Még egy nap van Mindenszentekig, de a hagyományos halottak napi virágot, gyertyát, mécseseket, koszorút és fenyőágat kínáló árusok már pénteken berendezkedtek a Márton Áron téren.

A teret beborító virágszőnyeg látványa most is lenyűgöző, s bár a kereskedők – mint minden korábbi esztendőben, − most is elégedetlenek, vásárló a hétfő délelőtti órákban is bőven akadt.

A hervadt boglárkától a krizantémcsokorig

Némelyek csak terepszemlét tartottak, de volt, aki több száz lejre vásárolt. A holtakra való emlékezés idén sem olcsó mulatság, a felhozatal bőséges és csak a pénztárcánk szab határt annak, hogy a legolcsóbb, mindössze 3 lejes, parányi cserépben díszelgő boglárkára vagy a kisebb bokornyi, 25 lejesre esik a választásunk.

A cserepes, fehér, vagy sárga szirmú krizantémért 5, 8, 15, de akár 20 lejt is elkérnek. Igaz, egy szerényebb boglárka csokrot potom 2-3 lejért már meg lehet vásárolni. Kérdés, hogy a már szirmát hullató virág megéri-e az olcsó árat, no és a világítás napját. A klasszikus, „nagyfejű, borzos" sárga és fehér krizantém szálát 1,50-2 lejben kínálják − tapasztalatunk szerint legtöbben ezt vásárolták.

Kreatív sírokra koszorú

Nem csak virágot, de kisebb-nagyobb méretű, több-kevesebb ízléssel összeállított, élő- vagy szalmavirággal díszített koszorúkat is kínálnak eladásra. Az ár 10-20 lej között mozog. Aki soha el nem hervadó díszt helyezne szerettei sírjára, az vehet műanyag koszorút 10- 12 lejért, szárazvirág-csokrot szintén 10 lejért.

Van ikebana is: a tobozokból készített ára 10, a két mécsessel és szalmavirággal dekorált 20-30 lejbe kerül. A hagyományos gyertyát 0,20 lejért, üvegmécsest 2,50 lejért, műanyagot pedig 1,50 lejért lehet venni.

Alku nincs, de a naccsága viheti négyért is

Legyen bár cserepes vagy vágott virág, az árból alkudni nem lehet. De megtörténik, hogy a kereskedő kegyes. A roma árusok egy igen szerény kupac fenyőágért 5 lejt kérnek, de „ha a naccsága többet vesz, viheti 4-ért is".

„Ez ennyi és kész. Tegnap is ennyibe vitték, s ma is ennyiért adjuk. Nézze meg, milyen gyönyörű, nem kell sokallni azt a 25 lejt, mert megéri. De ha legalább ötöt megvesz, akkor egy lejt elengedek. Többet nem" – alkudozott önmagával a tér közepén berendezkedett roma viszontkereskedő. A kereskedőknek nem jó biznisz a virágvásár: „a terület bérleti díja öt napra (péntektől keddig) 300 lej, plusz még az adó, már így sem éri meg. Nekünk is ki kell, hogy jöjjön a lépés".

Hasonlóképpen vélekedett a saját kertjében termesztett virágot áruló fenyédi néni is. „Egy lej ötven baniért adom szálát a krizantémnak, ennél olcsóbban már nem tudom. Nem éri meg ide kijönni, nem térül meg a befektetett idő, munka, pénz" − panaszolta.

„Itt nem éri meg árulni, az olcsót, 5-6 lejes virágot veszik inkább. Bukarestben, Kolozsváron, Vásárhelyen viszik a 25-30 lejest is" − mondta egy másik viszonteladó, és hozzátette: reméli, hogy mégsem marad a nyakán a virág és akad egy két pénzes udvarhelyi is, aki nem sajnálja a pénzt a virágra.