Az utóbbi évek egyik leggyengébb méztermését könyvelhették el idén a méhészek, akik ráadásul még mindig azzal szembesülnek, hogy az átlagember szívesebben vesz olcsó fehér cukrot az áruházban, mintsem mézet egy helyi termelőtől. Nem beszélve a Kínából és Argentínából behozott, mézszerű termékekről, amelyekbe néhány évvel ezelőtt „állagjavítónak" került bele a székelyföldi méhészek terméke.

A negyede sem lett idén

Török Pál méhésznek 170 méhcsaládja van Kányádban, a városi piacon rendszeresen árul mézet és más méhészeti termékeket. Mint mondja, a tavaly megtermelt mennyiségnek idén a negyede sem lett meg, ez csak a méhek téli étkeztetésére elég. Az ok a virágzás idején bekövetkezett nagy hőmérsékletingadozás – nappal nagyon meleg, éjjel pedig nagyon hideg volt április-májusban–, illetve a tavaszi sok esőzés.

„A méheknél is mindig van felfedeznivaló, hiszen egyik napról a másikra egy egész család elpusztul, és nem tudjuk az okát" – mondja a méhész, hozzátéve, hogy emlékezete szerint kb. tíz éve, 2003-2004-ben volt kiemelkedően jó a méztermés, annyira, hogy az akkor a helyi termelőktől felvásárolt mézet az importált mézbe keverték a kereskedők, állagjavítónak.

Ami a helyi termelőket illeti, Török mindenképpen jónak tartja azt, hogy a piacon az első asztalokon ők árulhatnak, mert a tavalyinál érezhetően jobb a forgalmuk. Feleségével általában kedden és szombaton reggel 8 és délután 4-5 óra között árulnak mézet, de nem ők az egyetlenek, akik a piacon is kínálják az édes finomságot. Lehet kapni áruházban is különböző áru és minőségű termékeket, de jól nézzük meg, hogy mit veszünk, mert egyáltalán nem biztos, hogy azt méhek készítették.

62-en kértek kárpótlást

Az sem mellékes, hogy a rossz időjárás mellett a méhészek megcsappant vándoroltatási kedve is befolyásolta az idei méztermelést – májustól augusztusig a több mint kétszáz udvarhelyszéki méhész közül csak harminc-negyven olyan van, aki az ország déli részébe is ment vándoroltatni.

Ezt Szőcs Levente udvarhelyi méhésztől tudtuk meg, aki az Örösi Méhész Egyesület tagjaként portálunknak elmondta, hogy 62-en adtak le kárpótlási kérést október 31-ig a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA), ugyanis idén a méhészek veszteségeinek enyhítésére kártérítést fog nyújtani a termelőknek a kormány.

Amennyiben 75 méhcsaládnál többel rendelkezik egy méhész, akkor családonként 7,5 lejt, ha kevesebbel, akkor 4 lejt kap kártérítésként az alacsony mézhozamra való tekintettel. Szőcs szerint a tavalyi mézhozamnak a 30-35%-a lett idén.

„Amikor elkezd a család köhögni, akkor vesznek mézet"

Megdöbbentően kevés mézet fogyasztunk: fejenként átlagosan alig 10 dekagramm mézet eszik egy évben egy romániai lakos. Ezzel szemben Németországban, Belgiumban és Franciaországban az egy főre eső mézfogyasztás évente meghaladja a két kilogrammot.

Mint Török Pál a piacon elmondta, évek óta rendszeresen árulják a mézet, de még mindig nem tudják, hogy mi alapján döntik el a fogyasztók, hogy vásárolnak-e.

Néhány tapasztalatuk van, például azt vették észre, hogy „amikor elkezd a család köhögni, akkor vesznek mézet", illetve az általuk „fiatal nyugdíjasoknak" nevezett ötvenes-hatvanas éveiben járó korosztály főleg az unokákat igyekeznek rászoktatni a mézre. Teszik ezt úgy, hogy az idei megcsappant mézhozam az árakat is felvitte: az akácméz ára kilónként kb. 30–35 lej, a vegyes méz ára is több mint húsz lej lett.