-nek is nagy köze van, de a kilátástalanság a legnyomósabb ok, az, hogy semmi értelme az egésznek. Nem vennék részt, soroltam, hogy miért. Kerüljön vissza Năstase, Iliescu és a bandája kormányra? Halott ügy. - zárta gondolatmenetét egy harminc körüli, vendéglátós férfi.

Kérdezett: Lázár Emese és Bedőházi Attila-Csaba