Több mint húsz cégvezető tanácskozott az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetségének e heti közgyűlésén, szerdán délután. A találkozó témái igen égető problémák voltak: az ingatlanadó drasztikus megemelése, az áramszolgáltatás akadozása, illetve az udvarhelyi, még megnyitásra váró vállalkozói inkubátorház ügye.

Többen hiányoztak

A tanácskozás, a kényes témákra való tekintettel paprikás hangulatban zajlott, gyakori közbeszólásokkal, keserű vallomásokkal és elszánt ígéretekkel. Annál is inkább, mert az eddig ismert két polgármesterjelölt, Arros Orsolya és Lukács László is eljött.

Az ülés elején Nagy György, az UKKSZ jelenlegi vezetője ismertette, hogy a nagy udvarhelyi cégek közül az IKOS Conf, a Norada Rt., valamint az Infopress Kft. is támogatja a szövetség döntését, noha képviselőik nem lehettek jelen a gyűlésen.

Az esemény alatt az elnök többször is mediátorszerepbe kényszerült, hogy visszatartsa a jelenlévőket attól, hogy elragadtassák magukat, noha ezen a találkozón a problémák felelősei még nem voltak jelen. Az UKKSZ-vezető meg szerette volna hívni Bunta Levente polgármestert a találkozóra, de azt a választ kapta, hogy a városatya ezen a héten nem lesz itthon - mesélte.

Az eseményre viszont eljött Barabás Csaba, a Hargita megyei tanács befektetésvonzási irodájának vezetője, aki főként a készülő inkubátorházzal, vagyis az innovatív gazdaságfejlesztési központtal kapcsolatban ismertetett újdonságokat. Az ügyben hónapok óta először lehetett új információkat hallani.

Miért most sírnak?

Az ingatlanadó növekedését egyértelműen érvágásként élték meg a jelenlévő cégvezetők. Ebben a témában főként Verzár Éva, a Septimia hotelt és szabadidőközpotot is működtető ABC Impex képviselője hangoztatta meglátásait. A cégnek több százezer lejes tételt jelent az adózás.

Az új adószámításról

 

A januárban hatályba lépett új adótörvény értelmében az önkormányzatok az ingatlanok értékének 0,2 és 1,3 százaléka közötti illetéket vethetnek ki a jogi vagy magánszemélyek tulajdonában lévő, cégszékhelyként működő lakásokra abban az esetben, ha az ingatlan értékét felmérték az előző öt évben, illetve 2 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azokra a házakra, ahol vállalkozás működik, és az értékfelmérést öt éve nem végezték el.

 

Az adótörvénykönyv szerint ráadásul 6,95 százalékkal emelkedett az épületek adóalapja: míg tavaly a törvény által meghatározott négyzetméterenkénti érték 935 lej volt, idén ez 1000 lejre nőtt. Ennek a helyi önkormányzatok által megszabott százalékát (0,2-1,3) kell kifizetni.

 

Ez azonban még nem a végső adó, az összeget ugyanis más együtthatókkal is szorozni kell attól függően, hogy az ingatlan a település melyik részén található és mikor épült, illetve, hogy házról vagy tömbházról van-e szó.

 

Idéntől mindemellett az ingatlanok felülete alatt található területekre is adót rónak ki.

Mint Verzár Éva kifejtette, nem korrekt, hogy a helyi önkormányzat a lehető legnagyobb adókulcsot alkalmazza, amikor választhatta volna a 0,2 százalékosat is. A cégük adója az intézkedés nyomán hetven százalékkal emelkedett, és szerinte ezt a hatalmas összeget képtelenség kitermelni.

„Nem kérjük, hogy megsegítsenek, csak hagyják, hogy dolgozzunk" − fogalmazott. Elmesélte, hogy amikor a polgármesternek jelezte az adókra vonatkozó észrevételét, azt a választ kapta, hogy eddig is ennyi volt az adókulcs, és hogy eddig miért nem sírtak.

Több vállalkozó is elmondta, mennyivel nőtt az adója, s volt, akinek az eddigi összeg két- vagy háromszorosát, akár négyszeresét kellett fizetnie. Arros Orsolya elmondta, utánanézett annak, hányan fizették eddig be az éves adót, és megtudta, hogy a magászemélyeknek több mint ötven, a jogi személyeknek viszont kevesebb mit negyven százaléka járult a kasszákhoz.

A tanácskozáson olyan is volt, aki őszintén bevallotta, nem is tudja pontosan, mennyi adót kell fizetnie. A vállalkozók véleménye szerint azért hosszabbították meg a kedvezményes befizetés határidejét, mert az új törvények szerint nehézkesebb kiszámolni a pontos összeget.

A törvény adta lehetőségek

Az UKKSZ Lukácsi Katalin ügyvéd segítségét kérte abban, hogy ismertesse a törvényes lehetőségeket a probléma megoldására. A jogász logikusan végigvezette elméletben a különféle eljárásokat, rávilágítva arra, hogy az adóemelésről szóló határozatot vélhetően nem törvényesen fogadták el.

A különféle lehetőségeket latolgatva voltak, akik máris a legdrasztikusabb, a peres megoldás felé hajlottak, ám végül megegyeztek abban, hogy célravezetőbb lenne előbb széles körűen tájékozódni a határozatról, és párbeszédet kezdeményezni az önkormányzat illetékes szakbizottságával. Annál is inkább, mert nem a polgármester a döntéshozó – emelték ki.

Megegyeztek abban is, hogy a napokban megfogalmaznak egy nyílt levelet, amelyben részletesen leírják észrevételeiket, és megoldásokat is javasolnak a mostani, áldatlan helyzetre.

Variációk kisebb adóra

S hogy mik lehetnek a megoldások? Először is az adókulcs csökkentése – láthatóan ezt szerették volna a legtöbben. Ahhoz, hogy ezt elérjék, szintén különböző módok vannak, de jogi szempontból talán a legcélravezetőbb lenne, ha megtámadnák a határozatot – ezt egy, a zetelaki önkormányzatnál tevékenykedő résztvevő a „másik oldal" szemszögéből is megerősítette.

A másik járható út lehet, hogy a befizetett adónak bizonyos százalékát a jogi személy visszaigényelhesse fejlesztésekre, munkabérek növelésére vagy hasonló hasznos befektetésekre. A megyei tanács képviselője, Barabás Csaba szerint többek közt Sepsiszentgyörgyön így működik a rendszer: az adó egy jelentős százalékát visszaigényelhetik a vállalkozók, a megye polgármesterei viszont nem is nagyon tudnak ezekről a lehetőségekről.

Azt viszont hozzátette, hogy az udvarhelyi városvezetés részéről mostanában érdeklődtek az adókedvezményekről, a vállalkozók támogatási lehetőségeiről, ezért azt javasolta, ha lehet, a felek előbb békés úton tárgyaljanak. Ő egyébként is úgy látja, hogy azok a városok tudnak haladni gazdasági tekintetben, amelyekben jó a kommunikáció az üzleti szféra és a városvezetés között.

Helyben vannak a gondok

A vállalkozók több történettel is alátámasztották, hogy Udvarhelyen nem rózsás a polgármester és az üzleti világ kapcsolata: a Septimia vezetői kifogásolták, hogy minden infrastrukturális és technikai beruházást, amelyeket a városi rendszer korszerűsége megkönnyíthetett volna, nekik kellett nagy összegekből elvégezniük.

Méltatlankodva utaltak vissza arra, hogy amikor megnyílt a wellness, a polgármester megjegyezte, nagyon jó, hogy elkészült, mert így már nem neki kell létrehoznia az uszodát.

Mások azt emelték ki, hogy valószínűleg az elszalasztott európai uniós pályázatok helyét akarják betölteni azáltal, hogy a törvényesen kivethető legnagyobb adókulcsot alkalmazták. A kisebb cégekre külön is gondolni kellene, hiszen például akik csak bérlik a székhelyüket, és nincs pénzük megvásárolni azt, azoknak is jóval nagyobb bérleti díjat kell majd fizetniük, s lehet, hogy bele is buknak – mondta egy vállalkozó, akinek vannak bérbe adott épületei.

Elbocsátások az áramszünet miatt?

Miután nagyjából megbeszélték, milyen eljárást alkalmaznak az ingatlanadóval kapcsolatban, áttértek az áramszolgáltatás gondjaira. A gyakori áramkiesések sokaknak nem csak idő- és az ebből adódó anyagi veszteséget, de kifejezett károkat, gépi meghibásodásokat is okoznak.

Az egyik jelenlévőnek például a munka közbeni áramszünet egyből többezer eurós kárt jelent: volt már olyan esete, hogy egy tonna hőálló üveg beolvadt a kemencébe, s a hatalmas veszteség miatt hetvenhat embert kellett elbocsátania.

Kelemen-Fehér Dénes, az UKKSZ korábbi elnöke nekifogott ismertetni, hogy mi is a probléma az áramszolgáltatással, és miért nehéz bármit is tenni ellene. Mint elmondta, Udvarhelyen két táp van, és az egyikkel állandóan gond van, a városban pedig folyamatos az energiahiány.

Ha a másik táp is leállna, nemhogy napokig, de akár hetekig nem lenne villany – ismertette. A problémát súlyosbítja, hogy némely cég esetében az áramfejlesztő nem működik, de szerencsés esetben is csak egy-két napig bírja fenntartani a szolgáltatást.

Hozzátette, az Electrica Rt. felé határozott lépéseket kell tenni, a kérésen ugyanis már rég túlvannak, és nem történt semmi változás. Ha minden vállalkozó felvállalná a kárát, és összefogna, a szolgáltatót jogi úton lehetne felelősségre vonni – szögezték le.

Önkormányzatok az inkubátorház élén

A II. Rákóczi Ferenc utcában, a volt növényvédelmi központ helyén épülő vállalkozói inkubátorházzal kapcsolatban a program kezdeményezője, a Hargita megyei tanács részéről Barabás Csaba oszlatta el a tévhiteket.

Nem kevés mendemonda kapott ugyanis szárnyra a több hónapos információhiány miatt. Most azonban világossá vált, hogy például nem jegyezhetnek be oda a cégek székhelyet, ugyanis az intézmény a vállalkozások fejlesztését kell, hogy célozza, főként a start-up és az innovatív cégekét.

Nagy György elmondta, az UKKSZ már a program elejétől jelezte, hogy szívesen nyújtana szakmai segítséget a programban, a MÜTF Oktatási Központtal együtt. Ennek ellenére mellőzést tapasztaltak, és gyanítják, hogy a MÜTF miatt egyesek politikai töltetet sejtettek a szándék mögött.

A meghívott szerint nem ez az ok, hanem, hogy a működtetőnek egy közösségi fejlesztési társulásnak (Asociaţia de Dezvoltare Intercomunitară, ADI) kell lennie. Ezt főként önkormányzatok alkotják majd: a megyéé, Udvarhelyé és a tervek szerint Oroszhegyé, 2–2–1 arányban.

Ez azt jelenti, hogy a döntéshozás folyamatában a Hargita megyei­ tanács és az udvarhelyi önkormányzat részéről két, Oroszhegy tanácsa részéről egy fő vesz részt. Ebben a folyamatban az UKKSZ is megtalálja majd a helyét – nyugtatta meg Barabás a jelenlévőket.

Segítség Magyarországról

A Hargita Business Center névre keresztelt intézmény működtetésébe besegít a magyarországi Nemzeti Innovációs Hivatal is, akik vállalták, hogy egy évig ingyen biztosítanak egy szakembert, továbbá képeznék a központ három alkalmazottját.

Ennek megfelelően ők döntik el, hogy kit jelölnek ki saját részükről a működtetésre – válaszolta meg Barabás azt az észrevételt, hogy Magyarországon keresnek működtetőt az inkubátorház élére. A központ elindításának határidejét eddig már többször meghosszabbították.