Szociológiai felmérést rendelt 2013 júliusában a Bálványosi Intézettől a Jakab Attila néppárti tanácsos és Nagy Pál, az EMNT székelyföldi művelődésügyi régióelnöke vezette Civil Kurázsi egyesület, melynek a székelyudvarhelyi sajtófogyasztási szokásokra vonatkozó részét most nyilvánosságra is hozták.

A tavaly nyáron végzett kutatásban a város választásra jogosult lakosságát kérdezték, pontosabban 634 főt, akiket rétegzett, bejárásos, véletlenszerű módszerrel választottak ki, képviseltetve mindkét nemet és a 18 év fölötti korcsoportokat. Az eredményei hibahatára, 95%-os megbízhatósági szinten, +/- 4%.

Tévéből a külföldi a menő

A felmérés szerint az udvarhelyiek több mint 70 százaléka nézi naponta, vagy hetente többször az RTL Klubot, míg a Duna TV-t a lakosság valamivel több, mint 60 százaléka nézi ugyanilyen rendszerességgel. A sorban a TV2 következik, amit a városlakók több mint 50%-a követ rendszeresen, míg az M1-et az udvarhelyiek közel fele nézi.

A kevésbé népszerű csatornák közt van az Erdély TV, amit a városiak több mint 30 százaléka néz, míg a Digital 3 TV-t az udvarhelyiek kevesebb, mint 30%-a követi, a TVR1-et alig több mint 20 százalékuk. A tévécsatornák közt megjelennek ugyan a főbb magyarországi kereskedelmi adók, ám a román tévékből csak a TVR1 szerepel a statisztikában.

„A helyi csatornák nézettsége korcsoport szerint változik. Az Erdély TV-t például az idősek 51%-a nézi napi rendszerességgel vagy hetente többször. A fiatalok esetében ez az arány 15%. A Digital 3 TV nézettsége hasonló, az idősek 50%-a követi rendszeresen a műsorait. A fiatalok esetében ez az arány 12,2%" – áll a felmérésben.

Szól a rádió

A kutatás szerint a Príma Rádiót több udvarhelyi (több mint 50%) hallgatja rendszeresen, mint a Star Rádiót (körülbelül 45%-uk). A sorban a harmadik a Marosvásárhelyi Rádió 33 százalékkal, míg a Petőfi és Kossuth rádiók alig néhány százalékos népszerűségnek örvendenek – minden bizonnyal azért, mert hagyományos módon nehezen, vagy egyáltalán nem foghatók.

A felmérés során az udvarhelyieket nem kérdezték a nagyobb, országos román rádiókról, így ezek helyi népszerűségéről jelenleg nincsenek adatok.

Ketten a weben

A felmérés hírportálokra is kiterjedt, amelyek közt két vezető körvonalazódik Székelyudvarhelyen, ugyanis portálunkat, az uh.ro-t nagyjából ugyanannyian (a lakók közel 50%-a) nézik naponta, vagy hetente többször, mint a szekelyhon.ro-t.

A statisztikában harmadik helyen, néhány tized százalékkal lemaradva szerepel a Facebook közösségi oldal is, ami annak ellenére került be a felmérésbe, hogy nem hírportál. A további híroldalak jócskán lemaradtak, így a Transindexet és az erdely.má-t az udvarhelyiek alig több mint 10 százaléka olvassa rendszeresen, míg a kronika.ro és a kuruc.info népszerűsége a tíz százalékot sem éri el.

„Az uh.ro használata a fiatalok körében 71,5%-os, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében pedig 60,7%. A szekelyhon.ro használata a fiatalok körében 66,3-os, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében pedig 62,2%" – részletezik az eredményeket a kutatók.

Sajtócsata

Jakab Attila, a kutatás eredményeit bemutató sajtótájékoztatón főként a nyomtatott sajtó kapcsán feltett kérdések elemzésére tért ki. A napilapok kapcsán az Udvarhelyi Híradó és Hargita Népe Udvarhely kiadványok népszerűségét mérték, a válaszok alapján előbbit az udvarhelyiek 68,6 százaléka, míg utóbbit valamivel több, mint tíz százaléka olvassa naponta, vagy hetente többször.

A néppárti tanácsos a kutatási eredménnyel támasztotta alá érvét, miszerint nincs szükség még egy nyomtatott sajtótermékre Székelyudvarhelyen, és kéri Bunta Levente polgármestert, hogy mutassa be az újonnan induló lap (melyet tudomásuk szerint a Hargita Népe Udvarhely átszervezésével alapítanának meg) üzleti tervét, és mondja meg, miből fogják fenntartani ezt.

Jakab elmondta, a velük közölt adatok alapján a Hargita Népe Lapkiadó Kft. tavalyi működési költsége 2,7 millió lej volt, ami a csíkszeredai Hargita Népe és a székelyudvarhelyi kiadvány költségeit fedi. Indoklása szerint, ha „ennek csupán egyharmadát számoljuk is a Hargita Népe Udvarhely fenntartási költségeinek, akkor is 813 418 lejbe került". Erre alapozva arra kéri a polgármester, magyarázza meg, hogyan fog nyereségesen működni az újság évi 200 ezer lejből, „ha a megyei önkormányzat évi 800 ezerből is csak ennyit ért el".

A sajtó rendelkezésére bocsátott gazdasági részletezésből az is kiderül, hogy Hargita Megye Tanácsa tavaly nem eszközölt beruházásokat a kiadó működtetésére, négy alkalmazottja volt, és átlagosan 44 bedolgozója (ide tartoznak a reklámszervezők, a szerzők, az előfizetés-szervezők és a lapkihordók is).

A 2,7 millió lejes költség két részből tevődik össze: 605 ezer lej szubvenció és 2 065 610 lej saját bevétel.

A sajtótájékoztatón elhangzottakról egyébként mindkét nyomtatott újság terjedelmesen beszámolt csütörtöki lapszámában. Az Udvarhelyi Híradó Jakab Attila számonkérését idézte, míg a Hargita Népe Udvarhely hasábjain egy másik, 2013 decemberében készült felmérésre is hivatkoznak, ami szerint vidéken például többen olvassák kiadványukat, mint az Udvarhelyi Híradót, ugyanakkor több vidéki polgármestert is megszólaltatnak, akik az újonnan induló udvarhelyszéki lap létjogosultsága mellett érvelnek.