Az úgynevezett AI-k, ÎI-k és PFA-k számára keletkezett probléma annak köszönhető, hogy egyrészt nem ismerték a törvényt, amikor – sok esetben – munkaadójuk kívánságára kénytelenek lettek egyéni vállalkozók lenni, másrészt pedig a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár csak évek múlva értesítette őket a kötelezettségükről. Interjúnk Duda Tihamér Attilával, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnökével.

Az egyéni vállalkozók évek után szereztek tudomást arról, hogy a jövedelmük után egészségbiztosítást kell fizetniük. Vannak olyanok, akik munkakönyvvel is és egyénivel is dolgoztak – nekik is kell az egyénire fizetni vagy elegendő, ha munkaadója kifizette a munkakönyvre a hozzájárulást? Miért értesítették őket későn, évek múlva? Ha 2006-ban tudtak volna a 2005 évi kötelezettségeikről, akkor tudtak volna fizetni, de legtöbbjük csak 2009-ben vagy utána kapott értesítést, s akkor már akkorára duzzadt az összeg, hogy nem tudták törleszteni.

A törvénykezési folytonosság és az érvényben lévő törvények értelmében, az egyéni vállalkozások esetében létezett, illetve létezik egy egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Lévén, hogy e személyek nem jelentek meg az intézményünknél nyilatkozattétel és hozzájárulás-fizetés céljából, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár (CASJHR) nem tudott a létezésükről addig, amíg egy érvényben lévő, a Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) és a Országos Adóigazgatási Ügynökség (ANAF) között létrejött egyezmény alapján a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár nem kapott adatbázist a létező, jövedelmet megvalósító szabadúszó magánvállalkozásokról. Ezen adatbázisok feldolgozása alapján történik az értesítések és felszólítások kiközlése az egyéni hozzájárulás megállapítása, a nyilatkozat letétele és a kifizetés megvalósítása érdekében.

Hány egyéni vállalkozót érint ez Hargita megyében? Hát Székelyudvarhelyen (és környékén)?

A 2005. évre érvényes pénzügyi adatbázis alapján 1500 körül van Hargita megyében azon egyéni vállalkozók száma, akik adózandó jövedelmet valósítottak meg, de nem tették le jövedelmi nyilatkozataikat és nem fizették a kötelező egészségügyi hozzájárulást. Ebből a vállalkozó tömegből körülbelül 55-60% Székelyudvarhelyt és környékét képviseli.

Körülbelül hányan fizettek rendszeresen és hányra tehető azoknak a száma, akiknek évek óta csak halmozódik a tartozásuk?

A 2010. év végi adatbázis alapján körülbelül 4800 azon egyéni vállalkozók száma, akik kifizetéseket eszközöltek az Egészségügyi Alap irányában. A nyilvántartások szerint körülbelül 4000 a rendszeresen fizető, míg kb. 1300 a rendszertelenül fizető, vagy egyáltalán nem fizető (csak nyilatkozatot letevő) vállalkozó.

Néhányan kényszerből, munkaadójuk kérésére-követelésére voltak kénytelenek egyéni vállalkozást indítani, ugyanakkor munkaadójuk nem informálta őket arról, hogy jövedelmük bizonyos százalékát biztosításként kell befizetniük. Évek után tudták meg, de arra már számukra kifizethetetlen összegekkel (sok esetben 6-7000 lejes vagy még nagyobb összegekről beszélhetünk, mert közben kamatozott) „ébredtek fel". Ezt valamilyen formában tudja-e „tolerálni" a biztosítóház, elnézőbb tud-e lenni ezekkel a – gyakorlatilag bérből, havi 8-900 lejből élő – egykori, vagy jelenlegi vállalkozókkal?

Sajnos ez nem mentesíti a vállalkozókat a kötelező egészségügyi hozzájárulás kifizetésétől.

Lehet-e csak külön az eredeti összegeket (magát a hozzájárulást) kifizetni, a kamatokat pedig később? Van-e erre lehetőség?

A törvényes előírások értelmében, az adósságokat (alapadósság és a hozzá járó kamatok) időrendi sorrendben kell befizetni a törvény által meghatározott fizetési határidők figyelembevételével – ezt a 92/2003-as Sürgösségi Kormányrendelet 115. és 169. cikkelyei szabályozzák.

Meddig tart(hat) a biztosítóház türelme, a kiküldött értesítőket mikor követi felszólítás? Mi következik a felszólítás után? Aki nem tud fizetni, csak az összeg töredékét – pl. tegyük fel, hogy van összesen 10 000 lejnyi tartozása és ebből kifizet, mondjuk ezret, de többet egyszerre nem tud, mert az kb. a havi fizetése – azzal mi fog történni, mikor kapja a következő fizetési felszólítást?

Az állami költségvetéssel szemben lévő adóságok így az Országos Társadalmi Egészségbiztosítási Alappal (FNUASS) szembeni adósság ellen indított végrehajtásnak nincs lejárati, illetve jogelévülési ideje. Ezt a 92/2003 Sürgősségi Kormányrendelet 142-es cikkelyének 4. bekezdése szabályozza.

A végrehajtás, a tartozás behajtása hogyan valósul meg, mi az eljárás? A végrehajtó elkobozhat-e anyagi javakat a tartozótól vagy csak a bankszámláját zárolhatja? A bankszámláján mennyit zárolhat?

A végrehajtás az ún. felszólítás (somaţie) kiközlésével veszi kezdetét. A felszólításhoz a végrehajtási jogcím (titlu executoriu) egy példányát kell csatolni, ami magába foglalja az alapadósságot, a kamatot (majorare de intârziere) és a büntetőkamatot (penalizare). A kézbesítési dátumtól számítva a személynek 15 naptári nap áll rendelkezésére, hogy intézze adósságát. Ez idő elteltével, az adósság ki nem fizetése esetén, a végrehajtó szerv folytathatja a végrehajtást, az összes végrehajtási formában. Elindíthatja a bankszámla letiltási folyamatot (poprire), az ingó/ingatlan vagyoni végrehajtást (executare silită mobiliară/imobiliară) az adósság teljes megszűnéséig.