Program:

12:30 – Előadó: Szakács Gábor (HU), előadás címe: A rovásírás alapfogalmai, története és lélektani hatása
14:30 - Kávészünet
15:00 - Előadó: Rokaly József (Erdély), előadás címe: A székelyek évezredei című könyvének bemutatója
17:00 – Tervezett befejezés

Helyszín: Székelyudvarhely, Merkúr Áruház rendezvényes terme (Bejárat a 2-es parkolóból)

Érdeklődni és jelentkezni: 004 0740 918 023, szekelypajzs@gmail.com

Az előadásokról röviden:

Szakács Gábor, előadás címe: A rovásírás alapfogalmai, története és lélektani hatása

Rovásírás oktatást csak a tényszerű alapfogalmak és a hiteles történeti háttér ismertetése után javasolt elkezdeni.Ezt a tényszerűséget kell folytatni a rovásírás lélektani hatásainak bemutatásával is, mert ez ad magyarázatot az ősi magyar írás hihetetlen népszerűségére a gyermekek és felnőttek körében egyaránt.
Előadásában Szakács Gábor három évtized során Friedrich Klárával gyűjtött és bizonyítható tapasztalataikról számol be.

Rokaly József: A székelyek évezredei című könyvének bemutatója

Mar gyermekkoromtól úgy tudtam, hogy ez a Gyergyó egy „kicsi Magyarország", de csak a politikai-erkölcsi-emberi felnőtté válásom mentén és folyamán tudatosodott bennem egyre határozottabban az, hogy milyen hihetetlen szerencse székelynek születni Székelyföldön. Ez a világ legszebb történelmi tája.

Eljöhet még az idő, amikor azok is, akik ma szidják a székelyeket, sajnálni fogják, hogy nem székelynek vagy magyarnak születtek. Ez a könyv tulajdonképpen az olvasó elé szeretné tárni - a teljesség igénye nélkül - mindazt, amit a magyarság eltitkolt történetéből (különös hangsúllyal a székelységre vonatkozóan) az utóbbi (két) évtizedben feltártak azok a lelkes történészek, akik a mai hivatalos magyar történetírással szemben állnak.

A gondolat bennem már akkor megszületett, amikor szem- és fültanúja voltam 1992-ben Budapesten — a Magyar Történészek Világszövetségének egyik kongresszusán - annak a heves tudományos vitának, amelyben a hivatalos történetírás képviselői szánalmasan alulmaradtak azokkal szemben, akik már akkor két vállra fektették a finnugor elméletet.

Nem kétséges, hogy az őskárpátiak, szeszklók, ősszkíták, korai hunok, magyari népek, szkíták, székelyek, Atilla-féle hunok, avarok, Árpád magyarjai folyamatosan laktak be a Kárpát-medencét (de nem csak) az utóbbi évezredekben, mely folytonosságot a máig megmaradt magyar nyelv, a székely rovás (írás), valamint a (kereszténység bevezetéséig) egységes hiedelemvilág, vallás és általában is a kultúra tanúsít. Több ezer éves helytörténeti bizonyítékainkba naponta belebotlunk. A botlások után pedig érdemes felemelkedni és jobban körülnézni.