Íjgyártó István államtitkár, volt nagykövet és Miriam Lexmann (a Nemzetközi Republikánus Intézet brüsszeli irodavezetője, Szlovákia) voltak a csütörtöki közéleti beszélgetés fő "húzónevei" a Bánffy Miklós sátorban, de Borbély Zsolt Attila politológus is kitett magáért, mások által is ismert összeesküvéselméletekkel jött egy olyan helyen, ahol nem feltétlenül az volt a téma.

Oroszok és németek

A meghívottak (Dobos Gábor biztonságpolitikai szakértő, Borzási Sarolta a MIÉRT-től, Faragó Csaba Európai Néppárt ifjúsági szervezetének – YEPP – alelnöke és az említettek) arról beszélgettek mintegy ötven érdeklődő előtt, hogy milyen helyzetben vagyunk Kelet-, illetve Közép Európában, a Nyugat és a Kelet között.

Íjgyártó az orosz értelmiségről beszélt részletesebben, akik egyszerre élnek nyugati és keleti értékrendekben: kultúrájukban és kötődésükben európaiak, de kezdettől fogva ki vannak téve a keleti hatásoknak. Ettől függetlenül Európa a jó kapcsolatokra törekszik velük, s ennek is hagyománya van, mert a 19. század végén Németország is szoros kapcsolatot ápolt a cári birodalommal. Faragó Csaba ehhez fűzte hozzá, hogy nem biztos, helyes döntés volt az oroszok elleni gazdasági embargó.

Borbély Zsolt Attila szerint a normalitás szigete vagyunk, mert Nyugaton tulajdonképpen megszüntetik azt a táptalajt, amiből kinőtt a keresztény értékrend. Olyan kultúrában élünk, ami a kölcsönösségre, a méltányosságra és az igazságosságra épül. „A nyugati gondolkodás utolsó reménye vagyunk a világon" – jelentette ki Borbély.

Ebédidő van, a hallgatóságban egy hölgy éppen eszi a miccset uborkával és hasábburgonyával – mellettünk kocsma van, behallatszik, ahogy a részeg tinédzser idétlenül bókol a csaposlánynak. Mondjuk az az előnye, hogy a helyünkről felállva is kérhetünk sört, sor nélkül. Néhány sátorral odébbról csoportos nótaszó hallatszik. 

Borzási Sarolta a kétsebességes Európáról beszélt, illetve arról, hogy a fiatalok mindenütt Európát, a szabadságot választják. Ezzel szemben Borbély Zsolt Attila összeesküvés-elméleteket tárgyalt, szerinte a 9/11 nem terrortámadás volt, hanem lerobbantották az épületeket és cinikusan szemberöhögték a világot. Az EU-t is sok rosszal vádolta, szerinte a végét járja Európa, mert a most beáramló muzulmán tömegek sóval hintik fel majd azt a kultúrát, ami mentén most befogadják őket.

Amerikában szabad emberek élnek

Íjgyártó felhívta a figyelmet arra is (miután kissé "helyretette" Borbélyt), hogy Németország nyugati részébe nagyon sok lengyel szénbányász került az ötvenes években, a németek teljesen másképp gondolkodnak a bevándorlásról, mint a kelet-európaiak.  Amerikáról pedig elmondta, hogy a porosz militarizmusból kinövő nácizmust is neki kellett levernie és egyáltalán nem csoda az, hogy a világ "csendőre".

Íjgyártó szerint változás van a Kremlben is, ott is rájöttek, hogy nem jó ez az irány Oroszországnak, hogy csak feléli az erőforrásokat, ugyanakkor Ukrajna problémája még mindig a levegőben lóg, nem találnak megoldást az orosz-ukrán kérdésre. Oroszországgal kapcsolatosan Miriam Lexmann is megjegyezte, hogy „Amerikában szabad emberek élnek, Oroszországban viszont nem szabad emberek élnek."

Téma volt Törökország is, Faragó perverznek nevezte azt a helyzetet, hogy egy uniós tagállam, Ciprus északi részét 1974 óta katonai megszállás alatt tartja. Ugyanakkor ő is elhatárolódott az összeesküvés-elméletektől, szerinte 2001-ben gyalázatos terrortámadás történt.