Az Udvarhelyi Fiatal Fórum csapata nem szégyellte egy nagy dobással indítani a XIX. Székelyudvarhelyi Diáknapokat. „A nagy dobás" címen ugyanis mindenki a beindító, 0. napon zajló flash mob-ról értesült, s nem is győzte a városközpont a sok, villámcsődülő diákot.

Az eső semmit se határozott, csak épp egy rakás ázott zombi vonulását láthatták-hallhatták a kedves arra járók, s a forgalmat leállító plakát-pajzsba sem azért tömörültünk, hogy az eső elől védjük magunkat a diáknapos plakátokkal. Az UFF kreativitását magyarázza a zombi-Michael Jackson kombináció, s bár nem a Thriller, de a már jól ismert Beat it lépések betöltötték a város rögtönzött színpadait.

Fotó: UFF

A világot bejárt tribute ide is elérkezett, s Mari néninek, ki éppen húst vásárolt a holnapi ebédhez, igencsak tátva maradt a szája, miközben az általa kosaras vásárlónak vélt diák hirtelen elkezdett csettintve előre lépkedni a zenére. A Merkúrból visszafele a Kossuth bolydult meg, ugyanis élő láncként hullámzott felfele az őrültek hada. Így fogyott az eső, s közben a sofőrök türelme is, akiket minduntalan egy rakás plakátot tartó diák állított meg.

A Milleniumi Emlékmű egy igencsak dicső csatának lett tanúja, ugyanis tömegverekedés indult el a parkban, ha plakáttal, ha törött ernyővel, ha kézzel, egymást püföltük ok nélkül. Ilyenkor kérdezem meg: akad még normális fiatal Udvarhelyen? Válasz: egyértelmű nem. Tömegverekedés ide, vagy oda, a Beat it megint ment, a Patkóban látottakat, átélteket pedig a popkirály is megirigyelhette volna.

Fotó: UFF

A nagy táncot egy kis rögtönzött kórus előzte meg, ahova akaratlanul is befészkelte magát a kommersz Mizu-Mizu, de megemlékeztünk Kispálról és a Borzról is, mikor elénekeltük, hogy vége, s végül az is kiderült, mennyire szeretjük a pálinkát, a Magna Cum Laude jóvoltából. Aztán megérkezett a partykamion, mely pár perc elteltével hatalmas, hullámzó tömeggel indult útjának, hogy végiglármázza a várost a napjaink legütősebbjeire bulizó egyedek jóvoltából.

A valódi flashmob szintjére ugyan van még mit fejlődni, de tekintve, hogy a mi kis Udvarhelyünkről van szó, valamiről már igencsak el lehet mondani, hogy megmozdult. Ha a diáknapos hagyomány nem tűnik el, talán egyszer előzetes próbák nélkül is megmozdul a város diáksága. Ha pajzsként, ha hullaként, ha táncosként... tömegként.

Az este már cseppet nyugisabban zárult, megpendültek a gitárhúrok, a tehetségek előbújtak rejtekükből, és egy kellemes gitárest vette kezdetét 20 órától a Tea Pub-ban. Lejártával mindenki elment szépen haza, hogy kihorkantsa magát a szerdai napra, hiszen ez csak a bemelegítő volt, a Diáknapok hetére.