Heten haltak meg közlekedési balesetben
MEGOSZTÓ
Tweet
Élőben az októberi tanácsülésről – átadták a Vasszékely-díjakat
Kivételesen egy órával később kezdődik az...Megint lecsapott a prefektus a magyar trikolórra
Az október 23-ai díszítés miatt büntette meg a...Lyukas izék a főtéren
Az október 23-ai megemlékezés alkalmából ünneplőbe...Bedohazi
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
A számok azt mutatják, hogy az autós "bajok" a városon belül csökkennek, azon kívül pedig ugrásszerűen nőnek. Statisztika borzalmakról.
Székelyudvarhely közlekedésrendészeti vezetője, Ioja Viorel irodájában böngésszük a 2010-es adatokat, s azokat az egy évvel azelőttiekkel hasonlítgatjuk. A rendőrség közlekedésügyi osztályának volt dolga tavaly is: a legszomorúbb a hét halálos közúti baleset, amelyekben az elhunytak közül öten negyven éves koruk előtt haltak meg.
De beszéljenek a számok.
Székelyudvarhely területén összesen 42, sérüléssel járó közlekedési baleset történt tavaly, ebből 12 súlyos sérült volt, de senki nem halt meg. A 2009-es adatokhoz képest ez mindenképpen előrelépés (ha egyáltalán lehet ilyesmiről beszélni, amikor fájdalomról, testi sérülésről, illetve autók rongálódásáról van szó...), mert akkor 59 sérüléssel járó baleset volt, 22-en sérültek súlyosan, két személy pedig meghalt. Azt tudni kell, hogy súlyos sérülésnek a csonttörés számít – amennyiben valakinek egy ujjperce törik el, az ugyanolyan besorolást kap a számoknál, mintha például – isten őrizz – medencecsont-törést szenvedne.
A könnyebb sérülésekkel járó balesetek száma 30 volt, héttel kevesebb, mint egy évvel azelőtt – ezekben összesen 34-en sérültek meg. A súlyos kimenetelű balesetek főbb okai a következők voltak: nem megfelelő helyen való gyalogátkelés (a 12 esetből 4), a túlzott sebesség (3), valamint az elsőbbség meg nem adása a gyalogátjárón (2).
A könnyű sérülésekkel járó balesetek főbb okai: nem megfelelő helyen való gyalogátkelés (9), elsőbbség meg nem adása az autóknak és az elsőbbség meg nem adása a gyalogosoknak. Ezek sem szép mutatók, de a vidéki udvarhelyszéki településeken még rosszabb a helyzet, 2010-ben ugyanis hét ember meghalt közlekedési balesetben, ez néggyel több, mint egy évvel korábban.
Összesen 92, sérüléssel járó közlekedési baleset történt (12-vel több, mint 2009-ben), ezekben 29 személy (+4) súlyosan megsérült, 21 (+6) pedig könnyebben. A könnyebb sérülésekkel járó balesetek száma 58 (+14), ezekben 60-an (+7) szenvedtek valamilyen kisebb sebesülést, sérülést. Az okoknál első helyen a túlzott sebesség áll (26 esetben), ezt követik a szabálytalan előzések, illetve a szabálytalan átkelések.
A halálos baleseteket külön elemezte Ioja Viorel – ezeknek helyét, idejét és okát fejből sorolta. Az első: március, Zetelaka, részeg ember az úton, elütötték. A második: Korond, május, ittas személy az úton, elütötték. A harmadik: Korond, május, ittas személy és túlzott sebesség, szintén gázolás. Négy: Farkaslaka, július, ittas gyalogos, gázolás. Öt: Máréfalva, november, túlzott sebesség, a gépkocsivezető meghalt. Hat: Farkaslaka, december, túlzott sebesség, itt is az autóvezető hunyt el. Hét: Farkaslaka, december, ittas személy az úton, gázolás. A fekete statisztika idei első bejegyzését is megtehettük múlt héten, amikor Korond mellett újabb ittas embert gázolt el egy autó.
A pozitív példák Közlekedésügyben nemcsak negatív eredmények vannak: Ioja olyan községeket, településeket is megemlített, amelyekben tavaly egyetlen sérüléssel járó baleset sem történt. Homoródszentmárton, Derzs és Kányád települések és környékük a legkiemelkedőbb ebből a szempontból. Ugyanakkor Fenyédet is jó példaként említette: ahhoz képest, hogy mekkora átmenő gépjármű-forgalma van a településnek, kevés említésre méltó dolog történt. |
A fentiekből jól látszik, hogy az alkohol, a sebesség és a felelőtlenség azok az okok, amik a halálos közlekedési baleseteket okozzák. S ha már az alkoholnál tartunk: az udvarhelyi rendőrség munkatársai az év folyamán 3440 büntetést szabtak ki Udvarhelyszék területén, ezekből 55 esetben részeg állapotban való vezetés, 25-ben pedig ittas állapotban való vezetés volt a büntetés oka. Ez is elgondolkoztató, hogy ennyien képesek és "mernek" részegen vezetni, ráadásul közülük kettő a vérvételt is megtagadta. 1275 esetben büntettek gyorshajtásért, s 297 gyalogost bírságoltak meg.
Ioja a rossz helyzet egyik megoldását a radarok vidékre való kihelyezésében látja: habár a községi rendőrőrsök nagyon kevés munkatárssal dolgoznak (például csupán két rendőr dolgozik egy olyan többezres községben, mint Máréfalva), a sebességmérés, a pénzbírság, a gépjárművezetői engedélyek felfüggesztése még mindig elveszi a kedvét a sofőröknek a gyorshajtástól.
"Optimista vagyok a jövőt illetően, de..." – mondja Ioja és hozzáfűzi a de után, hogy a közlekedésrendészeten vele együtt tíz rendőr van s a közeljövő egyik kihívása az lesz, hogy a munkatársak a vidék legproblémásabb településein (Korond, Zetelaka, Farkaslaka) vagy azoknak közelében fognak gyakrabban felbukkanni. "A néhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest az utak sokkal jobb minőségűek lettek bizonyos helyeken, s ez azt is maga után vonta, hogy több baleset történik" – állapította meg még Ioja Viorel, majd kitért a sérüléssel nem járó balesetekre, ütközésekre is. Mint ismeretes, az ilyen esetekhez már nem kell rendőrt hívni, a csak anyagi kárral járó baleseteket az autóvezetők, illetve a biztosítótársaságok oldják meg. A közlekedésrendészeti vezető csendben jegyzi meg: "Ezeknél a baleseteknél vajon hányan vezettek ittasan vagy részegen...?"