Itthon » Művelődés
És a csellóval mi legyen?
Az évad első bemutatójára készül a Tomcsa Sándor Színház, ennek apropóján tartottak ma sajtótájékoztatót a Művelődési Házban.
MEGOSZTÓ
Tweet
szinhazsok
ÍRTA: BEDŐHÁZI ATTILA-CSABA
„Kicsi a társulat, de ennek ellenére két előadás munkálatai is folynak” – kezdte a beszélgetést Nagy Pál igazgató. Tőle tudtuk meg, hogy az idei első studióelőadást, Matei Vişniec És a csellóval mi legyen? című abszurd drámáját Zakariás Zalán rendezi.
Ezen kívül zajlanak a Csurulya Csongor rendezte, Frederico Garcia Lorca jegyezte/írta Bernarda Alba háza című alkotás próbái is. Ez utóbbit egyébként október 8-án láthatja a nagyérdemű.
Zakariás Zalán (fotó) - aki egyik kedvenc írójától, Matei Vişniectől először visz színre darabot - vette át a szót, és rögtön a legelején leszögezte: „számomra ez a darab egy segélykiáltás a művészetért.” Aztán tovább magyarázta: „a felhígult polgári nép nehezen fogadja be a művészet igazi értékeit, gondolunk itt elsősorban a komolyzenére”. Maga a mű napjainkban is nyer némi aktualitást, habár a 89-es forradalom előtt készült.
Matei Vişniec, a kommunizmus korszakát átfogó román alkotó mostanság is aktív szerző, jelenleg Franciaországban él és dolgozik, és a következő gondolatai tükrözik hűen munkásságát:: „Számomra a humornak két arca van: egy, amelyik nevetésre és egy rejtett arca, amely sírásra késztet. A darabjaim a szomorú humor feletti szárnyalások.”
Na de vissza a történethez. A háromszereplős abszurd játék - ami valójában négy emberről szól - figyelmeztetőként is hathat, mert vannak helyzetek, amikor csak úgy elmegyünk dolgok mellett, és ezzel saját magunkat fosztjuk meg a boldogságtól. Arról, hogy miért éppen így fogalmazott Zakariás Zalán, többet csak az előadás után mondhatunk.
A lényeg a három szereplő közti konfliktus, amit a negyedik, a csellóssal való probléma vált fel, azaz a művésszel való dilemma, aki csak játszani szeretne. Egyszóval le kell győzni őt, a csellóst, a művészt.
Érdekesség, hogy a csellóst a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanára, Hadnagy László alakítja, aki nem a címben szereplő hangszert oktatja, de a rendező állítása szerint az előadás után csellóra vált, annyira megtetszett neki.
A közönség J. S. Bach: Zenei áldozat (Musikalisches Opfer) csellóra átírt formáját hallhatja.
És hogy a szóban forgó hangszerrel mi legyen, avagy mi lesz, az majd október elsején, 19 órától mindenki számára kiderül, aki a bemutatóra jegyet vált a Művelődési Ház pénztáránál.
MEGOSZTÓ
Tweet
Hasonló cikkek
Ötkarikás élmények – könyvbemutató Jocha Károllyal
A neves sportújságíró olimpiai bajnokokkal készült...A Hagyományok Háza Székelyudvarhelyre jön
Agócs Gergellyel is találkozhatsz! Pásztormuzsikáról,...Megfertőznék a fiatalokat
Mégpedig a legjobb hobbival, amitől kvízmesterré válik...szinhazsok
ÍRTA: BEDŐHÁZI ATTILA-CSABA
2009. szeptember 29., 15:57
0 hozzászólás.
„Kicsi a társulat, de ennek ellenére két előadás munkálatai is folynak” – kezdte a beszélgetést Nagy Pál igazgató. Tőle tudtuk meg, hogy az idei első studióelőadást, Matei Vişniec És a csellóval mi legyen? című abszurd drámáját Zakariás Zalán rendezi.
Ezen kívül zajlanak a Csurulya Csongor rendezte, Frederico Garcia Lorca jegyezte/írta Bernarda Alba háza című alkotás próbái is. Ez utóbbit egyébként október 8-án láthatja a nagyérdemű.
Zakariás Zalán (fotó) - aki egyik kedvenc írójától, Matei Vişniectől először visz színre darabot - vette át a szót, és rögtön a legelején leszögezte: „számomra ez a darab egy segélykiáltás a művészetért.” Aztán tovább magyarázta: „a felhígult polgári nép nehezen fogadja be a művészet igazi értékeit, gondolunk itt elsősorban a komolyzenére”. Maga a mű napjainkban is nyer némi aktualitást, habár a 89-es forradalom előtt készült.
Matei Vişniec, a kommunizmus korszakát átfogó román alkotó mostanság is aktív szerző, jelenleg Franciaországban él és dolgozik, és a következő gondolatai tükrözik hűen munkásságát:: „Számomra a humornak két arca van: egy, amelyik nevetésre és egy rejtett arca, amely sírásra késztet. A darabjaim a szomorú humor feletti szárnyalások.”
Na de vissza a történethez. A háromszereplős abszurd játék - ami valójában négy emberről szól - figyelmeztetőként is hathat, mert vannak helyzetek, amikor csak úgy elmegyünk dolgok mellett, és ezzel saját magunkat fosztjuk meg a boldogságtól. Arról, hogy miért éppen így fogalmazott Zakariás Zalán, többet csak az előadás után mondhatunk.
A lényeg a három szereplő közti konfliktus, amit a negyedik, a csellóssal való probléma vált fel, azaz a művésszel való dilemma, aki csak játszani szeretne. Egyszóval le kell győzni őt, a csellóst, a művészt.
Érdekesség, hogy a csellóst a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanára, Hadnagy László alakítja, aki nem a címben szereplő hangszert oktatja, de a rendező állítása szerint az előadás után csellóra vált, annyira megtetszett neki.
A közönség J. S. Bach: Zenei áldozat (Musikalisches Opfer) csellóra átírt formáját hallhatja.
És hogy a szóban forgó hangszerrel mi legyen, avagy mi lesz, az majd október elsején, 19 órától mindenki számára kiderül, aki a bemutatóra jegyet vált a Művelődési Ház pénztáránál.