A Székelytámadt várban – az elmúlt két hónapban – végzett régészeti kutatások rengeteg új információval gazdagították ismereteinket, illetve számos olyan lelettel bővült a Haáz Rezső Múzeum gyűjteménye, amelyek önmagukban is páratlanoknak nevezhetők. Ezek között kiemelt figyelmet szentelnek a XV–XVI. századi kultúrrétegekből előkerült, rovásjeleket tartalmazó töredékes téglának – írja a múzeum Facebook-oldalán.

Közismert, hogy a székely írás alfabetikus elveken jelöli a hangokat, s néha a több hangértékű jeleket vegyesen is használták (ilyen pl. a székelyderzsi rovásírásos tégla felirata is). Különleges tulajdonsága a ligaturák – két vagy több betű egybeírásának, összekapcsolásának – kiterjedt használata, amely gyakorlata a helymegtakarításra vezethető vissza. Hasonló célt szolgált a hangugratás – a magánhangzók kihagyása – is bizonyos esetekben. A feliratok olvasata a legtöbb esetben jobbról balra halad, s az irány váltakozása egyáltalán nem jellemző.

A székely rovás helyesírási gyakorlata lehetővé teszi, hogy egyazon feliratnak többféle értelmezése, olvasata is legyen. Sokszor a kutatók sem jutnak konszenzusra egyazon szövegrész megfejtésekor, éppen ezért nyitott kérdésként tekintjük Székelyudvarhely első rovásemléknek megfejtését. A múzeum gyakorlott szakembert bízott meg a téglatöredék feliratának megfejtésére, de a világháló és közösségi oldalak adta lehetőségekkel élve, nyílt vitára bocsátja a kérdést.

A téglába rótt feliratot bárki segíthet megfejteni, a cikk alatt kommentben is lehet jelezni az észrevételeket.