Az intézet közleményben fejezi ki aggodalmát amiatt, hogy a székelyudvarhelyi önkormányzat március 15-én hozott, 84/2018-as határozatával elindította a városi könyvtár Nyirő Józsefről való elnevezésének folyamatát.
Azt írják, Nyirő József egy befolyásos erdélyi értelmiségi volt, a magyar parlament tagja az 1940-es években, aki Magyar Erő nevű saját alapítású újságjában fejtette ki szélsőséges nézeteit. Az újság a Horthy és Szálasi rendszer propagandájának központi eleme volt, bővelkedett ultranacionalista, sovén és antiszemita cikkekben. Nyirő József azon magyarok egyike volt, akik erősen náci nézeteket vallottak – jellemzik a politikus írót a kedden kiadott közleményben.
Az Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet úgy véli, hogy a nagy centenárium évében a hatóságoknak, közéleti szereplőknek különösen oda kellene figyelniük arra, hogy milyen történéseket és személyiségeket emelnek ki megemlékezésre méltókként a modern román állam történelméből.
„Emlékeztetjük, hogy az év elején Nagyváradon emlékeztek meg a háborús bűnös Wass Albertről, néhány hete pedig a Romfilatelia adott ki az 1930-as évek végén szintén antiszemita tevékenységet folytató Miron Cristea pátriárkáról bélyeget. Egy-egy történelmi személyiség érdemei nem törölhetik el a felelősségét a történelem sötétebb időszakaiban" – olvasható a közleményben.
Nyirő József neve legutóbb 2012-ben váltott ki botrányt és diplomáciai feszültséget Románia valamint Magyarország között, ekkor az író újratemetése és annak megakadályozása volt választási kampánytéma. Erről itt találsz olvasnivalót.