Két nappal ezelőtt a Kováts Fényképészet archívumából került elő egy 1912-ben készült fénykép, amin jól látható, hogy az egykori római katolikus főgimnázium homlokzatán egy magyar címer volt.

Üvegen volt a felvétel

Ifj. Kováts Árpád portálunk kérdésére elmondta, hogy a családi archívumot (Székelyudvarhely legismertebb és legrégebbi fényképész-dinasztiájáról van szó, Kossuth Lajos utcai fényképészműhelyük műemlék és 80 ezer archív negatívot – üveglemezt és celluloidot – tartalmaz) többször átkutatták olyan fényképért, ami 1912 és 1920 között készült, mert a visszaemlékezések szerint ekkor állt a magyar címer a gimnázium homlokzatán.

A kép – a negatív üveglap felirata szerint – 1912-ben, az iskola felépülése után készült. A teljes felvételen is kivehető, de a nagyítás után, a közeli képen jól látszik a két angyal közötti címer. A Kováts fényképészetben megtudtuk, hogy többhetes kutatás után került elő az 1912-ben készített üvegnegatív.

Ismereteink szerint a címert az 1920 évi impériumváltáskor vették le a homlokzatról, helyére egy kereszt került, amit a második világháború után, a kommunizmusban távolítottak el.

"Már azt hittük, hogy nem is volt"

Laczkó György, a gimnázium igazgatója portálunk megkeresésére elmondta, hogy a fényképről nehezen kivehető, hogy milyen volt a címer. Korábban kérte a Kováts Fényképészetet, hogy keressék az archívumban, de többszöri kutatásra sem találtak egyet sem. "Már azt hittük, hogy nem is volt." – jegyezte meg Laczkó, aki hétfőn kapta meg a később a fényképészet Facebook-oldalán is megosztott képet.

A gimnáziumnak idén nyáron a tetőzetét sikerült megjavítani, de az iskola főépületének és két mellékszárnyának teljes rehabilitációja (belső felújítás, fűtés, elektromos hálózat, stb.) még hátra van. Ami a címert illeti, az igazgató azt közölte, hogy neki széndékában áll visszahelyezni a régi címert, ám nem ő dönti el, hanem az épület tulajdonosa, hogy mi kerül fel a homlokzatra.

Visszatennék a címert

Az iskola tulajdonosa a Gyulafehérvári Római Katolikus Státus, ami a múlt század elején összesen hét erdélyi iskolát épített, Székelyudvarhelyen kívül Gyulafehérváron, Csíkszeredában, Kolozsváron, Brassóban, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen.

A Státus alelnöke, a székelyudvarhelyi származású Szász János portálunknak elmondta, hogy örömmel vette tudomásul, hogy előkerült a fénykép a címerről.

"Azt tudtuk már, hogy milyen volt a felirat, azt meg is rendeltük, fel is tesszük, akárcsak a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumra, rézből készült díszbetűkből fog állni. Ami a címert illeti, erről még kell tárgyaljunk, de az elképzelés az, hogy visszakerüljön az is az eredeti formájában." – közölte Szász János, hozzátéve, hogy a címer idén ősszel nem, de a felirat lehet, hogy visszakerül. Jelenleg a gimnázium tetőzetét javítják még.

Korábban a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, illetve a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium homlokzatára is visszaállítottk az eredeti, koronás magyar címert. Ez román politikai körökben felhoborodást váltott ki, Hargita megye prefektusánál feljelentést is tettek.

Jean-Adrian Andrei prefektus azonban a műemlékvédelmi törvényre hivatkozva elutasította ezeket, akkori válaszlevelében közölte, hogy műemlékekről van szó, azokat pedig az eredeti állapotukba kell visszaállítani.

Székelyudvarhelyen nem a Tamási Áron Gimnázium az egyetlen épület, aminek a homlokzatán magyar címer volt egykor, ide kattintva erről is olvashat.