„Ez egy demokratikus államban született alaptörvény, nem a kommunizmusból megörökölt, összefércelt, nem tudni hányszor módosított, de mégiscsak az 1949-es évszámot, mint billogot magán hordozó alaptörvény. Ezt az alkotmányt a magyarság alkotta és a történelmi gyökerekre vagy éppen a magyar nemzetnek a kereszténységre való visszautalása egy olyan vállalható nemzeti hitvallás, amelyre mi, határon túli magyarok is büszkék lehetünk. Személy szerint úgy ítélem meg, hogy ez a törvény Magyarország és a magyar nemzet felemelkedésének mérföldköve lehet, de rajtunk is múlik, hogy az elkövetkező időszakban mindazt a lehetőséget, amelyet az új alaptörvény megfogalmaz hogyan tudjuk feltölteni tartalommal" - fogalmazott Szász Jenő.

Véleménye szerint az új alaptörvény „egy olyan, magyarok alkotta nemzeti hitvallás, amelyet nem az 1949-ben időben elfogadott törvény törzsére építettek", nem diszkriminálja a magyar államhatárokon kívül élő magyar állampolgárokat. Ennek bizonyítékaként Szász két passzust emelt ki a törvényből.

Elsőként azt, hogy az új alkotmány a régivel ellentétben, nem felelősséget érez, hanem felelősséget visel a határon túli magyarok iránt. „Ez lényeges különbség, mert az új fogalmazás szerint Magyarországnak, az államelnökének, Parlamentjének ezentúl közjogi kötelezettsége a határon túli magyar közösségekben is gondolkodni, megmaradásukért, fejlődésükért és elkerülhetetlen feladatként kezelni sorsukat"- közölte Szász.

Másodikként az új alaptörvénybe foglalt, a határon innen és túl élő magyar állampolgárok választási jogára (választhat és megválasztható) vonatkozó passzus jelentőségére hívta fel a figyelmet. „Az új alaptörvény szellemisége szerint nem létezik két fajta, első és másodosztályú állampolgárság, gyakorlatilag nincs diszkrimináció annak függvényében, hogy ki hol él és hol lakik. Azt gondolom, hogy ez a mi közösségünk számára is óriási előrelépés"- jelentette ki. Hozzátette, az egy másik kérdés, hogy ehhez Románia kormánya miként viszonyul. Meglátása szerint, amennyiben a román állam a moldáviaival egyformán kezeli ezt a kérdést, „jó eséllyel tekinthetünk a magyarországi általános választásokra".

Az elnök szerint az, hogy az új magyar alkotmány nemzetalkotó tényezőként fogalmazza meg a magyar közösségeket és azokat a közösségeket is, amelyek nem magyar nemzetiségűnek vallják magukat és elismeri azok kollektív jogait mindenképpen példaértékű lehetne Románia számára is.

Szász Jenő kitért arra, ahogy is, hogy a román alkotmány is megérett a módosításokra, többek közt az ország 1969-ben történt területi felosztásának megváltoztatása is aktuálissá vált. Ebben a kérdésben a Magyar Polgár Párt kiforrott álláspontot képvisel, az asszimetrikus regionalizmus elvét, amely Romániát megyék helyett olyan történelmi és természetes régiókra osztaná, amelyek gazdasági, kulturális és földrajzi szempontból kiegészítik egymást.