A székelyudvarhelyi Kelemen Albert, a Bethlen Gábor Általános Iskola tanára harmadik alkalommal jelentkezik egyéni tárlattal itthon, szülővárosában. Három évvel ezelőtt a Nibelungok című, a germán hőseposz ihlette és a középkort idéző munkáit láthatták az udvarhelyiek. Ezúttal egy 20. századi klasszikus magyar irodalmi alkotás - Tersányszky Józsi Jenő 1923-ban született Kakuk Marci ifjúsága című regénye - és annak kulcsfigurája inspirálta illusztrációsorozattal mutatkozik be ismét. Kelemen érdeme, hogy a kiállításon közszemlére tett húsz, fekete-fehér tusrajzon nem csupán „az édeni csirkefogó", a merev társadalmi renddel és erkölcsökkel egyaránt perlekedő, csetlő-botló, jószándéka ellenére csavargóvá züllő Kakuk Marci alakja elevenedik meg, de az illusztrációk felidézik a múlt század eleji magyar polgári kisváros hangulatát és annak a regényben szereplő jellegzetes alakjait is. Ezt a vizuális élményt Kelemen rövid, tömör, az ábrázolt jelenetekhez passzoló szövegrészekkel is erősíti, így a látogatókat az egykori olvasmányélmény felelevenítésére vagy éppen az eddig ismeretlen Tersányszky-mű elolvasására is készteti.

„A kompozíciók gondosan kidolgozottak, egymásba illőek, tematikailag összefüggnek, de önálló műegyüttesekként is élvezhetőek. A rajzi kifejezés nagyon erős, a művész biztos kézzel rögzíti a körvonalakat, a plaszticitás és a kiemelés hatására sok helyütt a sötét foltok alkalmazásával építi fel kompozícióját. A vonalsűrűsödésekkel és ritkulásokkal hangsúlyozva, sötét és világos tónusok használatával már-már festői hatásokat is képes elérni"- mondta a tárlatot és a művészt méltató megnyitó beszédében Kovács Árpád művészettörténész. A témaválasztás - akárcsak a három évvel ezelőtti egyéni tárlat esetében, természetesen most sem véletlenszerű - derült ki Kelemen Albert szűkszavú vallomásából. Mint mondta, a sorsának nyomorúságát „könnyedén és vidáman" elfogadó figura, Kakuk Marci karaktere és a hozzá „térben és időben is közel álló" korszak ábrázolása nem jelentett nehézséget, mert az író olyan szemléletesen formálta meg mindkettőt, hogy a regény olvasása közben „szinte láttam magam előtt a szereplőket". Kelemen frappáns „csibészsége", hogy ezen tárlat anyagával nem dolgozza fel Tersánszky regényciklusának, amelynek végén Kakuk Marci sorsa megoldódik, teljes egészét . A történet - mesélés szándékosan függőben marad, így azzal, hogy Kelemen „nem lövi le a poént", a folytatásra és ezzel egy újabb egyéni kiállításra ad reményt a közönségnek.

A Városi Könyvtárban a Kakuk Marci ifjúsága című tárlat két hétig várja a látogatókat.