A Hargita Megye Tanácsa által szervezett rendezvénysorozat hetedik állomásán Csutak István integrációs és régiópolitikai szakértő és Horváth Alpár egyetemi oktató tartott előadást. A megyei tanács azzal a céllal indította útjára a Székelyföldi Akadémiát, hogy bevonja a Hargita megyei vidéki értelmiséget a politikai döntéshozatal előkészítésébe. Az előadásokra képviselőket, helyi egyházi vezetőket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat és önkormányzati hivatali vezetőket hívnak meg, és lehetőség van a témával kapcsolatos vitára.

György Sándor polgármester és Borboly Csaba megyeitanács-elnök üdvözölte a jelenlévőket. Borboly Csaba szerint az értelmiség eltávolodott a közügyektől, de be kell vonni a politikai döntések előkészítésébe, ami még nem jelent politizálást. A tanácselnök úgy látja, számos témát kell megvitatniuk az elöljáróknak az értelmiséggel, és ezt a célt szolgálja a Székelyföldi Akadémia, amely jó irányban halad: az előadások nyomán kialakuló levelezőlistákon már számos hasznos javaslat fogalmazódott meg.

Csutak István a székelyföldi vidékfejlesztésről, annak gyakorlati szempontjairól tartott előadást, amelyben rámutatott a közpénzek menedzselése, az európai uniós pályázatok és fejlesztések körüli problémákra. A gazdasági megerősödéshez elengedhetetlen a tervezés és a fejlesztési tervek tiszteletben tartása, mutatott rá a szakértő. Az is az egyik probléma szerinte, hogy az EU-csatlakozásra nem voltak felkészítve a hazai gazdák, így nem tudják felvenni a versenyt a nyugati mezőgazdasági termelőkkel. Ráadásul nálunk az állami-közigazgatási berendezkedés minősége gyenge, ami erősen befolyásolja a gazdasági fejlődést. A román államnak meg kellene felelnie a nyugat-európai alapelveknek, amelyek a következők: megbízhatóság és kiszámíthatóság, nyitottság és átláthatóság, hatékonyság és eredményesség.

Horváth Alpár, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozatának tanára szerint a Székelyföld turizmusának fejlesztését nem elég a helyi vállalkozókra alapozni, hanem a globális versenyben részt vevő szereplőket is be kell vonni. Az egyetemi oktató rávilágított a székelyföldi turizmusfejlesztés kisebbségvédelmi jelentőségére, hiszen ha az idegenforgalom javít a lakosság életminőségén, akkor egyben fékezi az asszimilációt és az elvándorlást.