A Hargita Megyei Törvényszéken március 11-én tartották a második tárgyalást Fekete Izabella meggyilkolásának ügyében. A vádlottként beidézett Krafft-Szabó István mellett Izabella szülei, Fekete László és Klára is jelen voltak.

A február 18-i időponthoz képest most több érdeklődő akadt, a tárgyalóterem padsorai szinte teljesen megteltek. A feszültség már az első pillanattól kezdve tapintható volt, Izabella édesanyja nehezen viselte az eseményeket, többször is felzokogott, így hosszabb ideig el is hagyta a termet.

Kezdésként az ügyet tárgyaló bíró felolvasta Krafftnak a vádat, ami szerint 2012. augusztus 6-án, hétfőn az esti órákban a székelyudvarhelyi Nicolae Bălcescu és Bethlenfalvi utcák kereszteződősében találkozott Fekete Izabellával, akivel albérletet keresni indultak. Ezt követően Kadicsfalván, egy istálló közelében rátámadt a lányra, bevitte az elhagyatott épületbe, leöntötte egy gyúlékony anyaggal, és felgyújtotta, a lány teste 90-95 százalékban elégett.

A boncolás során kiderült, a halált a lángok okozták, tehát a lány még életben volt, mikor meggyújtották. Izabella szervezetében egyébként egy ezrelék alkoholt találtak – alkoholfogyasztási szokásairól a bíró többször is érdeklődött.

A vád ismertetése után Krafft kihallgatása következett. A vádlott részletesen mesélt Izabellával való kapcsolatáról, ami szerinte pusztán baráti volt, valamint elmondta saját változatát a tragédia napjának történéseiről. Vallomása szerint osztozik a család fájdalmában, de nem ő ölte meg Izabellát.

A hosszas kihallgatás alatt visszavonta korábban, a rendőrségen tett beismerő nyilatkozatát, arra hivatkozva, hogy a rendőrségen többször is megverték, többek között Szántó Mihály és egy, önmagára ügyészként hivatkozó személy. E mellett kiemelte, hogy Izabella az eset előtti időszakban távolságtartóbban viszonyult hozzá, ám mindezt az akkori felesége féltékenységének számlájára írta. (Kraffttól felesége a tragédia bekövetkezte után, az ügy nyomozati szakaszában vált el – szerk. megj.)

Krafft szerint felesége zaklatta is Izabellát, telefonon és a munkahelyén is, azt követelve tőle, hogy szakítson meg Istvánnal minden kapcsolatot. A vádlott szerint mindez alaptalan volt, Izabellához nem fűzték érzelmi szálak, korábban vele és feleségével hármasban is voltak kirándulni, a jövőben azt tervezték, hogy több ilyenre is sort kerítenek, hogy bebizonyítsák Krafft feleségének, hogy kapcsolatuk csupán baráti.

A gyilkosság napjáról a vádlott részletesen beszámolt, elmondva mikor, hol, és mit csinált. Az ő változata szerint aznap a déli órákban találkozott Izabellával, este azonban nem, ugyanis a megbeszélt találkozóra, amikor a lánynak szánt lakást nézték volna meg, Izabella nem ment el. Krafft állítása szerint ezután hazatért, majd feleségével később még egyszer kiment a városba, megkeresni elveszett nyugtatömbjét, amit munkája során használt. Miután ezt megtalálták, hazatértek, és aznap többet már nem hagyta el a lakást.

Krafft után Izabella szüleit, Fekete Lászlót és Klárát is kihallgatták. Ők egybehangzóan állították, hogy a gyilkosság után két nappal, augusztus 8-án találkoztak Krafftal egy Bethlen-negyedi lokálban. Itt Klára állítólag azt mondta Krafftnak, hogy mindent megbocsát neki, ha Izabella élve előkerül, amire Krafft azt válaszolta, hogy már késő, illetve, hogy ezt már nem lehet megbocsátani.

Fekete Klára szerint lánya nagyon naiv és barátkozó típus volt, így Krafft könnyen a bizalmába férkőzhetett, hogy elkövesse tettét. Szerinte Krafft többet akart a barátságnál, szexuális kapcsolatra vágyott, lánya pedig panaszkodott neki, hogy nem tudja lerázni Krafftot.

Krafft azzal védekezett, hogy ha ilyet akart volna tenni, akkor nem egy olyan időpontot választ, amikor mindenki tudja, hogy ketten készülnek valahova, hanem egy olyat, amiről nincs másnak tudomása. Arra is hivatkozott, hogy ha a lány meg akarta volna szakítani vele a kapcsolatot, akkor nem tervezett volna közös kirándulást, márpedig a közeljövőben az EMI táborba mentek volna.

A vádlott és a szülők meghallgatása után a bíró kitűzte a következő tárgyalás időpontját, március 25-öt, amikorra újabb tanúkat idéznek be, hogy az ő álláspontjaikat is megismerhessék.

Krafft-Szabó István, Fekete László és Fekete Klára vallomásainak részleteit a későbbiekben olvashatják portálunkon.