A Barabás Miklós céh 1929-es megalakulására emlékeztek a hétvégén Sepsiszentgyörgyön, méghozzá stílszerűen egy művészeti kiállítással. Itt 159 erdélyi képzőművész munkáját láthatja az érdeklődő, mindegyik alkotás a céh valamikori, vagy mostani tagjától származik. Vinczeffy László festőművész – aki egyben a tárlat kurátori feladatát is ellátja – úgy vélte, hogy ez a kiállítás egy keresztmetszetet nyújt az erdélyi magyar képzőművészetről. Nem csak a jelenkor képviselteti magát, hiszen a jelenlegi tagok munkái mellett olyan alkotók műveit is láthatjuk, mint Kós Károly, Nagy Imre vagy Szolnay Sándor.

Jakobovits Miklós festőművész, a Barabás Miklós céh elnöke kihangsúlyozta, hogy a szervezet célja nem más, mint az erdélyi magyar képzőművészeti galéria megalakítása. Németh Júlia műkritikus pozitívan tekintett a jövőbe, véleménye szerint a kiállított alkotások múltat idéznek és a jelent is bemutatják, a művek nagyon változatosak, de az igényesség, a minőség tisztelete mindenkiben közös. Az eseményen jelen volt Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki mindenkit biztosított arról, hogy mindenképpen pártolni fogják az erdélyi művészetet és a céhet.

A tárlat megnyitóján városunk is képviseltette magát Veres Péter személyében. Őt és Kopacz Attilát, a Cova kiadó vezetőjét a Barabás Miklós céh tiszteletbeli taggá avatta, a művészet önzetlen pártolásáért megkapta a szervezet emléklapját. Azok számára akik nem tudják mivel érdemelte ki Veres Péter a díjat, elmondanánk, hogy ő a városunkban megjelenő Erdélyi Művészet folyóirat főszerkesztője. A negyedévente megjelenő lap bemutatkozójából kiderül, a lapindítást Róth Andrással közösen ötölték ki, mivel szükségét érezték egy olyan kiadványnak, amelyikben zömmel erdélyi vonatkozású képzőművészeti eseményekről, kiállításokról olvashat az érdeklődő.

Emellett a lapban olyan tanulmányok, művészportrék, művészet-elméleti munkák és hasonló írások kapnak helyet, amelyek segítenek eligazodni a képzőművészet útvesztőiben. A folyóirat már a tizedik évfolyamába lépett, kiszolgálja a műkedvelők, és a képzőművészet iránt érdeklődők igényeit, valamint teret ad az alkotóknak, ezáltal népszerűsítve alkotásaikat. Veres Péter alapítót és lapgazdát a kitüntetés kapcsán kérdeztük.

A művészeti lap főszerkesztője elmondta, hogy habár nem készült a díjra, jó érzés volt átvenni azt. Megtiszteltetés ez számára, nagyon örült az elismerésnek. Azt is szerettük volna tudni, miért is fogta meg ennyire a művészet, miért indította az Erdélyi Művészetet. Beszámolója szerint nem volt ilyen fórum azelőtt, hiánycikknek számít a régióban egy olyan újság ami kimondottan művészeti beállítottságú. A folyóiratot egy fórumnak tekinti, ahol bemutatkozhatnak a képzőművészek, az olvasók pedig betekintést nyerhetnek munkáikba.

Mint megtudtuk, elég sok munka van a lappal, rengeteg gondoskodást és odafigyelést igényel, de szerencsére Buzogány Árpád sok mindenben segíti, szívvel-lélekkel törődik az újsággal, akárcsak ő. Fő motivációjuk az, hogy minőségi munkát adjanak ki a kezükből, éppen ezért sosem sietik el a lap kiadását. Az elsődleges célpont az értékes tartalom elérése, nem pedig az aktualitás.
„Az Erdélyi Művészet nem napilap, így nem dől össze a világ ha nem óramű-pontossággal és villámgyorsan készül az anyag” – fejtette ki Veres.

A frissen díjazott főszerkesztőt művészet iránti érdeklődéséről is kérdeztük. Elmondta, hogy gyerekkorában foglalkozott rajzolással és kerámiával, de ez nincs különösebb kihatással mai énjére.
Megtudtuk, jónak tartaná a lap bővítését, és apróbb változások bevezetését, de ilyen téren egyelőre csak kis lépéseket eszközölt. Elsőként komolyzenével is szeretne foglalkozni az újság hasábjain, mert ez a téma is a sajtó egyik mostohagyermeke. Jelenleg is tárgyal emberekkel annak érdekében, hogy írjanak ebben a témában, mivel szeretne egy-két zenekritikai írást is megjelentetni. Ami a terjeszkedést illeti, ez jelenleg az interneten valósul meg, a http://www.erdelyimuveszet.ro címen igyekszik minél több anyagot publikálni teljes pompájában.