A történelmi székely lobogók sorába „öltöztetett" udvarral és két, az 1848-49-es szabadságharc emlékének és a nemzeti ünnepnapnak szentelt rendezvénnyel - képzőművészeti kiállítás, előadás - ünnepelt és hívta közös emlékezésre, tisztelgésre a városlakókat Haáz Rezső Múzeum.

Mi a múzeum időszakos kiállítótermében délután megnyílt Március 15 az erdélyi képzőművészetben című kiállítás megnyitójára látogattunk el.

„Nagy megtiszteltetés számomra olyan képeket bemutatni önöknek, amelyek az 1848-49-es magyar szabadságharc felejthetetlen nagy vezéregyéniségeinek, de nemcsak nekik, hanem a történelem heroikus napjainak nagy ívű színdarabjában szerényebb epizódszerepet betöltő mindennapi hősöknek is emléket állít"- fogalmazott megnyitó beszédében Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész.

Hangsúlyozta: a kiállítás legfőbb érdeme, hogy első alkalommal hozta egy tető alá az erdélyi múzeumok gyűjteményében őrzött, azonos tematikájú képzőművészeti alkotásokat és tárgyi emlékeket, amelyeket immár nem csupán művészettörténeti, de történelmi szempontból is „becses relikviákként" jegyeznek.

Ilyen, a szabdságharc korának divatját és a korabeli portréfestészet jegyeit egyaránt hordozó ereklye például a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárából a kiállítás kapcsán Udvarhelyre „vándorolt" zaláni Apor József 1848-49-es honvédtiszt miniatűr arcképe, vagy a ma már inkább megmosolyogatónak, mint heroikusnak tűnő, a korra jellemző divatos beállításban pózoló, Potyó Ferenc, csíkkozmási százados egészalakos képe.

Hasonlóképpen „csemegének" számítanak Sikó Miklós, a neves erdélyi arcképfestő bőrből és selyemből készült tokban gondosan megőrzött „emlékképei". A Csíki Székely Múzeum gyűjteményét képezi a Kossuth Lajos dagerrotípia, amely feltehetően 1852-ben készült és a nagy államférfi élethű arcvonásait elmosódottan ugyan, de másfél évszázad múltán is híven őrzi.

A 19. századi portréfestészetnek a hagyományait , a korszak nagyjainak, történelmi eseményeinek ábrázolását nem dobták sutba a 20. századi erdélyi alkotóművészek sem. A kiállításon a múlt századot Gyárfás Jenő Gábor Áron halála című történelmi tablója nyitja és olyan neves erdélyi alkotóművészek mint Nagy Pál, Macskássy József, Szotyori Anna, Márkos András, Gy. Szabó Béla által készített munkák sora folytatja.

A kiállítás egyik legérdekesebb, Vécsi megfogalmazásában hangulatidézőnek szánt darabja az a helyi múzeum tulajdonában levő fotográfia, amelyen a 48-49-es szabadságharcban részt vett székelyudvarhelyiek csoportját örökítette meg a fényképész.

A szabadságharc korát felidéző, és ezáltal akár egy rendhagyó történelemórának is beillő kiállítás a Haáz Rezső Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum, valamint a segesvári Történelmi Múzeum együttműködése révén jött létre.