Gazdaság » Trendek

Add el magad az interneten

Kis pénzből kis bolt, nagy profit: ezt gondolják, akik online áruház működtetésébe kezdenek. De hol rontják el?

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
A nagy kérdés fotó: Dávid Anna Júlia

Átjut-e a csiga az autópályán?

Legyen egy jó sztorid, különböztesd meg magad a...
fotó: Dávid Anna Júlia

Képzeljenek el egy kamrát és egy háziasszonyt!

Mihez kell, hogy értsen egy IT igazgató a Merkúrnál?...
fotók: Melinda Instal

Fűteni fűvel-fával lehet – de leginkább ésszel érdemes

Napjainkban az épületgépészet nagyon előkelő helyet...

Csomortáni Botond a III. Válasznapok előadásán
Nem olcsó, de mérhető: így árulj a neten
szerkesztoÍRTA: SZASZA
2012. november 21., 15:33
5 hozzászólás. 

Az e-kereskedelemről, a webáruházakról, azok működtetésének problémáit ecsetelte Csomortáni Botond marketing szakember a kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium algyógyi, III. Válasznapok névre keresztelt rendezvényén.

Elavult az az üzleti modell, mely szerint a sajtó a kis- és középvállalkozóknak eladott reklámokból fenn tudta tartani magát – jelentette ki Csomortáni.

A marketingben, főleg az online felületek esetén, a helyi vállalkozók nem tudnak mit kezdeni a rendelkezésükre álló eszközökkel. Ez a helyi piac egyik hiányossága, a jelenségre válasz a szolgáltatásbővítés, ugyanis erre van helyi igény, vonta le a következtetést az Eko Media Group vezetősége, amelynek kereskedelmi és marketing tevékenységét épp az előadó menedzseli.

A cég éppen ezért ügynökségi szolgáltatásokat is nyújt, úgymint reklámkampányok tervezése, médiatervezés, web dizájn, stb. A jelenlegi tendencia szerint kevés klienssel dolgoznak, ám velük szoros, hosszú távú kapcsolatok épülnek ki.

Mindennapok a román piacon

Romániában az elektronikus kereskedelem piaca eléggé szűk: bár 8,5 millió internetező van – ezekből 4,7 millió a Facebook-on is jelen van – online mégis csupán 800 ezren vásárolnak. Az országban mintegy 3-4 ezer webáruház van, 60-70 százalékuk azonban inaktív, egyáltalán nem működik.

Pénzügyi szempontból a Visa becslésére hagyatkozhatunk, ami szerint 2011-ben az éves forgalom mintegy 325 millió euró volt. 2012-re 35 százalékos növekedést és 435 millió eurós forgalmat becsülnek.

Csomortáni Botond a III. Válasznapok előadásán

Ennek kapcsán nyugodtan megállapítható, hogy az e-commerce a gazdasági válság egyik legnagyobb nyertese. Csomortáni kitért arra, hogy Romániában a GPEC, vagyis az e-kereskedelem éves nagy gálája jelentős szerepet játszott ebben a sikerben.

A hazai piac felosztása jelenleg egyértelmű: a Capital februári cikkében 145 milliós éves forgalmat saccolt az eMag-nak, amivel az online kereskedő a piac 45 százalékát tudhatja magáénak. Bár ez brutális adat, némileg ellentmond a Visa becsléseinek, mintegy százmilliós különbségről van szó. A román internetes kereskedelem még fejletlen, igazán pontos adatokat nem lehet tudni.

Szintén a hazai elmaradottságra utal, hogy az e-commerce a romániai kiskereskedelmi piac mintegy 2 százalékát teszi ki – ez a szám Angliában már 2010-ben 50 százalék körül mozgott.

Nekik kell eladnod magad

Az Eko Media Group kereskedelmi igazgatója az online vásárlókról is beszélt, a studiucomertelectronic.ro két felmérését véve alapul. A 2008-as és 2010-es adatokat összehasonlítva szembetűnő, hogy az interneten vásárlók átlagéletkora jelentősen megnőtt, 27 évről 32-re – igaz, ehhez az is hozzájárul, hogy a felmérés alapjául szolgáló, mintegy hatezer fős mintában egyre kevesebb egyetemista szerepel.

A recessziónak is betudható mutatók itt is visszaköszönnek: 2008-hoz képest két év alatt 3-ról 7,4-re nőtt a munkanélküli vásárlók száma. Ennél sokkal örvendetesebb adat, hogy minden 10 emberből 6 már vásárolt online, illetve a fővárosi vásárlók aránya 36-ról 22 százalékra csökkent, tehát más városokban is kezd fellendülni az e-kereskedelem.

Arra a kérdésre, hogy miért nem vásárolnak az interneten, a legtöbben azt válaszolták, hogy nem bíznak az online üzletekben, félnek az átveréstől. Bár ez fontos probléma, két év alatt látható a bizalom növekedése.

Az online fizetési szokások gyakorlatilag nem változtak: 2010-ben ugyannyian fizettek bankkártyával, mint 2008-ban – a legnépszerűbb fizetési módszer egyébként továbbra is a készpénzes, átvételkor történő fizetés.

Ebben a tekintetben a webáruházak üzemeltetőinek sincs könnyű dolgok, hiszen nincs egyszerű, olcsó, és könnyen üzembe helyezhető online fizetés-fogadási lehetőség. Pozitív elmozdulási irány, hogy míg 2011 februárjában csak 4-5 bank nyújtott kiskereskedőknek ilyen lehetőséget, 2011 júniusára már közel egy tucat ilyen bank volt.

Az SMS-ben történő fizetés sem egy élhető opció, hiszen a szolgáltatók horribilis jutalékot zsebelnek be, ráadásul csak a nagyon olcsó termékeknél lehetne igazán jól használni ezt a módszert.

Csomortáni szerint Románia egy internetes kereskedelmi bumm előtt áll, a következő években várhatóan elérjük Magyarország 2-3 évvel ezelőtti szintjét. Az erdélyi magyar piac egyébként még ennél is jobban el van maradva.

Míg Erdélyben általános ügynökségi szolgáltatások jönnek létre, Magyarországon már hírlevelekre, AdWords kampányokra, közösségi hálózati marketingre szakosodnak egyes cégek.

Költekezni csak okosan, szépen

Az eladás hatékonyságával kapcsolatosan Csomortáni megjegyezte, a webáruház olyan, mint egy üzlet az eldugott pincében: ha valamilyen módszerrel nem irányítunk oda látogatókat, és konvertáljuk őket vásárlókká, akkor teljesen mindegy, hogy milyen jó termékünk van.

Ehhez kapcsolódóan egyértelművé válik: a marketing az internetes kereskedelem üzemanyaga, e nélkül senki sem tud a piaci versenyben labdába rúgni.

Egyetemi hallgatók a III. Válasznapok előadásán

Mindez már a tervezéskor kezdődik, hiszen elsősorban egy eladható termékre van szükségünk. Ha a csillagplafont és a faltetoválást nem tudtuk eladni a boltban, akkor valószínűleg az interneten sem fog menni. Sokan azért árulják termékeiket webáruházakban, mert csalódtak a hagyományos csatornákban. Vannak kivételek, de legtöbbször a termékkel van gond.

Ha megvan a jó termék, nagyon fontos, hogy legyenek potenciális vásárlók is, őket meg kell ismerni, akárcsak a vevő megszerzésének költségét. Konkrét példával élve: ha napi 20 eurót költünk Google AdWords hirdetésre, ezzel átirányítunk az áruházunkba 100 látogatót, amiből egy valaki vásárolni fog, akkor egy vevő megszerzésének költsége 20 euró. Ezt pontosan ki kell számolni, hiszen, ha nem tudjuk felbecsülni, könnyen elronthatjuk az árazást.

Ugyanakkor a konkurenseket is fel kell mérnünk: biztosak lehetünk abban, hogy nem érdemes az eMag.ro-val teljesen megegyező webáruházat indítani, sokkal jobb döntés lehet minél specifikusabb piacok felé kommunikálni – a lényeg, hogy ne csináljuk ugyanazt, mint ezer másik ember.

A vevők kapcsán a másik fontos aspektus a vevő értéke. Ha valaki nálunk vásárol, tudnunk kell a nyereségkulcsot, amihez a vásárlás értékéből ki kell vonnunk a beszerzési árat, a marketing és fenntartási költségeket.

Látható, sok mindenben egyezik az online és a klasszikus vásárlás. Webáruház működtetésekor sem árt különösen odafigyelni a vevői elégedettségre, azt minden lehetséges módon mérni, valamint olyan kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani, amelyek csökkentik a bizalmatlanságot. Ilyenek lehetnek a különböző garanciális feltételek, az ingyenes házhozszállítás, vagy a visszafizetési garancia.

Online szerszámosláda

A klasszikus marketinghez képest az online felületeken számos egyéb eszköz áll rendelkezésünkre – Csomortáni kiemelte többek között a közösségi hálózatokat, a hírleveleket, a keresőoptimalizálást, illetve az on-site és off-site marketinget. Előbbi a kulcsszavakra történő optimalizálást fedi, míg az off-site marketing segítségével elhitetjük a keresőmotorokkal, hogy valóban azt a tartalmat szolgáltatja oldalunk, amit a kulcsszavakkal reklámozunk.

A klasszikus display hirdetések (webes bannerek) mellett jól alkalmazhatók a szöveges reklámok is, de nagyon fontos, hogy a nagy látogatottságú katalógus oldalakon is jelen legyünk, valamint az affiliate marketing, a keresztmarketing és a referencia marketing is kiváló eszközök.

Az online megjelenés legnagyobb előnye a mérhetőség: olyan eszközökkel, mint a Google Analytics, a látogatóink viselkedésének gyakorlatilag minden aspektusát meg tudjuk vizsgálni, akár olyan részleteket is megtudhatunk, hogy egy vevő milyen útvonalat járt be oldalunkon, míg eljutott a vásárlásig.

Csomortáni igyekezett leszögezni: az online marketing egyáltalán nem olcsó, akár olyan költséges is lehet, mint egy főműsoridőben vetített TV hirdetés. Ahhoz, hogy megvethessük a lábunkat, komoly indulótőkére és nagy havi marketing büdzsére lesz szükségünk. Becslése szerint Romániában 100 ezer euró fölötti kezdőtőkével érdemes számolni.



5 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat
avatar
tomi69
2012-11-22 01:29:20
100000 euro
Kis kereskedelemrol beszelve nem tudom h ez a 100.000 euros osszeg mennyire realis ,mert aki evvel rendekelkezik azt szerintem van hol aludjon es jobb lefekszik mielott elesik. Ennyit befektetni tiszta felesleg egy ilyen online aruhazba, az eletbe nem terul meg! Vagy az mar nem kisker.Javits ki ha tevedek!
avatar
csbotond
2012-11-22 09:10:08
re: 100000 euro
Igen, ez az összeg valóban egy bővebb kontextusban hangzott el, ami árnyalja azért a dolgokat. Tkp. végigvezettem, hogy milyen költségtételek jelentkezhetnek egy 0-ból induló webáruháznál, a készlettől, a webáruház létrehozásának, majd üzemeltetésének a költségeitől egész a logisztikáig mindent, majd részletesen tárgyaltuk az online marketingeszközöket, és megsaccoltuk azoknak a havi költségét + a forgalmat, amit egyáltalán kellene generálni, hogy megérje a biznisz.

Ezzel a hosszú listával és nagy összeggel, van durván egy vállalkozónak havi 8300 eurója a működésre. Kb. ezzel az összeggel tud pl. elindítani egy unvinpezi.ro kaliverű vállalkozást, ami még friss, de már benne van a top 1-2 százban romániában, országos szintű, stb.

Egész más összegekről beszélünk, ha egy már létező üzlet kiegészítő értékesítési csatornájaként szeretne valaki webshopot indítani, ha készlet nélkül, vagy egy nagyon szűk szegmensnek, regionálisan, stb. szeretne online eladni.
avatar
csbotond
2012-11-22 09:16:27
re: re: 100000 euro
És itt annyira nem is az összegeken van a lényeg, mert az indulótőke esetében mindig lesz egy "Igen, de..." mondat, ami befolyásolhatja ennek mértékét, hisz ez teljesen vállakozás és üzletszpecifikus dolog. Valószínűleg nincs két egyforma online vállakozás, ami pontosan ugyanazt az indulótőkét igényelné.

Inkább arra szerettem volna felhívni a részvevők figyelmét, hogy attól, hogy van 1-2 ezer megkuportgatott eurójuk, még messze nem biztos, hogy egy gyors meggazdagodási lehetőség az online webáruház. Tkp. gombamód nyílnak és vesznek el az éterben kolozsvári és marosvásárhelyi huszonévesek webáruházai, csakmert nem gondolták végig, hogy ténylegesen milyen költségekkel járhat egy online vállakozásba belekezdeni. Ez az az inaktív 60-70% a romániai e-commerce-ben, amiről beszéltem az előadás során is.

Tehát nem a nagy számokon van a lényeg, hanem a reális képen és az ésszerű költségszámításon.

Remélem sikerült válaszolnom az észrevételedre :)

Üdv.
Botond
avatar
csbotond
2012-11-22 09:20:06
re: re: re: 100000 euro
És még mielőtt valaki kérdezné: a 8300 euró úgy jött ki, hogy azt vettük alapul, hogy azért illik egy vállakozónak rendelkezni min. 1 éves működést biztosító indulótőkével, még mielőtt bármibe is belevágna.
avatar
BélaFaluró
2013-03-22 18:40:26
általános bullshit
Hosszú évek óta azon fáradozunk, hogy a romániai kis és középvállalkozó partnerekkel legalább a kommunikációt átmozgassuk online felületekre, hogy csökkentsük a telefon és postaköltségeket. Nincs sok sikerélményünk. ~50%-ban nincs semmilyen online elérhetőség, még a családban sem. ~30% az akinél a kislánya, felesége, sógora emailcímét használjuk, a fennmaradó ~20%-ból kb ~5% mobilról is látogatja az oldalunkat. nem egyszerű, de növekvő tendenciát mutat.

Azok a cégvezetők, akik felismerik, hogy interneten is jelen kéne lenni, rendszerint azzal keresnek meg, hogy csináljunk nekik egy honlapot. amikor tájékoztatjuk arról, hogy egy honlap édeskevés, a többség visszalépik. Általában azzal sikerül meggyőzni az online jelenlét szükségességéről, hogy megmutatjuk bevételünk és az online költségeink arányát, ami rendszerint 10% alatt mozog. Nem számolva az oldal beüzemelését, amely a befektetés kategóriában van elkönyvelve, de az is kb 1 év alatt kétszeresen is megtérült.

Hajrá!

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."