Habár a kőlapokat a tavalyelőtt megerősítették, a meglazult kopjafák, feltöredezett aszfalt, szemét viszont maradt. Elég lesújtó kép fogad a Márton Áron téren: a Vasszékely és a virágárusok után látszik a töredezett aszfalt, a krétával elkövetett irkafirka. A kőfalak mellett cigarettacsikkek tucatjai, nem úgy néz ki, mintha a diáknapok után takarított volna erre valaki.

Az 1941-ben épített és felavatott építmény igen sokat látott már Székelyudvarhely történelméből, több jelentős helyi vonatkozású esemény is történt itt, ám úgy látszik, hogy utódokként nem tudjuk megbecsülni elődeinknek ezt a munkáját sem.

Az 1990-ben készült kopjafák mozognak, ha hozzájuk érünk – terepszemlénkkor alig mertük megmozdítani, nehogy a szemünk láttára dőljenek ki. Az építmény közlekedhető része felőli (a Maria Valéria-épület előtt) szárnya teljesen el van ferdülve, több évtized nyomaként befele dől. Ugyanakkor a lépcső-részen is kövek hiányoznak. Három éve, 2008-ban új padokat és virágtartókat helyezett el a polgármesteri hivatal, ami szép és jó, csak sajnos egyesek – miután dohányoztak vagy üdítőt fogyasztottak, netán ettek – nem a kihelyezett fém szemétládákba dobják a hulladékot, csikket, hanem melléje.

A polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályvezetője, Ülkei Zoltán kérdésünkre elmondta, hogy a Patkó helyzetéről már tárgyaltak a hivatalban, valószínű, hogy még idén felújítják. Mivel az építmény műemléknek számít, amennyiben szétszedik a megdőlt részt, a köveket ugyanúgy kell majd visszahelyezniük. A belső részt is felújítják, de nem aszfaltozni fogják, hanem valamilyen más borítást (térkőből, természetes kőből) készítenek.

A Márton Áron téri kőépítmény történetével Gidó Csaba székelyudvarhelyi történész foglalkozott több cikkben és tanulmányban. Eszerint a Patkó 1941-ben épült meg, avatását szeptember 5-én tartották, pontosan egy évre rá, hogy a magyar honvédek átlépték a trianoni határt.

A bécsi döntés után városunk két országzászlót kapott: az egyiket a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségétől – ezt a Kuvar oldalában állították fel –, a másikat a testvérváros Pestszentlőrinctől – ez utóbbit helyezték el egy emlékművel együtt a Felső piac téren, amelyet azóta becéznek Patkónak. Az emlékművet – Gidó kutatásai szerint – egy helyi mérnök, Asztalos Kálmán tervezte.

Az építményt 1941. szeptember 5-én avatták fel az akkor Batthyány-térnek hívott (azelőtt Deák-térnek hívták, de nem Deák Ferencről kapta a nevét, hanem az iskolák miatt) központi helyen, az iskolák és polgári házak által közrefogott téren. Az adományba kapott országzászlót viszont csak a rúd feléig húzták fel, jelezve, hogy még csak az ország egyik fele tért vissza.

Ma már nincs zászlórúd, és hiányzik az emlékműről Udvarhely megye, Székelyudvarhely, Erdély és Pestszentlőrinc címere is – ezeket a háború utáni újbóli hatalomváltáskor tüntették el. A Márton Áron tér 1990 óta számít egyfajta lakossági fórum helyének Székelyudvarhelyen: itt tartják és tartották a március 15-i ünnepségeket, a kilencvenes években több tüntetés, tiltakozó összejövetel is volt a téren.