„Köztudott, hogy a legstabilabb támogatóink mindig is a nyugdíjasok voltak, nekik nem kellett elmagyarázni azt, hogy mi volt a kommunizmus és azt sem, hogy mi mit akartunk. Mi nem ezt akartuk! Tisztában vagyunk azzal, hogy az RMDSZ ezzel a lépéssel nagyon sok embert elveszít a szavazótáborából. Természetes, hogy ez a kegyetlen lépés, aminek most részesévé váltunk befolyásolni fogja a megítélésünket. A minimális, amit tehetünk az, hogy bocsánatot kérünk a nyugdíjasoktól" – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Antal István parlamenti képviselő, aki az RMDSZ-nek a bizalmatlansági indítvány megbukatásában játszott szerepéről és annak következményeiről beszélt a sajtó képviselőinek.
„Mint politikus azt tettem, amit kellett, mint ember szégyellem magam" – tette hozzá Antal. A politikus kifejtette: bár az RMDSZ megpróbálta, elérni azt, hogy az 1000 lej alatti nyugdíjakat ne érintse a 15 százalékos elvonás, ez nem sikerült. A képviselő szerint a helyzet nem reménytelen, hiszen a megszorítások határideje december 31.
Fotó: Archív
Amennyiben az új nyugdíjtörvényt már januártól lehet alkalmazni, akkor reális az a remény, hogy minden nyugdíjas azt a tisztességes juttatást kapja, ami a több évtizedes munkájáért megilleti – fejtette ki Antal. Hozzátette, bíznak abban, hogy az RMDSZ most készülő gazdaságélénkítő csomagját a koalíciós partnerek elfogadják, így jövő évtől lesz esély arra, hogy a mostani helyzet jobbra forduljon, és az ország kimozduljon a mostani holtpontról.
A politikus kijelentette: a kormány megbuktatása nem megoldás és „nagyot téved az, aki azt hiszi, hogy Romániának egy előrehozott választás jót tenne". Antal szerint a közszférát érintő 25 százalékos bérelvonás pozitív hozadéka, hogy végre a vállalkozói szféra felé fog irányulni a figyelem, ott adódnak újabb lehetőségek a munkahelyteremtésre és a megerősödésre. A képviselő szerint a helyi gazdasági erőforrások kiaknázására kell alapozni és a fiataloknak olyan perspektívát mutatni, ami itthon maradásra bírja őket.
Antal megerősítette, hogy a költségcsökkentések a parlamenti képviselők fizetésére is vonatkoznak, ám arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az Alkotmánybíróság helyt ad a PSD által benyújtott fellebbezésnek nem adott konkrét választ.