Gigászi összegeket kaszálnak az állami cégvezetők
MEGOSZTÓ
Tweet
Lánya örökli Seroussi vagyonát
A szudáni származású üzletember június végén hunyt...Hány ember kell egy villanykörte kicseréléséhez Romániában?
És hány papír! A 2018-ra ereszkedett adóhomályból...Pénzdíjas esettanulmány versenyt hirdet az OTP Bank
Négy mesterség szakembereit várja csapatokban az OTP egy...Mázsaszám kapják a pénzt az állami cégvezetők | Fotó: webmarketerdepot.com
ÍRTA: SZASZA
Fizetés, ami nekünk sosem lesz című rovatunkban a Ziarul Financiar elemzését vesszük górcső alá, ami az állami cégvezetők csillagászati fizetéseire mutat rá. A Pénzügyminisztérium jelentéseiből kiderül, az év első negyedévében a Tarom menedzsere havonta átlagosan 16 622 euró fizetést vett fel, ami mai árfolyamon 73 203 lejnek felel meg. Vagy mondhatjuk régi lejben is, a hétszázharmincmillió még súlyosabbnak hangzik.
Őt követi a Román Állami Vasutak főnöke 14 570 euróval (mintegy 64 160 lej), majd a Román Posta vezetője 12 834 eurós (körülbelül 56 520 lej) fizetéssel, aztán a ROMATSA, vagyis a Román Légiforgalmi Szolgálat menedzsere 12 079-cel (hozzávetőlegesen 53 195 lej).
A minisztérium által leközölt fizetési listán 38 cégvezető bérezése szerepel, ezek közül csupán ketten kapnak átlagban ezer eurónál kisebb összeget havonta: a konstancai Mihail Kogălniceanu reptér és a galaci, tengeri kikötők kezelésével foglalkozó vállalat vezetői fejenként 906 eurós, vagyis négyezer lejes fizetést vittek haza.
A Pénzügyminisztérium felel értük
Az Electrocentrale Grup és az Electrica részvénytársaságok vezetői zéró lejes fizetéssel szerepelnek – előbbinél a „2013-ban létrehozva" megjegyzés szerepel, míg utóbbinál semmi, ám ebben az esetben a cégvezető 2012-ben havonta átlagosan 1 648 eurót zsebelt be, így valószínű, hogy most sem kenyéren és vízen tengődik.
A Nuclearelectrica, a CFR Călători és a Romániai Civil Aeronautikai Hatóság vezetőinek nincs közzétéve a fizetése, ugyanis esetükben nem létezik megbízatási szerződés.
A Pénzügyminisztérium egyik közleményéből kiderül, hogy a minisztérium 157 olyan cég költségvetését ellenőrzi, és hagyja jóvá, melyekben az állam többségi tulajdonos. Ezeket a büdzséket kormányrendelettel, vagy az érintett minisztériumok által kiadott közös rendelettel fogadják el.
A különböző cégek által előterjesztett költségvetés-tervezeteket elemezve megállapítható, hogy a menedzserek fizetése közel sem egységes. A minisztérium rámutatott, hogy az összes tervezetet előzetesen elfogadták az adott cégek vezetői, illetve a részvényesek közgyűlése, vagy a vezetőtanács.
Megszabják a maximumot
„Az állami cégvezetők fizetésének egységesítése érdekében a kormány módosította a 109/2011-es sürgősségi kormányrendeletet, ezzel korlátozva a menedzserek maximális bruttó fizetését, a maximumot az adott szakágban elfogadott hat bruttó átlagfizetésben határozva meg. Ez a korlátozás megelőzi az állami cégeknél adott fizetések közt létrejövő szakadékokat" – írják a közleményben.
Ez a lépés különösen fontos lehet az olyan vállalatok esetében, mint például a Nuclearelectrica, ahol ugyan nem tették közzé a fizetést, de a vezetők akár évi 210 ezer eurót is kereshetnek.
Victor Ponta miniszterelnök a korlátozás kapcsán kijelentette, az a Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől számítva lép érvénybe, és a már megkötött szerződéseket, bár újra lehet majd tárgyalni, de erre nem lesz semmilyen kényszerítő eszköz, tehát, „amit megkötöttek, az meg van kötve".
Közel ötvenszer többet keresnek, mint mi
Ezeket a fizetéseket a Hargita megyei átlaggal összehasonlítva érdekes számokat kapunk. 2013 márciusában a megyei bruttó átlagbér 1515 lej volt, tehát mondjuk a TAROM vezetője 48-szor többet keres mint a Hargita megyei átlagpolgár. Úgy is mondhatjuk, hogy ha átlagos fizetést kapunk, pontosan 2017 júliusáig kell dolgoznunk, hogy megkapjuk a légitársaság vezetőjének egyhavi fizetését.
De ne legyünk igazságtalanok, számoljunk csak átlaggal az állami cégvezetők esetén is: a listán szereplő menedzserek átlagosan 4 452 eurót, vagyis mintegy 19 606 lejt kerestek havonta 2013 első negyedévében, ami még mindig közel tizenháromszor annyi, mint a megyei átlagbér.