Hargita Megye Tanácsa az országos szabadalmi hivatal engedélyével a Székelyföldi márkanevet 2009. július 1-jétől használhatja. „Bár Gazda Zoltán úr azt állítja, hogy az elnevezést ő találta ki, tudni kell, hogy 2005-ben Demeter János, Kovászna Megye Tanácsának akkori elnöke már levédette sajtótermékek használatára a Székelyföldi márkanevet, melyet a Nizzai Szerződés tartalmaz – nyilatkozta Márton István, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kamara vezetője. – Az említett szerződésből 18 pontot Hargita Megye Tanácsa védetett le, kifizetve a szükséges összeget."

Gazda Zoltán peres úton próbált érvényt szerezni azon állításának, miszerint Hargita Megye Tanácsa az általa vezetett egyesülettől eltulajdonította a Székelyföldi márkanevet. A Bukaresti Törvényszék a 2010. június 16-i, 1052. számú határozatával elutasította a felperesek – Gazda Zoltán, Ferencz Csaba, Erőss Magdolna Cecília, Tulit Attila és Nagy Pál – keresetét, amely a Székelyföldi kollektív márkanév megsemmisítésére irányult, és 1741 lej perköltség kifizetésére kötelezte őket. Az ítélet nem jogerős.

„A jó hír, hogy megalakult a Székelyföldi márkanevet odaítélő bizottság, melynek működtetéséhez - a pereskedéstől függetlenül - a Gazda Zoltán vezette egyesület részvételére is számítunk, és felkérem őket, hogy vegyenek részt a minősítő testület munkájában. Meggyőződésem ugyanis, hogy mindannyian ugyanazt szeretnénk: a vidéki gazdák és termelők piachoz juttatását és ezáltal a székelyföldiek jólétének biztosítását. Mi hiszünk a családi alapra helyezett kisvállalkozások erejében, ezért Hargita Megye Tanácsa a Székelyföldi márkanév használatát Székelyföld minden olyan gazdájának ingyenesen rendelkezésére bocsátja, aki tradicionális termékeket állít elő vagy szeretne forgalmazni. Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztés és Programok Igazgatóságán máris le lehet adni az igényléseket" – nyilatkozta Borboly Csaba megyeitanács-elnök.