A gazdasági válság „áldásait" az elmúlt évben ki-ki saját bőrén tapasztalhatta meg. A megszorító kormányintézkedések miatt megnyirbált bérek, a munkanélküliség, az egekbe szökő élelmiszer- és szolgáltatás árak csupán néhány ok abból a sokból, ami miatt 2010-ben mondhatni, látványosan „lerongyosodtunk". A polgármesteri hivatal szociális osztályának kimutatásai számokban tükrözik a nem szívderítő helyzetet: jelentősen megnőtt a szegények, alacsony jövedelemből élő családok, személyek száma Udvarhelyen. Nem csoda, hogy 2009-hez viszonyítva nagyságrendekkel többen keresték fel az irodát és folyamodtak különböző szociális segélyekért, juttatásokért, támogatásokért. Idén sokan hiába kilincselnek: kevesebbeknek jut támogatás.

A szociális osztályon fűtésszezonban, novembertől március végéig, a fűtéstámogatási kérelmek a „menők", ám egész évben lehet igényelni a kisjövedelműeknek járó szociális segélyt, az iskolás gyermekek után járó családi pótlékot és a minimálbérből éldegélőknek, a munkanélkülieknek, a testi-és szellemi fogyatékos személyeknek és kisnyugdíjasoknak járó élelmiszertámogatást.

A szegények száma egyre nő, de az állam is „éber" és a törvényhozók gondoskodnak arról, hogy a támogatások „bőségkosarából" minél kevesebbeknek jusson. Természetesen ebben a szigorításban van jó is, hiszen, tudjuk jól, sokan voltak korábban, akiknek nem járt, de jutott. A gond most csak annyi, hogy akinek járna, annak sem jut, elég csak a fával fűtőkre gondolni, akik hiába nyomorognak minimális nyugdíjból, fizetésből, már egy láncfűrész birtoklása is „elvágja" a fűtéstámogatás alatt a fát.

Kiválóan példázza ezt a "járna, de nem jut" szituációt a fűtéspótlék. A tavaly megváltoztatott kritériumrendszer miatt több mint ezerrel apadt a jogosultak száma. Amíg 2009 novembere és 2010 márciusa közötti időszakban 4200 kérést hagytak jóvá, addig ez év decemberéig mindössze 2500 kérést iktattak a hivatalban. Ez a számadat még nem végleges, a kéréseket folyamatosan lehet benyújtani, a fűtésszezon végéig, minden hónap elején. Fülpesi Gyula irodavezető becslése szerint márciusig akár 3000-re is emelkedhet a fűtéspótlékosok száma.

A szociális osztályon tavaly év közben összesen 210-220, a téli csúcsszezonban pedig  20 szociális segélyre vonatkozó dossziét iktattak. Az igénylők száma a téli hónapokban minden évben megnő, ám tavaly már novemberben, a tél beállta előtt megkezdődött a roham: decemberben már 10-15 százalékkal  nőtt az aktacsomók száma. Fülpesi szerint ez még csak a kezdet, a kérvényezők száma valószínű, hogy nőni fog.

Cukor, liszt - 2500-nál többen kaptak belőle

Ami a családi pótlékot illeti, tavaly 600-an részesültek a támogatásban, januártól azonban megváltoztak a törvényes feltételek. Az egy főre eső jövedelem korábban legtöbb 470 lej lehetett (e fölött már nem volt jogosult a család a támogatásra), ám ettől az évtől ezt 100 lejjel, azaz 370 lej/ főre csökkentették. Ez azt jelenti, hogy a támogatottaknak 25-30 százaléka elesik ettől a pótléktól – hívta fel a figyelmet és közölte Fülpesi.

Az élelmiszertámogatásoknál a statisztika szerint a június-július hónapokban összeállított 2512 listás csomagot a beérkezett iratok alapján további 150 pótlistással kellett megtoldani, így összesen 2612 személy részesült élelmiszertámogatásban.

Fülpesi szerint a támogatási rendszerre, a különböző segélyekre, pótlékokra igenis szükség van, ám a nagy bökkenő az, hogy a hatályban levő romániai törvények sajnos egyáltalán nem a valóban rászorulókat segítik. Az osztályvezető tapasztalata és véleménye szerint „a törvény nem a becsületes embereket, hanem az adócsalókat, a feketén dolgozókat és a munkakerülőket segíti".

Lakásgondok, a különböző földügyek, gyorssegélyek – ezek voltak tavaly azok a leggyakoribb gondok, amelyekkel Szász Jenő alpolgármestert (akinek hatáskörébe tartoznak a város szociális problémái) irodáját a panaszosok felkeresték. Szász szerint a gondok között volt nagyon és kevésbé súlyos, olyan, ami egy nap, egy hét, vagy akár több hónap alatt orvosolható is lett volna. Sajnos az érintettek meghallgatásán és a polgármesternek írásban továbbított megoldási javaslaton kívül konkrét megoldás az esetek zömében nem született.

„A hivatal olyan, mint egy lelassult robotgép. Az irányítás egykezes, ugyanis a polgármester hatásköre elbírálni ezeket a javaslatokat, ő teszi rá a papírra a pecsétet, így bármilyen javaslatot felülbírálhat" – mondta Szász. Hozzátette, hogy a hivatalbeli ügyintézés csigalassúságának másik okát a létszámcsökkentésben látja. „Nem állítom, hogy nem maradt egyetlen, innovatív, önállóan cselekvő munkatárs a hivatalban, de a javát elküldték, és akik maradtak, azok nem mernek felelősséget vállalni, hiszen a döntés nem az ő kezükben van" – fejtette ki az alpolgármester.

Hozzátette, hogy „ellenzéki politikusként vagyok jelen a hivatalban" és mint ilyen, ebben az évben sem változtat korábbi stratégiáján, azon, hogy az általa és az MPP frakció által korábban is támogatott, a város és a városlakók szempontjából is fontos ügyeket (pl. Rózsa utca, a csereháti szociális lakások) konstruktív ellenzékként katalizálja.