Itthon » Művelődés

Meztelenkedés egy törékeny világban

Mesejáték, táncház, koncert, táncszínház – újabb Össztánc Ősszel rendezvényen van túl az Udvarhely Táncműhely. Saját produkciója sajnos elmaradt.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
Jocha Károly sportújságíró

Ötkarikás élmények – könyvbemutató Jocha Károllyal

A neves sportújságíró olimpiai bajnokokkal készült...
Fotó: Hagyomanyok Háza

A Hagyományok Háza Székelyudvarhelyre jön

Agócs Gergellyel is találkozhatsz! Pásztormuzsikáról,...
DSC1139

Megfertőznék a fiatalokat

Mégpedig a legjobb hobbival, amitől kvízmesterré válik...

itthon_muvelodes
itthon_muvelodes
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2011. november 07., 16:57
0 hozzászólás. 

Volt gyerekelőadás, táncház és lemezbemutató is, de betegség miatt sajnos elmaradt Tánczos Vilmos előadása. Ugyanakkor a szombat estére tervezett előadás, a táncműhely Ködből, csöndből című produkciója szintén az egyik szereplő betegsége miatt maradt el.

itthon_muvelodes

Fotó: Henning János

A János Vitéz volt az Össztánc egyik kiemelkedő eseménye, amit Novák Ferenc rendezésében vitt színre a Maros Művészegyüttes, illetve a Háromszék együttes Maszkura című előadása is látványos volt. Itt olyan, az udvarhelyiek számára is jól ismert koreográfusok is közreműködtek, mint Furik Rita vagy Orza Calin.

A harmadik Össztánc Ősszel vasárnap este a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Törékeny című produkciójával ért véget és

ez is tette fel a koronát a négy napra.

 

Ők visszatérő vendégekként léptek fel a Táncműhely idei második nagy rendezvényén – ezúttal a Törékeny című mozgásszínházi előadásukat mutatták be. Megdöbbentő, valóságosan szíven ütő produkció volt a Goda Gábor rendezte előadás.

A társulat amúgy is mindig különleges és igen magas színvonalú előadásokkal lepi meg hűséges közönségét, s elmondható, hogy Székelyudvarhelyen már rajongói is vannak a néhány évvel ezelőtt ifjú színészekből és táncosokból létrehozott csoportnak.

A Törékeny látványvilága, nézőt és előadót egyaránt próbára tevő mozgáskultúrája nagyon hatásos volt.

 

Mintha az ember kilépett volna ebből a (árnyék)világból,

mintha csak egyensúlyozott volna a léten és nemléten, mint ahogy tették azt a színészek a szájukra fordított üvegpoharakon.

Több ember kommunikációja, illetve egymásra találása jött ki a mozdulatokból, zenéből, táncból, hogy aztán a darab végén a színpadon levő színpad tetejét eltolják – mintha csónakot löknének a vízre, hiszen a deszka alól száz meg száz felállított pohár köszönt vissza, akár egy víztükör. S utána ezen a „vízen" kezdtek járni félmeztelenül, egyensúlyozva, talán az öröklétbe belemerevedve.

Így megy le a taps is (jellemző, hogy az előadás végén olyan döbbent csend ült a teremben, hogy hosszú másodpercek teltek el, míg tapsolni kezdtek a nézők), ők pedig ott maradtak a színpadon.

Maradjanak is ott és még hozzanak össze ilyen előadásokat.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."