Itthon » Művelődés
Megnyílt a csíki tárlat: terítéken az egyiptomi kultúra
Az ókori egyiptomiakra fókuszálva megismerhetjük egy régen letűnt misztikus világ halottkultuszát.
MEGOSZTÓ
Tweet
IMG_1321
ÍRTA: LŐRINCI RÉKA
Mától minden érdeklődő számára megtekinthető a Csíki Székely Múzeum újabb nagy volumenű projektje. Az Egyiptom művészete a fáraók korában című tárlat négy hónapig várja látogatóit.
„Eddig a magyar nemzeti identitásra, a magyar történelemre koncentráltunk, itt volt az ideje az egyetemes művelődéstörténet felé is nyitni” – hangsúlyozta ki a tegnapi sajtótájékoztatón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. Számadatokba bocsátkozva elmondta: az utóbbi években szervezett három nagyszabású kiállítás – Munkácsy-kiállítás, Nagybányai Művésztelep, A Tatárjárás – összesen 120 ezer látogatót vonzott, több mint 30 országból.
A tárlat premiernek számít Erdély-szerte, hiszen egyiptomi témában ilyen átfogó bemutatás még nem készült. A kiállítás törzsanyagát (109 darabot) a budapesti Szépművészeti Múzeumtól kölcsönözték. A projekt kiemelkedő sajátossága, hogy egyik teremben nem a szemeké, hanem a kezeké a főszerep, hiszen itt Braille-írással feliratozott tapintható tárgyakat sorakoztattak fel. Ez elsősorban a látássérülteknek készült, de a másolatok érinthetősége mindenki számára különleges élményt nyújthat.
A sajtótájékoztatón még jelen volt Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, illetve Dr. Nagy István egyiptológus, a Szépművészeti Múzeum munkatársa. A polgármester kifejtette: „a székely ember telhetetlen, ezért rávettem a múzeumigazgatót, hogy idén második nagyszabású projektjüket is véghez vigyék.” Állítása szerint ezzel a tárlattal gyerekkori vágya részben teljesül, ugyanis annak ellenére, hogy nem jutott el Egyiptomba, Egyiptom jött el hozzá.
Dr. Nagy István elmesélte, hogy a Szépművészeti Múzeum 2006-ban 100 éves fennállását ünnepelve elhatározta: műtárgyait ezután nem csak Budapesten, hanem más városokban is bemutatja. Csíkszereda a vándorkiállítás sorozat 8. színhelye, Erdélyben viszont az első. Az egyiptológus később körbevezette a média embereit a kiállításon, rendkívüli érdekességeket emelve ki az egyiptomi halottkultuszból. (Erről szóló rövid beszámolónkat és fotóriportunkat nemsokára közöljük.)
Mint ahogy a Csíki Székely Múzeumtól megszokhattuk, a kiállítást több interaktív programmal is összekötik. A tárlat első termében filmvetítés zajlik. Február 7-ig a gyerekek számára minden vasárnap múzeumpedagógiai foglalkozást tartanak majd. Ezen kívül a Communitas Alapítvány támogatásával országos diákvetélkedőt szerveznek, illetve előadássorozatokat indítanak a halotti kultusz témakörben. Hozzávetőleges számítások szerint a projekt költségvetése 100 ezer euró feletti lesz, a műtárgyak biztosítási értéke pedig egy millió euró – ezért a helyszínen teremőrök mellett fegyveres őrség is fog felügyelni.
Gyarmati Zsolt elárulta az intézmény következő tervét is: tavasszal a 19. század második feléből való magyar romantikus festészet egy szeletét mutatják majd be a Magyar Nemzeti Galéria együttműködésével. A kiállításon olyan nagy neveket vonultattak fel, amelyek az erdélyi köztudatban még nem igazán ismertek, de emellett népszerű festőtktől is láthatunk majd képeket.
MEGOSZTÓ
Tweet
Hasonló cikkek
Ötkarikás élmények – könyvbemutató Jocha Károllyal
A neves sportújságíró olimpiai bajnokokkal készült...A Hagyományok Háza Székelyudvarhelyre jön
Agócs Gergellyel is találkozhatsz! Pásztormuzsikáról,...Megfertőznék a fiatalokat
Mégpedig a legjobb hobbival, amitől kvízmesterré válik...IMG_1321
ÍRTA: LŐRINCI RÉKA
2009. október 10., 11:27
0 hozzászólás.
Mától minden érdeklődő számára megtekinthető a Csíki Székely Múzeum újabb nagy volumenű projektje. Az Egyiptom művészete a fáraók korában című tárlat négy hónapig várja látogatóit.
„Eddig a magyar nemzeti identitásra, a magyar történelemre koncentráltunk, itt volt az ideje az egyetemes művelődéstörténet felé is nyitni” – hangsúlyozta ki a tegnapi sajtótájékoztatón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. Számadatokba bocsátkozva elmondta: az utóbbi években szervezett három nagyszabású kiállítás – Munkácsy-kiállítás, Nagybányai Művésztelep, A Tatárjárás – összesen 120 ezer látogatót vonzott, több mint 30 országból.
A tárlat premiernek számít Erdély-szerte, hiszen egyiptomi témában ilyen átfogó bemutatás még nem készült. A kiállítás törzsanyagát (109 darabot) a budapesti Szépművészeti Múzeumtól kölcsönözték. A projekt kiemelkedő sajátossága, hogy egyik teremben nem a szemeké, hanem a kezeké a főszerep, hiszen itt Braille-írással feliratozott tapintható tárgyakat sorakoztattak fel. Ez elsősorban a látássérülteknek készült, de a másolatok érinthetősége mindenki számára különleges élményt nyújthat.
A sajtótájékoztatón még jelen volt Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, illetve Dr. Nagy István egyiptológus, a Szépművészeti Múzeum munkatársa. A polgármester kifejtette: „a székely ember telhetetlen, ezért rávettem a múzeumigazgatót, hogy idén második nagyszabású projektjüket is véghez vigyék.” Állítása szerint ezzel a tárlattal gyerekkori vágya részben teljesül, ugyanis annak ellenére, hogy nem jutott el Egyiptomba, Egyiptom jött el hozzá.
Dr. Nagy István elmesélte, hogy a Szépművészeti Múzeum 2006-ban 100 éves fennállását ünnepelve elhatározta: műtárgyait ezután nem csak Budapesten, hanem más városokban is bemutatja. Csíkszereda a vándorkiállítás sorozat 8. színhelye, Erdélyben viszont az első. Az egyiptológus később körbevezette a média embereit a kiállításon, rendkívüli érdekességeket emelve ki az egyiptomi halottkultuszból. (Erről szóló rövid beszámolónkat és fotóriportunkat nemsokára közöljük.)
Mint ahogy a Csíki Székely Múzeumtól megszokhattuk, a kiállítást több interaktív programmal is összekötik. A tárlat első termében filmvetítés zajlik. Február 7-ig a gyerekek számára minden vasárnap múzeumpedagógiai foglalkozást tartanak majd. Ezen kívül a Communitas Alapítvány támogatásával országos diákvetélkedőt szerveznek, illetve előadássorozatokat indítanak a halotti kultusz témakörben. Hozzávetőleges számítások szerint a projekt költségvetése 100 ezer euró feletti lesz, a műtárgyak biztosítási értéke pedig egy millió euró – ezért a helyszínen teremőrök mellett fegyveres őrség is fog felügyelni.
Gyarmati Zsolt elárulta az intézmény következő tervét is: tavasszal a 19. század második feléből való magyar romantikus festészet egy szeletét mutatják majd be a Magyar Nemzeti Galéria együttműködésével. A kiállításon olyan nagy neveket vonultattak fel, amelyek az erdélyi köztudatban még nem igazán ismertek, de emellett népszerű festőtktől is láthatunk majd képeket.