A stúdiótérben játszódó, izgalmas kikapcsolódást ígérő darabot a Tomcsa Sándor Színház rendezőként nem első alkalommal bemutatkozó színművésze, Tóth Árpád harangozta be.

A De mi lett a nővel? című darab szerzője a marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő Kiss Csaba, jeles kortárs drámaíró, aki a tőle megszokott merész stílusban nyúl hozzá a nagy klasszikus, a lélektani realizmus utolérhetetlen mestereként tisztelt A.P. Csehov elbeszéléseihez. A fogadás, Ellenségek, Általános műveltség, Szerencse fia, Sebészet, A diplomata, Vesztett ügy, Regény nagybőgővel – nyolc rövid elbeszélés, amelyet Kiss Csaba egyetlen, férfimesének nevezett drámába tömörít. A csehovosan groteszk motívumokra épülő, kegyetlen vagy kaján humorral fűszerezett, abszurd helyzeteket bonyolító darab így kínálja fel a 21. századi nézőnek azt a ritka lehetőséget, hogy találkozzon a zseniális orosz lélekbúvár kevésbé ismert, „elvetemültebb" lényével.

A darab központi figurája a titokzatos, angyalian ártatlan Nő, Irina Bikulina, akinek enigmatikus figurája a „három utazó, három színész" férfi szereplő egymásba fonódó, meseszerűen szőtt, ám ugyanakkor rendkívül hitelesen hangzó történeteiből rajzolódik ki. Gyabkin, Jura és Aljosa furcsa férfimeséjében a valóság összefonódik a fikcióval. Az 1997-es ősbemutató óta folyamatosan nagy sikerrel játszott De mi lett a nővel? darab újabb színrevitele nem csak kihívást, de buktatókat is egyaránt tartogatott az udvarhelyi színészeknek és a rendezőnek egyaránt.

Tóth Árpád

Tóth szándéka, hogy „felkavaróan buja, szenvedélyesen groteszk, de félelmetesen emberi, hiteles és igaz" történet lehetőségeit kiaknázva, ne a felszínen, a külsőségeken alapulva formálódjon a cselekmény és a szereplők mély és hiteles emberi érzéseket közvetítsenek a nézőknek - komoly próbatétel.

A három férfi alakját megformáló színésszel (Antal D. Csaba, Dénes Gergely és az udvarhelyi társulathoz nemrég szegődött Barabás Árpád) „szerencsés volt a találkozás, az első pillanattól sikerült egy olyan próba-hangulatot kialakítani, hogy váll-váll mellett haladva értünk célt" – vallja Tóth Árpád. Érdekes az is, hogy a negyedik szereplő, Irina Bikulina – a minden férfi álmát megtestesítő nagybetűs Nő szerepét nem szakmabeli játssza. Tóth szándékosan bízta a szerepet a Palló Imre Művészeti Líceum végzős diákjára, Magyari Izabellára. Erről a rendhagyó választásról Tóth elöljáróban csak annyit árult el, hogy a női figurát nem a „szexualitás, hanem az ártatlanság, az angyali oldaláról" akarja bemutatni, és Magyari Izabella különleges, zenei kíséret nélkül felcsendülő énekhangja kiválóan megfelelt az „ő a zene a darabban" koncepciónak is.

A rendhagyó dolgok sorába tartozik a Tóth Árpád által megálmodott, Szűcs-Olcsváry Gellért színész megalkotta díszlet, a szintén „tóthárpádos" jelmez, valamint a drámát keretező, az indulást és révbe érést jelző két kisfilm (Schmidt Krisztina alkotása) is.

„Ez az előadás egy kicsit másként fog bánni a nézővel" – ígérte a rendező. Elsősorban azért, mert a néző nem csak a címbeli „De mi lett a Nővel?" kérdésre keresheti/kaphatja meg a választ, de arra is, hogy egyáltalán valós személy-e, létezik-e az égi magasságokba emelt Irina, a Nő? Hol és hogyan ér véget, egyáltalán véget ér-e az úton levő, a Nő körül mesésen utazó férfiak furcsa kalandja, a történet?

Kérdés az is, hogy egyáltalán van-e, adható-e egyértelmű válasz a fentiekre? Kiderül mindazok számára, akik akár a hétfői bemutatóra, akár a soron következő előadások valamelyikére jegyet váltanak.

A darab színrevitelében a rendező munkatársa Csomós Tünde Timea, művészeti titkár volt. A fény Toásó István, a hang Lőrincz József, a mozgás Barabás Árpád és Györfi Csaba munkája. A zenét Ila Gábor és Faluvégi Krisztina szerezték.

A Művelődési Ház nagytermében stúdióterében játszott darab hétfői, november 29-i bemutatójának kezdési időpontja 19 óra.