Összefüggő hótakaró nem alakult ki, de még a déli órákban is voltak hófoltok az udvarhelyi háztáji kertekben. A hőmérsékleti értékek meglehetősen alacsonyak voltak az elmúlt napokban, a gazdálkodók többsége a kinti növénykultúrák elültetéséhez, elvetéséhez még nem fogott hozzá.

A piacon árusító termelők közül a siménfalvi Lőrincz Árpád portálunknak elmondta, néhány dolog, például a dughagyma, már sok helyen a földben van a Nyikó mentén, de annyira hideg nem volt az elmúlt napokban, hogy megfagyjon. A magról termesztett hagyma, a murok és más zöldségmagok szintén a földbe kerültek, a krumpli ültetését április elején kezdik meg, ha egy kicsit melegebb lesz. „Nincs napsütés, de az az igazság, hogy a csapadék is kell a földnek." – mondta a termelő.

Termés a melegházból

A bibarcfalvi Szabó Imre arról tájékoztatott, hogy egyelőre csak a melegházakban fogtak hozzá a munkának, s annak már eredménye is van, hiszen salátát, spenótot, retket, hagymát hoztak a piacra. „A melegházakban az ilyen hideg még nem tud kárt tenni, mert mínusz tízben is kibírják" – mondta Szabó, hozzátéve, hogy az ún. fátyolfólia sokkal jobban véd, mint a hagyományos, sokat segít a szigetelésben.

Török Jenő, a Hargita megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint egyelőre fagykárról nem beszélhetünk, mert például a gyümölcsfák még nem voltak abban az állapotban, hogy a rügyek megfagyjanak.

„Néhány őszi vetésű búzánál a sok hó miatt jelentkezett az ún. hópenész, de ez fajtától és sűrűségtől is függ" – mondta Török, hozzátéve, hogy a Gyergyói- illetve Csíki medencében burgonyát ültetni még nem tudtak. Valamennyi késés van, tehát minden egy kicsit később fog kikelni, de a mostani hó és hideg még nem okoz komoly gondokat a mezőgazdaságban.

Jakab Árpád kertészmérnök szerint ha a hó megáll, az még jó is, mert megvédi az esetleges fagytól a földben levő növényeket – a száraz fagy már inkább okoz károkat. A gyümölcsfák rügyei már duzzadtak, de nincsenek kinyílva, így ebből még nem lehet probléma – általában az áprilisi fagyok (az ún. fagyos szentek) és a májusi Orbán-napi fagy szokott tavasszal kárt okozni.

Nem az idő, hanem az adó bosszantó

A gazdákat idéntől nemcsak az időjárás kiszámíthatatlansága, hanem a januárban bevezetett átalányadó-fizetési kötelezettség is sújtja. A tiltakozások ellenére január végén mégis megjelent egy kormányhatározat, amely szerint a romániai gazdák ezen adójának mértékét a terület minőségének, nagyságának és a termesztett növény fajtájának függvényében állapítják meg.

Az új adó nem vonatkozik az erdőgazdálkodással és haltenyésztéssel foglalkozókra: esetükben marad a 16 százalékos profitadó. Ugyanakkor nem kell adót fizetnie annak a gazdának, akinek legfeljebb tíz kecskéje vagy birkája, két tehene, öt disznója, száz darab szárnyasa vagy száz méhcsaládja van.

A két hektár alatti területtel rendelkező gabonatermesztő nem kell fizessen, akárcsak a fél hektár alatt levő zöldségtermesztő, illetve az egy hektár szőlőssel rendelkező termelő sem.

Háromtól ötven tehénig például 698 lejt kell fizetni, 50 állat fölött pedig 512 lejt. A sertéseknél 10-150 állat között 181 lej, 100-500 szárnyas után három lej az adó. A gabonatermesztők 2 és 50 hektár között 449 lejt fizetnek, a burgonyatermesztők hasonló nagyságú terület után 3488 lejt kell adózzanak.

A virágtermesztők adója még magasabb: két hektárnál nagyobb területen, hektáronként 10 360 lejt fizetnek. Május 25-ig a gazdáknak jelenteniük kell  az adóhivataloknál, hogy mekkora területen, mit termesztenek, milyen agrártevékenységet folytatnak, majd a hivatal kiszámolja a fizetendő összeg mértékét.