Kérelemmel és négy levéllel is a strasbourgi, Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Krafft-Szabó István, akit azzal vádolnak, hogy 2012 augusztusában különös kegyetlenséggel megölte Fekete Izabellát.
A lány holttestének megtalálása után Krafft beismerte tettét, ám beismerő nyilatkozatát később visszavonta, arra hivatkozva, hogy a rendőrségen megverték, kényszervallatásnak volt kitéve, ezért nyomás alatt vallotta be a gyilkosságot.
Állítja, az eset rekonstruálásakor a rendőrök sugallták neki a szörnyű tett fontosabb helyszíneit, az ő befolyásuk alatt mutatott rá ezekre. Ezért fordult az európai bírósághoz is, melynek fő tevékenységei közé tartozik többek között az élethez és a tisztességes eljáráshoz való jog védelme is.
Nem mindig van érdemi vizsgálat
A bíróság eljárásrendje szerint minden kérelmet (panaszt) iktatnak, és különböző kiegészítő dokumentumokat vagy információkat kérnek. Ha a kérelmet befogadták, akkor az ügy egy három bíróból álló tanács elé kerül, amely az elfogadhatóság többnyire formai és eljárási jellegű feltételeit vizsgálja.
A testület dönthet (de csak egyhangúlag) úgy, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a panaszt. Ez ellen nincs helye semmilyen jogorvoslatnak, fellebbezésnek. Az elfogadhatóságnak számos előfeltétele van, amelyek közül az egyik legfontosabb a hazai jogorvoslatok teljes kimerítése, ugyanis ez a bíróság nem a hazai bíróságok újabb fellebbezési fóruma, hanem az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyes cikkelyeiben foglalt emberi jogok érvényesülését vizsgálja.
Ha a kérelmet elfogadhatónak találják, akkor az egy héttagú Kamara elé kerül és érdemben a Kamara hoz döntést (ítéletet), vagy jóváhagyja a felek között létrejött egyezséget (ún. békés rendezés), amely utóbbi azonnal végleges és végrehajtható lesz.
A Kamara ítélete ellen bármely fél három hónapon belül a Nagykamarához fordulhat. Az ítélet akkor lesz végleges, ha a Nagykamara döntést hoz, vagy a három hónapos fellebbezési határidő eredménytelenül telik el. A véglegesség, amely lényegében a jogerőt jelenti, azt vonja maga után, hogy az államnak az ítéletet végre kell hajtania. Az ítélet nemcsak egyezménysértést, de gyakran kártérítést (ún. igazságos elégtételt) is megállapít.
Gyakoriak a levelek
Krafft egyébként, szülei elmondása szerint, az államelnököt is megkereste levélben ügye kapcsán, ám érdemben ez nem változtatott helyzetén.
Az ügy alakulását előzetes letartóztatásban váró Krafft-Szabó István szüleivel is gyakran levelezik. Ezekben az írásokban szintén vallomása körülményeit elemzi, valamint érveket sorol amellett, hogy nem lett volna alkalma és ideje elkövetni a gyilkosságot.
Ezeket az érveket mind Krafft, mind ügyvédje rendszeresen elmondják a bírósági tárgyalásokon is, amelyekről korábban részletesen beszámoltunk.
Fekete Izabella meggyilkolásának ügyében a következő tárgyalás november 20-án, szerdán lesz a Csíkszeredai Megyei Törvényszéken.