Szerkesztőségi csapatunk testületileg látogatott el A fekete leves című kávétörténeti kiállításra a Haáz Rezső Múzeumba, ahol megláttuk, hogy honnan, miből, hogyan és mivel készül a fekete leves. A kiállítás május 8-ig tekinthető meg.

A leszedett bogyóktól a szép barnára pörkölt szemekig zsákokban halmozva követhetjük végig a kávészemek alakulását. Közben a falra helyezett olvasnivalóból tájékozódhatunk miféle cserje részének lefőzött levét szürcsölgetjük reggelente.

De ne rohanjunk még a lefőzött nedűig. Tárlatvezetőnk, Geréb Ibolya, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa az első teremeben megmutatja a hatalmas kávépörkölő masinát, amit régen itt Udvarhelyen használtak.

Aztán ha már le volt szedve, meg volt pörkölve, az időközben kifejlesztett Meinl-féle herkentyűkkel ledarálhattuk és csorgathattuk át a forróvizet a friss darán. Igen, ez már egy modern kávéfőző.

A következő teremben is csak tátottuk a szánk és figyeltünk. A kávé fogyasztására kialakított helyet is alaposan megvizsgáltuk és megállapítottuk...

... régen is meg tudták adni a módját a barna lötty szürcsölgetésének.

Tárlatvezetőnk sok érdekes ketyerét mutatott amivel kávét lehet főzni. Volt kicsi és praktikus, nagy és szép, kézzelhajtós és persze a kotyogó sem maradt ki a sorból. Sőt, ennek több olyan variációját láttuk, ami merészen eltért a felénk megszokott, ezelőtt húsz évvel a vasas üzletből beszerzett példánytól.

Kávés sztorik, használati útmutatók és hasznos információk hada botlasztja tekintetünket a falra tett bemutatókon.

Látogatásunk során hamar kiderült, hogy a kávézás melegágya nincs is olyan messze. Udvarhelyi mesteremberek szignójával fémjelezett híres kávégépeket pillantunk meg. A falon régi kávéházak fénykorában készült képek bizonyítják, hogy talán pont az itt kiállított kávégép szolgálta ki a fekete nedűre szomjazó embereket.

Egy szintén udvarhelyi mesterember műhelyébe kapunk bepillantást, amikor a negyedik, s a kiállítás egyben utolsó termébe érkezünk: a munka nyomait viselő műhelyasztal, rajta különböző szerszámok, öntőformák mutatják, hogyan készültek az egyszerű kis szerkezetek, mielőtt még az óccó kínai import nem nyomott el mindent.

Miután a kávé és annak elkészítésének háttértörténetével megismerkedtünk, átsétáltunk a múzeummal szemközt működő ideiglenes Museum Cafe-ba, hogy megkóstoljunk egy igazi "lombik" kávét. Ez a főző egy valóságos ereklye a 19. századból, amit azóta is nagy becsben őriznek.

Minden mozzanatát végigkövetjük a gondos előkészületeknek...

...bekapcsoljuk a kávégépet, azaz begyújtuk a borszesz égőt...

... majd a többit a fizikára bízzuk. A forrásban levő víz szépen felkúszik a kávéhoz, majd miután aromáját magához vette - és természetesen a borszesz égőt félre húztuk - a finom kávé visszacsorog az üvegedénybe.

Mostanra már ismertük, láttuk, így adta magát, hogy végre megkóstoljuk.

Az itt látható eszközök és hangulatképek csak töredéke a kiállításon látható, tapasztalható dolgoknak, így csak javasolni tudjuk a tárlat látogatását, amit május 8-ig tehetünk meg.