Már rendszeressé váltak a Vulticulus Földrajzi Társaság és a Zöld Szív Egyesület előadásai, melyek különböző témákat ölelnek fel, egyes országok bemutatásától érdekes földrajzi jelenségekig. Legközelebb csütörtökön, azaz január 21-én vehetünk részt egy ilyen előadáson, ami sorba a 37., vetítéssel egybekötött élménybeszámoló. A soron következő téma nem más, mint a közeli Korondon található aragonit múltja és jelene. Az est meghívott vendége Tóth Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezettudományi Tanszékének tanársegéde. Az időpont tehát csütörtök, 19 óra, a helyszín pedig a Művelődési Ház koncertterme.

Röviden az aragonitról

Korondtól ÉÉNY és az A13-as országúttól keletre található karbonát forráskúpok korondi aragonit vagy székely drágakő néven váltak ismerté a hétköznapi emberek és a tudomány számára. Bár mindössze egy négyzetkilométeren fekvő geológiai fontosságú természetvédelmi területről van szó, rengeteg izgalmas dolgot tartogat laikusoknak és szakértőknek egyaránt.

A karbonát telepek sós, bikarbonátos, hidegvizű forrásokból jöttek létre, a felszínközi repedésekben. Az így kialakult telérek teljesen, vagy egészen függőleges helyzetben találhatóak meg ma. Ásványtani összetételüket tekintve túlnyomóan kalcitból és aragonitból tevődnek össze, de kis mennyiségben vasszulfid és néhány ritka vasszulfát ásvány is megtalálható.

Az ásványtani értékek mellett, gyakori a növényi maradványok jelenléte, de ami igazán különlegessé teszi ezt a kis karbonát telepeket a vasszulfátok mellett, az a bennük talált, egyedi megtartású hüllő leletek és lenyomatok.