Az idei érettségi vizsgán országos szinten 55,4% volt az átmenési arány, vagyis az Oktatási Minisztérium adatai szerint a vizsgákra jelentkező közel 175 ezer diákból több mint 78 ezren buktak el 2013-ban az óvások előtti eredmények alapján.

A tanárok fizetése a líceumi évek alatt, a munkanélküliség, a szociális segélyek, a potenciális egyetemistáktól várható költekezés hiánya miatt elmaradt bevétel, a ki nem fizetett egyetemi tandíjak, és a magasabb szintű képzésért járó fizetések utáni adók kimaradása a Ziarul Financiar számításai szerint mintegy évi egymilliárd eurós költséget jelent az államnak.

A jéghegy csúcsa

„Ez az egymilliárd euró tulajdonképpen csak a jéghegy csúcsa. A láthatatlan költségek jóval nagyobbak, és hosszú távon katasztrofális hatásuk van. Két terület van, ami képes fenntartani egy gazdaságot, és egy nemzetet: ezek a tanügy és az egészségügy, de Romániában mindkettő harmatgyenge. Az iskolai felkészítés gyenge minősége olyan helyzetet eredményezett, hogy még a sikeresen érettségizők egy része is olyan magánegyetemekre jut be, melyek csupán diplomagyárak. Ugyanakkor nincs, aki gondozza az állampolgárokat, mert az orvosok külföldre mennek, miután az állam több éven át pénzt költött az oktatásukra" – magyarázza Adrian Lupulescu, a Freescale processzorgyár délkelet-európai részlegének humánerőforrás-menedzsere.

Adrian 700 alkalmazottért felel, közülük 300 Romániában dolgozik. A menedzser hozzáfűzte, nem feltétlenül rossz az, hogy nem mindenki megy át az érettségin, hiszen ez még a fejlett országokban sincs így, de az baj, hogy nincs alternatíva azok számára, akiknek nem sikerül a vizsga.

Több ezer szakembert keresnek

Ugyanezt a véleményt osztja Sergiu Neguț, az MSM-Rațiu Business School dékánhelyettese is. „Nem normális, hogy mindenki átmenjen az érettségin, mint ahogy az sem normális, hogy mindenki egyetemre menjen. Alkalmazottakra van szükségünk az ipari, az autógyártási, és a textil szektorban is – ezek mind olyan területek, ahova a vállalkozók több ezer új alkalmazottat keresnek, amennyiben Romániában terjeszkednek. Az egyensúly hiánya annak tudható be, hogy a romániai iskolai rendszer túlzottan nagy hangsúlyt fektet az elméleti tudásra, és nevetségesen keveset a gyakorlati felkészítésre" – fejtette ki Sergiu Neguț.

Nem ingyenjegy a semmibe

Franciaországban a 2013-as érettségi átmenési aránya 70 és 80 százalék között volt (73,5 a szakmai, és 82,5% az általános érettségi esetén), ami jobb, mint tavaly, és a vita most a körül megy, hogy talán túlzottan nagy jegyet kaptak a diákok.

Romániában az átmenési arány drasztikus csökkenése (84,7 százalék volt 2005-ben, míg idén csupán 55,4%) a vizsgák megszervezési módjának gyakori változásának is betudható.

Húsz év alatt több mint százszor

Egyébként a hazai oktatási rendszer, amire az állam évi kétmilliárd eurót költ, az utóbbi évtizedek legtöbbször megreformált szektora: húsz év alatt több mint százszor módosították a tanügyi törvényt. A kapitalizmus 21 éve alatt funkcióban levő 15 tanügyminiszter mindegyike újnak kikiáltott meglátásokkal bírt a rendszer kapcsán, és törvényeket módosított, mindezt azzal indokolva, hogy ezek fő eredménye a tanulók és diákok felkészítésének javulása lesz.

„A '90-es évek után rossz volt az akkor elterjedt felfogás, ami szerint meg kellett növelni a sikeresen érettségizők számát – ezt az arányt aztán az új vizsgáztatási rendszer, vagyis a videokamerák bevezetése újra lecsökkentette. A gond az, hogy már nincs alternatíva azok számára, akik nem jutnak el egyetemre, ugyanis nincsenek szakiskolák. Amikor a Daciánál dolgoztam könnyebben kaptam mérnököt, mint hegesztőt. A jelenlegi helyzetben a negatív hatások csak tovább fognak erősödni: az egyetemre kerülők nagy részét gyengén készítik fel, a többiek pedig a munkanélküliek egyre népesebb táborát gyarapítják tovább" – tette hozzá Adrian Lupulescu.

Még mindig a gyakorlat tenné a mestert

Sergiu Neguț szerint hosszútávon a jól felkészített, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezők lesznek képesek olyan termékeket és szolgáltatásokat előállítani, amelyek valódi hozzáadott értékkel rendelkeznek.

„Sajnos a jelenlegi tanügyi rendszer nem teljesítmény-orientált, nem ösztönzi azt – egy régi, idejétmúlt tanulási módszer rabszolgái vagyunk, ahogy a teljesítmény mérésére használt rendszer idejétmúlt. Az iskolai évek alatt nagy jegyeket adnak, mert ez befolyásolja az egyetemre jutás lehetőségét, közben pedig senkit sem érdekelnek a jegyadási rendszer negatív hatásai. A változásnak pedig nem csak az akadémiai, de a vállalkozói szférából is kell érkeznie" – foglalta össze Neguț.

uh.ro/zf.ro