Az év első tanácsülése díszpolgárok között zajlott Székelyudvarhelyen. A 19. századi magyar történelem udvarhelyi vonatkozású nagy alakjainak festményei kerültek fel a városháza tanácstermének falára.

Mostantól minden döntéshozásnál e kor szellemiségének képei lebegnek, de inkább lógnak a város elöljárói előtt.

A városházán Orbán Balázs MPP-s tanácsostól kértünk útbaigazítást, aki Balázs Árpád volt MPP-s tanácsoshoz, ötletgazdához irányított.

Hét személy képmása került eddig a falakra, és tervben van egy Székelyudvarhely panorámakép elkészítése is, ami a polgármester háta mögé kerül – mesélte az ötletgazda.

Azt nem tudtuk meg, mennyibe került ez az esztétikai beruházás: „Mivel egy várospanoráma kép még hiányzik, elkészítése folyamatban van, nem tudok anyagi vonatkozású kérdésére válaszolni, de nem is tisztem. Tudatom, nem jelentős az összeg, hiszen a digitális technika és a képkeretezés jön csak számításba. A képeket Jakab Hunor képzőművész készítette digitális technikával" – válaszolta Balázs.

Hozzátette, a városháza falain valamikor több értékes festmény volt, melynek az idők folyamán nyoma veszett. Nem imidzsváltásról van szó, hanem „egyszerűen helyére kerülnek a dolgok" – fogalmazott a volt tanácsos.

Erről szólt a 19. század

A reformkor kezdete, a lázadó betyárok időszaka, a magyar szabadságharc százada, a propaganda színház virágkora és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének ideje. Életérzésben a nagyanyáink által rongyosra nézett Sissi filmben bemutatott korszak.

Az akkori Udvarhely a következő hírességeket választotta díszpolgáraivá: Gróf Mikó Imre, Báró Eötvös József, Kossuth Lajos, Jókai Mór. Jeles polgárok ebből az időből: Tibád Antal, Ugron Gábor, Orbán Balázs. Ők mindannyian hozzájárultak Székelyudvarhely szellemi, politikai, gazdasági, értékeinek gyarapításához, ezért erkölcsi tiszteletben részesítette a város akkori vezetősége és ezzel a gesztussal a mostani is.

Teszteld magad!

Ki mondta a következő idézeteket a fentebb említett nagy személyiségek közül?

•Az ég nem a csillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél."

•„Haladni csak úgy lehet, ha míg az egyik lábunkkal előrelépünk, a másikat helyén hagyjuk".

•„Be kell vinni az életet a tudományba, hogy a tudományt kivihessük az életbe."

•„Udvarhelyszék székely anyaszéknek neveztetik azért, mert régente a székelyek főkapitánya legtöbbször itten lakott, itt tartottak a székelynemzeti gyűlések, s a perek az egész Székelyföldről ide fellebeztettek."

•„Szándékomban van a magyar fajnak átalában, különösen pedig annak Erdélybe szakadt s ez idő szerint egy, vagy máskép túlnyomósággal bíró népfajok között élő részének önfentártása, gyarapo-dása..."

•„Vegyenek el mindent, csak szabad sajtót adjanak, s nemzetem szabadsága, boldogsága fölött kétségbe nem esem."

•„...nekem ne adjon egy Habsburg rangot, volt az én familiámnak rangja-neve már ezen a vidéken, amikor az ő fenséges családjának még a hírét sem hozta erre a szél."

Megpróbáltuk megtudni, hogy a három díszpolgár miért lett Udvarhelyen díszpolgár, erre azt a választ kaptuk, hogy „furcsa lenne, ha megkérdőjeleznénk elődeink döntéseit, hiszen ők tudják, miért nem udvarhelyieket választottak díszpolgárnak. Akiket díszpolgárnak választottak, bizonyára megfontoltan tették".

Kik voltak ők?

Gróf Mikó Imre (1805-1876)

Erdélyi művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. 1805. szeptember 4-én született a háromszéki Zabolán, anyai nagyapja gróf Mikes Zsigmond és nagyanyja Ugron Julianna házában.

Munkássága hasonló hatású volt Erdélyben, mint példaképéé Magyarországon, ezért már saját korában „Erdély Széchenyijének" nevezték, és ezt az elnevezést a hálás utókor is fenntartotta. 1859 decemberében lett városunk díszpolgára.

Báró Eötvös József (1813-1871)

Író, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Igazi célja a kulturális élet felélesztése, újra-szervezése s ezen keresztül az erdélyi magyar öntudat ébrentartása volt.

Megalapította az Erdélyi Gazdasági Egyesületet és az Erdélyi Múzeumi Egyesületet. Az állandó színjátszás eszméjét nemcsak támogatta, hanem 1843-tól 1875-ig az erdélyi Nemzeti Színház élén állott.

Döntő szerepe volt városunk harmadik középfokú iskolájának alapításában, amely 1998-ban felvette nevét. 1859-ben lett a város díszpolgára.

Kossuth Lajos (1802-1894)

Székelyudvarhely díszpolgárai közé tartozik a magyar polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem legnagyobb alakja. Volt pénzügyminiszter, honvédelmi elnök és Magyarország kormányzó elnöke is.

Székelyudvarhely 1886-ben avatta díszpolgárává még 31 magyar városhoz hasonlóan. Abban az idő-ben Székelyudvarhely városa Fankovich Gyula főreáliskolai tanárt kérte fel Kossuth Lajos díszpolgári oklevelének elkészítésére.

A magyar hangrögzítés első dokumentuma Kossuth Lajos ünnepi beszéde. Ide kattintva hallgathatod.

Jókai Mór (1825–1904)

Először jogi pályára lépett, majd Petőfi barátságán keresztül közel került az irodalomhoz. Megpróbálkozott egy kisregénnyel (Hétköznapokban), ami hatalmas sikert aratott.

Ennek hatására irodalmi főszerkesztővé válik. A forradalom évében elveszi feleségül a magyar színjátszás híres alakját Laborfalvy Rózát, aki székely származású.

Jókai regényeivel nagy szerepet töltött be a magyar nyelv rehabilitációjában, amit akkor tiltottak és megaláztak. Jókai székelyudvarhelyi díszpolgárságát hazafias és hősies magatartásával, valamint világhírű írói munkásságával és sikerivel érdemelte ki. Volt szerencséje városunkat is megismerni.

Tibád Antal (1843-1902)

Alispán, belügyminisztériumi államtitkár, közigazgatási bíró, országgyűlési képviselő. Kadicsfalván született nemes lófő székely családból.

1875-ben Udvarhely megye székelyudvarhelyi kerülete választotta meg képviselőjévé és azon időtől fogva állandó tagja, 1881-től 1889-ig egyszersmind jegyzője volt a képviselőháznak. Egykor Udvarhelyen utca is őrizte emlékét. Kadicsfalván van eltemetve.

Orbán Balázs (1830-1890)

A legnagyobb székelynek nevezett író, tudós, polihisztor Székelylengyelfalván született. Fő műve a hat kötetből álló A Székelyföld leírása című forrásmunka, melyet az irodalmár-nyomdász Ráth Mór adott ki, de ő maga árusította.

1872-től országgyűlési képviselő volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Budapesten halt meg, kívánságára Szejkefürdőn temették el, ahol az arcképével ellátott sírkő és a felvezető székelykapuk őrzik emlékét.

Ugron Gábor (Szombatfalva, 1847. – Bp., 1911 jan. 23.)

Régi primor (főszékely) család sarja, akit a királyi udvar nem tudott lekenyerezni. Ferenc József bárósággal is megkínálta. Azt mondta rá: „...nekem ne adjon egy Habsburg rangot, volt az én familiámnak rangja-neve már ezen a vidéken, amikor az ő fenséges családjának még a hírét sem hozta erre a szél."

Sokat tett a székelységért, a székely vasút egyik élharcosa. Dániel Gábor vallomása:

„Az építkezés egy megfeszített esztendőt igényelt. A vállalkozásban résztvevők folyamatosan szállították a kavicsot és más jellegű építőanyagot. A talpfákat, valamint az átereszekhez és hidakhoz szükséges cserefákat Ugron Gábor mint alvállalkozó biztosította, aki megvásárolta a pálfalvi katolikus egyház csereerdejét, azt kitermeltette és a Kutlányával kötött megegyezés alapján — előre meghatározott egységáron — leszállította. "

Forrás: Balázs Árpád, baloghpet.com, antikvarium-konyv.com