A kötetlen beszélgetés célja a minisztérium tevékenységének bemutatása volt, valamint tájékoztatást nyújtott a készülő tanügyi törvény helyzetéről.

Komoly kihívást jelent a tanügyi törvénytervezet, hiszen már március második felétől napirenden van. A képviselőház már elfogadta, azonban a döntést a szenátus hozza meg – tudtuk meg az államtitkártól, aki megjegyezte: „véleményem szerint ez egy jelentős előrelépés, ha a kisebbségi részt nézem.”

„Az új tanügyi törvény a decentralizáció része” – mondta Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő, aki hozzátette: „ez az elmúlt 10 év legjobb oktatási törvénye és ez fokozatosan lesz bevezetve.” Például akik most szeptemberben kezdik az ötödik osztályt, azok már kilencedikből felvételiznek a líceumba.

Hiszen, ha elfogadják a jelenlegi módosításokkal a tervezetet, akkor, aki érettségi diplomát szeretne, annak 13 osztályt kell kijárnia: az elemi 4 év lesz, az V-VIII pedig V-IX-re változik illetve a líceum 4 évet vesz majd igénybe. További változtatások lépnek életbe a tantárgyak területén is: nem lesz külön biológia, fizika, kémia, hanem ezek együttese alkotja a természettudományokat, így járnak el a történelem, földrajz esetében is, ezekből társadalomtudományok „tantárgy” lesz. A felekezeti oktatást külön választják a magánoktatástól és ezek állami támogatást kapnak.

A találkozó a résztvevő tanügyisek kérdéseivel folytatódott, akik a tanügyi decentralizációról faggatták a politikusokat.

Király András négy évig volt parlamenti képviselő, azelőtt pedig Arad város tanácsosaként dolgozott.