Csodálom azt, aki szépen tud élni
MEGOSZTÓ
Tweet
Indulás haza, a választott életembe
Újrakezdte az életét 38 évesen, hazaköltözött...A fásultságban semmire nincs igény
De meg lehet teremteni. Bihari Lóránttal, vagyis Kukával...A város arcai: Csak másnap kell veszekedni!
Nagy humorista Elvira néni, csak próbálja titkolni....Fotó: Egyed Ufó Zoltán
ÍRTA: SIMÓ VERONIKA
Mikor sírtál utoljára?
Talán két hete, egy veszekedés miatt. Szoktam időnként sírni, amikor bánt valami, meg néha a filmeken, de az nem sírás, csak kicsordul a könnyem, amikor nagyon meghat valami.
Mi az a hiba, amit nem tudsz megbocsátani?
Ilyen, hogy nem tudok megbocsátani, remélem, hogy nincs, csak olyan, ami mélyen bánt. De igyekszem feloldani az összes bántást, hogy tudjak továbblépni.
Melyik élő embert csodálod leginkább?
Én mindenkit, az egyszerű embert is, aki szépen tud élni, egyszerűen, harmóniában, nem tele vitákkal. Aki megtalálja magát, egyensúlyban van, örül annak, hogy él. Csodálom a nagy alkotókat is, ha filmre gondolok, akik értéket tudnak létrehozni. De nem feltétlenül azok a példaképeim, akik egy világot borítanak fel, hanem az egyszerű emberek is.
Mit kívánnál magadnak egy jó tündértől?
Hogy szeressem az életet, minden pillanatot. És hogy fogadjak el mindent, ahogy van, legyen erőm dolgozni, tudjam azt csinálni, amit szeretek.
Mi a legnagyobb extravagancia az életedben?
Nem mondanám extravaganciának, de azt mindenképpen szeretem az életemben, hogy olyasmit csinálok, amit szeretek. Nagyon sok ember nem így él, ahogy látom.
Mikor fordul elő, hogy hazudsz?
Leginkább akkor, ha nem akarok bántani valakit. Olyan is fordul elő, hogy magamnak hazudok, utólag rájövök, hogy csak azért, hogy valamit elfedjek, hogy ne szembesüljek valami fájó dologgal.
Mikor és hol voltál életedben a legboldogabb?
Volt egy nap az életemben, amikor elmentem siklóernyőzni. Az egy olyan pillanat volt, amire mindig emlékszem. Tériszonyom van egyébként, de amikor ott voltunk a levegőben, az számomra egy furcsa, időtlen érzés volt, mint a szabadság. Nagyon szerettem. De a forgatások is életem legszebb pillanatai, amikor végre eljutunk oda, az nagy öröm.
Mit tartasz a legmélyebb gyötrelemnek?
Ami engem felülmúl, amit nem tudok megoldani, mégis megoldást kíván. Ezek a legnehezebb dolgok nekem.
Mi a legkedvesebb elfoglaltságod?
Attilával, a párommal nagyon szeretek lenni. Most hétvégén is együtt utaztunk, ültünk a Duna parton, hallgattuk a zenét. Vele jó nagyon. De szeretek sok mindent még, filmet nézni, kirándulni, úszni, sátorozni, ezeket a pihenő programokat.
Melyik a kedvenc filmed?
Rengeteg van, de most például Sorrentinonak az Ifjúság című filmje jutott eszembe. A kedvenc filmek folyamatosan változnak, úgy gondolom, hogy nagyon sok jó film születik.
Kik a te valódi, hétköznapi hőseid?
A szüleim.
Mi az, amitől a legjobban irtózol?
A magasságtól van egy iszonyom, viszont egy kicsit vonz is. Egyszer néhány száz méterről ugrottunk, az egy másik nagy élmény. Alig tudtam megtenni azt a pár lépést, reszketett a lábam, a szám ki volt száradva, annyira féltem, borzalmas volt. De ilyenkor ez párosul a sikerrel, amikor valamitől nagyon félsz, de leküzdöd. Szembe akartam menni ezzel a félelmemmel, és sikerült.
Mi az, amit a legjobban sajnálsz a múltadban?
Nem utaztam annyit, amennyit szerettem volna. Úgy, hogy ott lenni valahol legalább egy hónapot, belekerülni az ottani körforgásba, megismerni más kultúrát, embereket.
Kinek tennéd fel ezeket a kérdéseket?
Bíró Gábor festőművésznek, mert szerintem érdekes válaszokat tudna adni.
A Proust-kérdőív nevét a francia író, Marcel Proust (1871-1922) után kapta. A kérdéseket nem ő találta ki, csupán az ő válaszai miatt váltak híressé, a feljegyzések szerint ugyanis Proust két különböző időpontban is válaszolt az egyébként több mint harminc kérdésből álló sorozatra.
A következőkben interjúalanyaink tetszőlegesen kiválaszthatnak a Proust-kérdőív kérdéseiből tizenegyet, az utolsó, vagyis, hogy kinek passzolnák tovább a kérdőívet, mindenki számára kötelező.