Kettős világú alkotóművész a városunkban első alkalommal kiállító, háromszéki származású Vargha Mihály szobrász. Lágy, szinte lírai, máskor izgalmasan kihívó, játékos, intim belső világokból fakadó jelképes üzeneteket és mocorgó emberi figurákat komponál kisplasztikáiba, amelyek így válnak az egyéni szabadság és önkifejezés, az én megmutatkozásának őszinte tükrévé.

Róth András Lajos és Vargha Mihály

Ezeknek a kőből, fából, különböző természetes anyagokból megalkotott kisbálványoknak a világát egészítik ki harmonikusan, egyszersmind tágítva a teret a „mi, ti, ők" külső világa felé azok a nagyméretű, a klasszicizmus jegyében született szobrok, domborművek, amelyeknek megformálásakor már nem a belső művészi szabadság, hanem a megrendelő és mindenek felett a vizuális élményt befogadó közönség, a közízlés diktálja az alkotás végső formáját.

Ez az egymást kiegészítő dualitás jellemzi az ötvenéves Vargha Mihály szobrász, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója sajátos bálványvilágát, amelynek kapuját a megnyitón maga a kiállító, Vargha Mihály szobrász tárta szélesre az udvarhelyi nagyközönség előtt.

„Vallom, hogy a szobor ne akarjon minden áron simulékony lenni, ne akarjon tetszeni, épp ezért egy alkotásban sokszor szándékosan benne hagyom az idő vagy a körülmények ejtette sebeket. Miért lettem szobrász? Elsősorban azért, mert a szobor őszinte, nem hazudik egy fikarcnyit sem." – fogalmazott önvallomásában Vargha, aki  vetített képeken mutatta be a nem csak itthon, de Európában, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban is ismert és elismert alkotásait.

Fotó: Barcsa István

A rendhagyó megnyitót egy könyvbemutató egészítette ki. Bevezetőként Róth András Lajos történész Földi a földiről című írásában méltatta a Pallas Akadémia Könyvkiadó Műterem sorozatában tavaly megjelent művészalbumot, amelyben Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatóhelyettese összegezte Vargha Mihály alkotói pályáját.