Nem ismerik a Versenytanács nevű intézményt, feladatkörét és céljait a székelyföldi vállalkozók – tapasztalta Gyerkó László, aki a szabad versenyt és nyitott piacot felügyelni hivatott intézmény munkatársa, pontosabban tanácsosa, a magyarországi versenyhivatalnak pedig elnökségi tagja.

Az idei Őszi Vásár Gazdasági és Üzletember találkozóján futottunk össze vele, ahol előadásában bemutatta versenytanácsosi munkahelyét. Megtudtuk, hogy az említett állami független intézmény, 1996-ban jött létre azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a hatékony, dinamikus versenyképes környezethez és a dinamikus piacgazdasághoz.

Akárcsak a pénzügyi intézmények és munkafelügyeletek, a versenytanács is jelen van a nyolc közigazgatási régióban, ezen belül minden megyében van kirendeltsége, azaz 42 versenyfelügyelőséggel számolhatunk.

Ez egy olyan intézmény, amit szeret az EU. Folyamatos kapcsolatban van a brüsszeli hatóságokkal, és nincs alárendelve a román hatóságoknak. Kétszáznyolcvan alkalmazott héttagú elnökséggel az élén dolgozik a 2011-ben a tisztességtelen verseny leküzdésére vonatkozó törvénnyel bővült szabályzat betartatásán.

Bank bácsi nem szereti tanács bácsit

Figyeli a vállalkozók piaci magatartását, hogy azok egyenlő esélyekkel indulhassanak a gazdasági szférában.

A Nemzeti Bank azonban nem nagyon szereti, ha a szellemi szabadfoglalkozásúakat és pénzügyi szolgáltatókat is felügyelő Versenytanács ellenőrzi a bankszektort.

Most épp a hitelkártya-illetékek kapcsán kerültek konfliktusba, hiszen a kártyákon való pénzmozgások illetékei európai szinten Romániában a legmagasabbak. Igyekeznek beszorítani az összegeket az európai keretek közé. Bár mindkét fél felügyelő szerepet tölt be, más-más dolgokat kellene szemmel tartaniuk.

Az önkormányzat sem mocoroghat nélkülük

Legutóbbi székelyföldi példa, hogy a Kovászna megyei iparkamara kidolgozott egy olyan programot, mellyel Sepsiszentgyörgyön és környéken működő vállalakozásokat támogat önkormányzati pénzből.

Ha vállalkozásokat támogat egy önkormányzat, már az is állami támogatásnak minősül. Ez, ha időben a versenytanács tudomására hozzák, és kielemzik, akkor működhet, persze , az intézmény által meghatározott körülmények között.

Ami tilos

Romániában tilos a gazdasági tényezők közötti megállapodás, az eladási és a felvásárlási ár megállapítása, a termelés, az áruleosztás és a beruházások ellenőrzése, korlátozása,

Az eladási és a felvásárlási ár megállapítása törvénytelen, és ebbe a hibába már két székelyföldi vállalakozó is beleesett.

Két fél közötti szerződésben tilos árakat rögzíteni, tehát a termelő nem szabhatja meg a forgalmazónak, hogy milyen árban értékesítse a terméket.

A termék árát ugyanis a gazdaság alaptörvénye alapján a kereslet és kínálat szabja meg, ezért nem lehet szerződésben minimum, vagy maximum korlátokat meghatározni. Ajánlani lehet, hiszen előállítási költségek vannak, van egy minimum érték, de meghatározni nem. Ilyen szerződések sajnos születtek, mivel a vállalkozók nem tudták, hogy vannak ilyen szabályok. Komolyabb szerződések esetén érdemes egy jogász véleményét kikérni annál is inkább, mert a büntetések százezer eurós nagyságrendeknél kezdődnek.

Ne hagyjuk a szomszéd kecskéjét!

A továbbiakban kifaggattuk Gyerkó Lászlót arról, hogyan biztosíthatják vállalkozó olvasóink a maguk számára az igazságos versenyt a gazdasági piacon.

A versenytanácsos elmondta, akkor érdemes hozzájuk fordulnunk, ha akár a konkurens, akár más cégek szempontjából olyan elemeket vesz észre egy vállalkozó, szövetség, vagy magánszemély, amely hátrányos helyzetbe helyezi őt piaci szempontból, mert például mások megegyeztek, közös árpolitikát dolgoztak ki, amivel hátrányba szorítják őt.

Névtelen feljelentések alkalmával is utánanéznek az ügynek, de nem szívesen fogadják az ilyesmit. Az esetnek alapja kell, hogy legyen, és ha van, akkor hivatalból, feljelentés nélkül is eljárnak. Újságcikk alapján is indítottak már eljárást. Nem kell félni, a feljelentő neve nem válik publikussá. Csak azért, mert haragszunk valakire, ne jelentsük fel, mert úgyis kiderül, hogy alaptalan a vád – figyelmeztet Gyerkó.

Kérdésünkre tájékoztatott, hogy egy feljelentést általában egy hónap alatt vizsgál ki egy háromtagú bizottság, bár törvényesen 60 nap áll a rendelkezésükre. Az alapszámok, az illető piacszegmens ellenőrzése után döntenek arról, hogy visszautasítják a feljelentést, vagy elfogadják, és eljárást indítanak.

A büntetés százezer euróktól kezdődik

Az eljárás során elrendelhetik a versenyellenes gyakorlat megszüntetését, hozhatnak ideiglenes intézkedéseket, elfogadhatnak kötelezettségeket.

Utóbbi azt jelenti, hogy az ellenőrzött cég a következő három évben megengedi külső tanácsadó vagy ügyvédi vállalkozásnak, hogy felügyelje a tevékenységét. A külső megfigyelő aztán jelentést tesz a versenytanácsnak arról, hogy betartották-e az intézmény által előírt feltételeket.

Több ilyen megegyezés van nagyobb cégekkel is, mint pl. az Orange, a Vodafone. és nem azért , mert tisztességesen viselkedtek a piacon, hiszen már voltak büntetve. Az olyan elemekről, amelyekkel nem sértik a piac fejlődését, úgy döntött a plénum, hogy bevezet egy kötelezettség-elfogadást.   

A büntetés mértéke az előző évi forgalom 0,5-10 százaléka között mozog, annak függvényében, hogy mennyire súlyos az a kihágás, amit felfedezett a versenyhivatal.  A legnagyobb büntetést 2011-ben szabták ki az üzemanyag-forgalmazók ellen, akkor 220 millió euró volt. Hat cég kellett, hogy kifizesse. Akkor ezt volt Európában a legnagyobb büntetés.

Az Orange 33 millió euró, a Vodafone 27 millió euró, a Román Posta 23 millió euró és a Romániában működő cementgyárak 22 millió euró kifizetésével bűnhődtek azért, mert nem tartották be a szabályokat.
Gyerkó elárulta, érdemes vigyáznunk, mert az intézménynél a büntetések 100 ezer eurónál szoktak kezdődni, ezért főleg a kisvállalkozóknak jó odafigyelni a fentebb említettekre.

„Székelyföldön nincs erős ipar, nincsenek olyan nagyméretű termelői és vállalkozói cégek, amelyek esetleg közös árpolitikán, háttéregyezményeken, kartellezésen kell, hogy gondolkozzanak, ezért elég kevés vállalkozást vizsgálunk. Az országos arányt elemezve, kevés a székelyföldi vállalkozó, aki kivizsgálás alá esik” – válaszolt a versenytanácsos a székely cégek viselkedésére vonatkozó érdeklődésünkre.

Gyanús a gabona, a tej, a posta, a licitezők

Idén a gabonaforgalmazók, a tejtermelők ellen indult kivizsgálás, ahol feltételezhetően országos szintű ármegegyezés van a termelőtől való felvásárlás szintjén. A postai szolgáltatásokat is ellenőrzik, szintén megegyezés miatt. Egyre több kivizsgálás van a liciteken való résztvevő cégek esetében, akik háttéregyezményeket kötnek annak érdekében, hogy megnyerjenek bizonyos kiírásokat – számolt be az aktuális ügyekről Gyerkó László.

A versenytanácsot a megyei kirendeltségeken, Bukarestben, az állandó telefonügyeleten, online a consiliulconcurentei.ro, ajutordestat.ro honlapokon, emailben a laszlo.gyerko@consiliulconcurentei.ro címen, és személyes telefonszámokon lehet elérni.